„Köztünk járó Szent Márton” – építészeti és régészeti konferenciát rendeztek Keszthelyen

2016. október 29., szombat | 14:00

Építészek, régészek, történészek, levéltárosok gyűltek össze október 28-án Keszthelyen, a Szent Márton-év egyik utolsó konferenciáján, mely témáját tekintve mégis az első volt: a kutatók hazánk középkori Szent Mártonnak szentelt templomaival kapcsolatos eredményeiket ismertették.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Balaton Kongresszusi Központ és Színházban tartott tanácskozást a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Keszthelyi Városvédő Egyesület és a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa szervezte.

A különböző tudományágak képviselői főként Vas és Zala megyék ma is álló, illetve már elpusztult, középkori eredetű Szent Márton-templomait mutatták be, de előadásaikban érintettek több, az 1700 éve született szent kultuszával kapcsolatos kérdést is.

Zágorhidi Czigány Balázs történész többek között arra az idei jubileum kapcsán felvetődött kérdésre kereste a választ, hogy a szombathelyi Szent Márton-kultusznak volt-e az átlagosnál erősebb kisugárzása Vas vármegyére. A kutatások szerint a középkori Magyarországon Vas vármegyében tizenöt, Zala vármegyében huszonegy Szent Mártonnak szentelt templom állhatott. Ezek az adatok, valamint a Szent Márton-titulusok területi eloszlása azt mutatják, hogy Vas vármegye nem emelkedik ki Szent Márton-patrocíniumok tekintetében. Azonban minden kistájnak megvolt a maga Szent Márton-temploma a megyében, ezt a mai településnevek is őrzik: Kemenesszentmárton, Őriszentmárton, Hegyhátszentmárton, Rábaszentmárton. A történész a patrocíniumválasztásnál közrejátszó tényezőket vizsgálva kiemelte, a középkorban arra törekedtek, hogy egy-egy zárt területen, kistájon minden jelentős szentnek legyen temploma – ennek a határnapok és vásárnapok egyenletes eloszlása tekintetében volt jelentősége. Mindennek következtében még Vas vármegyében, a szent szülőhelyének közelében sem szenteltek az átlagosnál sűrűbben templomot Szent Mártonnak.

Feiszt György szombathelyi levéltáros Vas és Zala megyei települések egykori Szent Márton-templomait bemutatva példaként hozta többek között Nagytilajt, ahol egy kőkereszt áll a templom helyén, mely tanúsítja, hogy 1880-ban bontották le a település Szent Márton-templomát. A hegyhátszentmártoni, szintén Mártonnak szentelt középkori templomról elmondta, abból csupán a kapu egy darabja maradt meg, egy Agnus Dei-ábrázolás részlete, ezt a település mai templomában őrzik. A kutató megemlítette a szigligeti vár Szent Márton-kápolnáját is, melyet a régészeti feltárások után 2010-ben szentelt fel Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Több előadás egy-egy konkrét Szent Márton-templom történetét mutatta be: szó esett természetesen Szombathely Szent Márton-templomáról, mely a hagyomány szerint a szent szülőházának helyén áll, illetve Szentmártonfölde kerektemplomáról és Keszthely egykori Szent Márton-templomáról is.

Ez utóbbi templom történetét Vándor László régész ismertette a népes hallgatósággal. A Balaton-parti város Szent Márton-kápolnája a Festetics-kastély előtt, a mai kastélypark területén állt. Egy 1247-es oklevélben már szerepel. Alaprajza és a templomtorony 18. századi metszeteken látható. Magát a templomot 1816-ban, tornyát 1880-ban bontották el a Festetics grófok. A templomból, mely közel hét évszázadon át szolgálta a keszthelyi híveket, mára egy keresztelőmedence maradt, melyet a Balatoni Múzeumban őriznek.

Kiss Gábor, a Savaria Múzeum régésze a szombathelyi Szent Márton-templom történetét mutatta be. Előadásában Szent Márton születési helyével és kultuszának szombathelyi elterjedésével kapcsolatos kérdéseket is érintett. A templom helyén a 4. században temető volt, az egykori Savarián kívül. És mivel Szent Márton édesapja katonatiszt volt – „nem temetőőr” –, a szent nem itt, hanem a városban vagy a territórium valamely birtokán láthatta meg a napvilágot. A konkrét születési helyről szóló legendát pedig Nagy Károly terjeszthette el a 8. század végén, amikor az avarok ellen vezetett itt hadjáratot. Nagy valószínűséggel ő honosította meg Szent Márton kultuszát ezen a területen, ahol addig nem volt élő hagyomány, hiszen maga Márton gyermekként elkerült innen és nem is tért vissza többé szülőhelyére. Az előadásból kiderült továbbá, hogy a Szent Márton-templom körül alakult a Kárpát-medence első Szentmárton nevű községe a 16. században. A templomot az idők folyamán többször átalakították; Kiss Gábor fölvázolta az átalakítások történetét egészen a tavalyi, a Szent Márton-jubileumhoz kapcsolódó megújulásig.

