Janus Pannoniusra emlékeztek a humanista költő, egykori pécsi püspök sírjánál

Hazai – 2025. november 5., szerda | 10:29

A Janus Pannonius Alapítvány kuratóriuma által szervezett programon koszorúzással emlékeztek meg Janus Pannoniusról halálának 553. évfordulója alkalmából a pécsi székesegyház altemplomában található síremléke előtt november 3-án.

A megemlékezésen a Pécsi Egyházmegyei Hivatalt Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa képviselte.

Méltatva a humanista költő, püspök munkásságát, Máger Róbert elmondta, Janus Pannonius polihisztorként egységben gondolkodott hitről, kultúráról közéletről. Napjainkban nagy szükség van arra, amit ő képviselt – mutatott rá, majd hozzátette, az általa képviselt eszmék és cselekedetei segítenek minket, hogy a magunk módján továbbvigyük az általa képviselt értékrendet életünkbe a keresztény Magyarországért, szeretett hazánkért. Nem kevésbé küzdelmes az életünk ma, mint Janus Pannonius korában, de ő példaképként mutatja nekünk utat – fogalmazott Máger Róbert püspöki irodaigazgató.

Janus Pannonius az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. 1434-ben született Csezmicei János néven. 1447-től Ferrarában tanult, majd 1454-től a Padovai Egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 1459-től 1472-ben bekövetkezett haláláig III. János néven pécsi püspök volt.

Diplomáciai, politikai tevékenysége mellett élete végéig írt verseket. Költészetének latin nyelvezete, témája, világképe és hangulata az itáliai humanizmusból eredt. Mély istenhite mellett nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.

Konfliktusba került Mátyás királlyal, aki sereget küldött az ellene összeesküvők, köztük a püspök elfogására. Az Itáliába menekülő tüdőbeteg Janus Pannonius útközben, a Zágráb melletti Medvevárban halt meg.

A koszorúzást követően Janus Pannonius emlékére mutattak be szentmisét a székesegyház Corpus Christi-kápolnájában, ahol a költő emlékének megőrzésére létrehozott alapítvány néhai létrehozója, Szőcs Géza költő, drámaíró emléke előtt is tisztelegtek.

Janus Pannonius földi maradványait 1991-ben, a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, majd antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban a költő csontjait találták meg.

2008. október 21-én szentmisével egybekötött szertartás keretében temették újra a pécsi székesegyház altemplomában. Síremléke – egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló bronz fejszobor – Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrászművész alkotása.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

#egyház és állam #egyházmegyék #egyháztörténet #irodalom #megemlékezés #papi hivatás

Kapcsolódó fotógaléria