„Meghalt hitéért gyilkos kezek által” – A vértanú Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébánosra emlékeztek

2017. március 4. szombat 19:15

Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke szentmisét mutatott be március 4-én a tiszavárkonyi templomban Kenyeres Lajos vértanú pap halálának 60. évfordulója alkalmából, majd a templom előtt megáldotta a mártír plébános szobrát.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A templomban egybegyűltek Ratnik Ferenc állandó diakónus, plébániavezető és Máthé György szolnoki esperes vezetésével már a szentmise előtt énekkel, imádsággal emlékeztek az 1957. február 28-án meggyilkolt Kenyeres Lajos vértanú papra Tiszavárkonyban, ahol 1946-tól haláláig volt plébános. A rendelkezésre álló dokumentumok, a nyomozás során feltárt tények alapján számos részletében rekonstruálható a végzetes nap. Kenyeres Lajos plébános azon a délutánon hittanórát tartott a szomszédos faluban, Vezsenyben, majd elindult kerékpárján Tiszavárkonyba. Biciklijén hazavitte a gátőr gyerekeit, azután tovább haladt a Tisza-gáton. Ekkor már lesben álltak a támadók (a történtek szakértő kutatói hat-hét emberről beszélnek), akik felkészültek a brutális tettre. Egy kifeszített drótkötéllel megakasztották a kerékpárt, rárontottak a földre zuhant plébánosra, és ütni-verni kezdték. A nagytermetű, erős papot azonban nem tudták azonnal agyonverni, a Tiszához vonszolták, és egyikük tarkón lőtte. A holttestet a folyó partfalának alján elföldelték, a biciklit a vízbe hajították.

Néhány nap múlva a Tisza apadni kezdett, és a gátőr rátalált a kerékpárra. A megtalálót megfélemlítették: nem mondhatott el senkinek semmit. A rendőrség elterjesztette, hogy Kenyeres Lajos disszidált, de ebbe nem nyugodtak bele a családtagok. Kenyeres Lajos unkahúga, aki nagy szeretettel, könnyek között beszélt a vértanúról, a szoboravatás alkalmával a Magyar Kurírnak elmondta, a család utólag értesült arról, hogy Lajos atyát már korábban is megverték, mert erről ő nem beszélt nekik. Nem hitték el a rendőrség „meséjét”, még Kádár János közvetlen környezetében lévő embereknél is érdeklődtek Kenyeres atyáról – hiába. Kérdéseikre még sokáig nem kaptak választ.

Napra pontosan egy esztendő múlva, 1958. február 28-án Martfűnél egy halász a megáradt Tiszában egy férfi holttestére bukkant. A testet Budapestre szállították, a kórházban kiállított „Halottvizsgálati bizonyítvány” szerint a halál oka „gerincvelő-roncsolás”, és „lövési sérülés”. Kenyeres Lajos holttestét a testvérei azonosították.

A vértanú pap földi maradványainak méltó elhelyezésére csak fél évvel később kerülhetett sor, szülőfalujában, Rákóczifalván. Sírján a következő felirat olvasható: „A jó pásztor életét adta juhaiért.” Ezután a félelem, és a hallgatás évtizedei következtek. Az első híradás a történtekről 1989-ben jelent meg az Új Emberben.

S hogy miért kellett meghalnia Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébánosnak? Varga Lajos segédpüspök az emlékmisén szentbeszédében elmondta: az 1956-os forradalom idején a váci püspökségről elmenekült állami megbízott hátrahagyott irataiban nyoma van annak, hogy ezt a gyilkosságot már korábban előkészítették.

Kenyeres Lajos 1908. január 3-án született Rákóczifalván, egy harangozó fiaként. Középiskolai tanulmányait a szolnoki Állami Főgimnáziumban végezte. Érettségi után a váci Hittudományi Főiskolára nyert felvételt. 1930-ban Vácott szentelték pappá. Káplán és hitoktató volt Üllőn, Szentes-Fábiánsebestyénen, Újpesten, Hatvan-Belvárosban, Valkón, Csépán, Cegléden, Tiszakürtön, Kiskundorozsmán és Pesterzsébeten. 1946-ban került Tiszavárkonyba plébánosként, így családjához is közelebb került, hiszen szülőfaluja, Rákóczifalva Várkonnyal átellenben, a Tisza túlsó partján fekszik. Szerteágazó lelkipásztori tevékenységének súlypontja a fiatalok nevelésére volt, nyomtatásban jelentek meg prédikációi, az ifjúsághoz szóló buzdításai. Hittankönyveket írt a népiskolák VII. és VIII. osztályos tanulói számára. Bátor, szókimondó ember volt. Röpiratokban foglalkozott a jövő kérdéseivel, levelet írt többek közt a Petőfi Körnek, de írt Jurij Andropovnak (1956-ban a Szovjetunió magyarországi nagykövete, később a SZU első pártfőtitkára) is. A levél ismerői szerint felhívta Andropov figyelmét arra, hogy a magyar parasztságtól idegen a „kolhozosítás szelleme”, pláne ha erőszakkal akarják rákényszeríteni. Kádár Jánoshoz írt levelei a békéért való kiállást hirdetik, van köztük, ami a sajtószabadság megvalósíthatóságáról szól. Varga Lajos püspök a Vigíliában 2008 novemberében megjelent tanulmányában vélelmezi, hogy a történtek kronológiája alapján a Kádárnak és Andropovnak írt levelek közvetlenül is hozzájárulhattak a plébános végzetéhez.