Németh Zsolt fizikus a Somló hegy keleti lejtőjén található Szentmártonfölde templomát mutatta be. Az alaprajz alapján azt a következtetést vonta le, hogy az eredeti kerektemplomhoz egy későbbi építési fázis során illesztettek még az Árpád-korban egyhajós templomot, a jelenlegi templomhajó pedig a 18. században épült. Így az egykori rotunda ma sekrestye, az Árpád-kori hajó pedig a mai templom szentélye. Németh Zsolt előadásában kérdéseket vetett fel a kerektemplomok datálásával és eredeti funkciójával kapcsolatban.

Olyan templomokról is hallhattak a jelenlevők, amelyeket nem Szent Mártonnak szenteltek ugyan, de kapcsolatba hozhatók Márton-patrocíniumokkal. Boros Zoltán, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár munkatársa tudós bencések, Erdélyi László és Sólymos Szilveszter kutatási eredményeit ismertetve a ravazdi Szent Villebald-templomról beszélt, Kerner Gábor építész, néprajzkutató pedig a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnáról tartott előadást. E kápolna több szempontból is különleges: falait kívül-belül 14. századi freskók díszítik; és itt nyugszik Vaszary Kolos hercegprímás, aki a 20. század elején egységes, historizáló stílusú enteriőrré alakíttatta a kápolna belső terét. 2004-ben a külső falzaton feltártak számos középkori ábrázolást: többek között Krisztus, Szent Miklós, Szent Bertalan, Szent Márton képét. A kis kápolna Keszthely múltjának fontos tanúja, belsejében minden bizonnyal rejtőznek még középkori freskók, melyek feltárásra várnak.

Szendrei Zsolt építész, urbanista a konferencia utolsó, Üzenet a mának című szekciójában felszólalva a funkciójukat vesztett, de megőrzendő épületek problematikájával foglalkozott. Európai, főként spanyol példák alapján mutatott be lehetséges utakat: hogyan lehet új funkciót adni épületeknek, emlékhelyeknek, meghagyva azok eredeti jellegét.

Orbán Róbert, a konferencia egyik szervezője, a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa (Szent Márton-egyesület) elnöke zárásként elmondta, a Kárpát-medencében mintegy száz Szent Márton-templom áll, és további száz Mártonnak szentelt egykori templomnak tudjuk hozzávetőlegesen a helyét. Az egyesület, ahogy arra Feiszt György is utalt már előadásában, az 1700 éve született szent kultuszának ápolása jegyében kiadványokat készít, és ösztönzi, segíti a közösségeket, plébániákat abban, hogy emlékhellyé tegyék az elpusztult templomok helyét.

Keszthelyen ez megtörtént: a városvédő egyesület programsorozatot szervezett a Szent Márton-jubileumhoz kapcsolódva, és október 16. óta emlékkő jelzi a 19. században lebontott Szent Márton-templom helyét a kastélyparkban. Ez az emlékkő egyúttal bekapcsolja a Balaton-parti várost a nemzetközi Szent Márton-zarándokút hálózatába is.

Fotó: Orbán Róbert, Borsodi Henrietta

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-hogy-imadkozni-tudjunk-egyugyuve-kell-valnunk
Ferenc pápa: Hogy imádkozni tudjunk, együgyűvé kell válnunk!

Május 22-én a Szentatya befejezte a Miatyánknak szentelt katekézissorozatát. Figyelmeztetett, hogy állandóan ápolnunk kell az imádság szellemét, és minden élethelyzetben kapcsolatban maradhatunk az Atyával, ha engedjük, hogy a Lélek imádkozzon bennünk.

2019. május 22., szerda
grzegorz-gorny-az-elet-kulturajarol-az-civilizacio-mely-gyermeket-megoli-halalra-van-itelve
Grzegorz Górny az élet kultúrájáról: Az a civilizáció, mely megöli a gyermekét, halálra van ítélve

Grzegorz Górny lengyel riporter, esszéista, publicista, dokumentumfilm-rendező „Gyilkosság és orvostudomány” című könyve a Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatában a közelmúltban magyarul is megjelent. Ennek kapcsán beszélgettünk vele Budapesten.

2019. május 22., szerda