Varga Lajos a március 4-i szentmisén hangsúlyozta: a fiatalokkal foglalkozó, a szűkebb közössége mellett az egész népet szolgálni akaró, s a békéért szót emelő Kenyeres Lajos élete, személye példa a hit melletti bátor kiállásra. Tettei olyan korszakban közvetítették a kereszténységet, Jézus Krisztust az emberek felé, amikor az őt körülvevő világ ellenségesen állt az egyházhoz, az egyház által képviselt értékekhez.

„1956 után a magyar katolikusokkal szembeni megtorlásokban megjelent egy – a korábbi évtizedben sem tapasztalt – új elem: a gyáva bestiális gyilkosság” – mondta kérdésünkre a korszakról Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese. A forradalom és szabadságharc után a magyarországi egyházüldözés legbrutálisabb időszaka következett. Keveset tudunk ezekről az ügyekről. Túlkapásoknak, személyes bosszúknak is része lehetett bennük. A forradalom után legalább hét papot gyilkoltak meg az országban gyanús körülmények közt. Mindig csoportban követték el az erőszakot, ami azt jelzi, hogy csak egymást erősítve voltak képesek megtenni a bűncselekményt. Különben miért kellett volna féltucatnyi ember egy pap likvidálásához, például Kenyeres Lajos esetében? Kétségtelen az is, hogy az elkövetők célja a vallásos közösségek megfélemlítése, a zavarkeltés és a bomlasztás volt, de tettüket valamilyen vélt vagy valós sérelem miatti bosszúvágy is sarkalhatta. Valójában gyáva alakok voltak — szögezte le Szabó Csaba.

A tiszavárkonyi szoboravatáson Máthé György esperes elmondta, „Kenyeres Lajos vértanú tisztelete a rendszerváltozás után bontakozhatott ki Martfűn, Vezsenyben, Rákóczifalván és Tiszavárkonyban. A martfűi Tisza-parton kereszt idézi a mártír pap emlékét. A templomokban emléktábla hirdeti vértanúságának üzenetét. Rákóczifalván tavaly avatták mellszobrát, jövőre, a holttest megtalálásának évfordulóján Martfűn lesz megemlékezés. S ha sikerül pályázati pénzhez jutni, kiépítik a vértanúk, hitvallók zarándokútját a térségben, s ennek 5. állomása lesz a tiszavárkonyi mártír-emlékhely.”

Kenyeres Lajos sorsáról Tamási József (tiszaföldvári-martfűi) plébános rövidfilmet készített (az Új Ember hetilap értesülése szerint a stábot ezért meg is fenyegették 2005-ben!). A várkonyi templom elé pedig most, 2017-ben a vértanú Kenyeres Lajos iránti tiszteletből szobrot állítottak.

Az emlékmise végén a hívő közösség a mártír boldoggá avatásáért imádkozott, majd Retnik Ferenc tiszavárkonyi plébániavezető szavait követően Varga Lajos püspök megáldotta Harangozó Márton alkotását: Kenyeres Lajos egész alakos szobrát. A művész korábban már elkészített egy kopjafát a mártír pap emlékére, amelyet a gyilkosság helyszínén állítottak fel, Vezseny és Tiszavárkony között, a Tisza-gáton. Az alkotó a következőket véste fel az emlékoszlopra: „Meghalt hitéért gyilkos kezek által”. A kopjafa másik oldalán pedig egy evangéliumi idézet olvasható: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa”.

Ima Kenyeres Lajos mártír-pap boldoggáavatásért

Mennyei Atyánk! Te Kenyeres Lajost hívtad szolgálatodra, és a papszentelés kegyelme által híveid pásztorává tetted őt. Arra hívtál bennünket, hogy tanúid legyünk a világban. Ennek a tanúságtételnek kell jelen lennie életünk minden mozzanatában. Mennyei Atyánk, Te elhalmoztad Lajos áldozópapot áldásoddal és sokféle kegyelmeddel.

A gyilkosság helyszínén felállított kopjafa

Te az ő szavaival és írásai által tanítottad hívő népedet. Te adtad neki azt a kegyelmet, hogy az igazság és béke érdekében népedért felemelje szavát a világ nagyjai előtt. Köszönjük neked, hogy megadtad neki a lelki erősség
kegyelmét! Hálát adunk neked, hogy nemcsak szavaival és írásaival, hanem életének föláldozásával is tanított bennünket az önfeláldozás értékéről. Add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy közbenjárását megtapasztalva bizonyságot szerezzünk arról, hogy befogadtad őt mennyei dicsőségedbe!

Add, hogy minél előbb tisztelhessük a boldogok, majd pedig a szentek között! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
a-hutlenseg-megelozese-mit-mond-pszichologus-es-moralteologus
A hűtlenség megelőzése – Mit mond a pszichológus és a morálteológus?

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének szervezésében szeptember 20-án Somogyiné Petik Krisztina, Asztalosné Elekes Szende pszichológus és Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus beszélt a hűtlenség megelőzéséről a főiskola nagyelőadójában.

2018. szeptember 21. péntek
-masok-okulni-fognak-vallomasombol-megjelent-kruesz-krizosztom-pannonhalmi-foapat-oneletrajza
„Mások okulni fognak vallomásomból” – Megjelent Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát önéletrajza

Szeptember 20-án este a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban mutatták be Sólymos László Szilveszter OSB Kruesz Krizosztom (1865-1885), Kruesz Krizosztom Önéletrajz című kötetének a bemutatására.

2018. szeptember 21. péntek