A Boldogasszony nevét veszi fel a székely menekültek emlékhelye Hajdúnánáson

2017. szeptember 13. szerda 14:50

Hetedik alkalommal tartották meg Hajdúnánáson a székely menekültek emléknapját szeptember 10-én. Az idei ünnepségsorozatot az első világháború idején átmenetileg a városban otthonra lelt székelyek 1917. évi hazatelepülésének századik évfordulója jegyében szervezték.

A Juhász Imre hajdúnánási és Fejér Lajos kilyénfalvi plébánossal együtt bemutatott szentmisén a főcelebráns Vencser László szentbeszédében kiemelte: ahogyan a szülőföldjükre 1917 tavasza és 1918 ősze között visszatérő székelyek szíve tele volt a hajdúnánási befogadók iránti nagy hálával, úgy most is meg kell ismételnünk eleink szavait: „Isten fizesse meg a nánásiak jóságát!” „Köszönjük, hogy ápolják a székely menekültek emlékét, és sokat tesznek azért, hogy a székelyek és hajdúk ma is egymásra találjanak, egymást segítsék, bátorítsák” – fogalmazott a ditrói születésű, jelenleg Ausztriában élő és szolgáló pap.

A szentmisével párhuzamosan a református templomban ünnepi istentiszteleten vettek részt a gyülekezet tagjai hazai és külhoni vendégeikkel; igét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházmegye püspöke hirdetett. Ezt követően a két közösség a református templom előtti téren, a trianoni emlékmű közelében újonnan felállított székely kapunál folytatta megemlékezését. A kaput Csíkszereda város és a Csíki Székely Múzeum a Mikó Ferenc Alapítványon keresztül ajándékozta Hajdúnánásnak; alkotója két csíki faragómester, Székely Csaba és Török Csaba.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök levélben mondott köszönetet a hajdúnánásiaknak, amiért száz évvel ezelőtt 3200 székelyt befogadtak, pedig a székelyekhez hasonlóan nehéz időket éltek meg ők is akkoriban.

Tiba István, a térség országgyűlési képviselője ünnepi köszöntőjében rámutatott: a város példát adott emberségből, összetartásból, abból, hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a székely kaput a befogadás jelképének tekintette, amelynek portája az igaz, jó szándékú embereket jó szívvel befogadja. Felidézte, hogy Hajdú vármegye annak idején húszezer székely menekültet fogadott be.

Ünnepi köszöntőjében Vencser László emlékeztetett: amikor 1917-ben egymásra találtak a székely menekülők és az őket befogadó hajdúk, ennek két érték volt a hátterében: a magyarság és a kereszténység. „Katolikus székelyek, katolikus és református nánásiak testvérként élték napjaikat. Nánáson a mindennapi életben megvalósult a gyakorlati ökumené” – világított rá a szónok.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere beszédében kifejtette: száz évvel ezelőtt az akkori felelős magyar kormány döntése nyomán itt jó társakra, nyitott kapukra, befogadó közösségre, támaszt nyújtó családokra talált.

Az Erdélyi Egyházkerület és a Nagyenyedi Egyházmegye nevében Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész, esperes arra biztatta a jelenlévőket: „tanuljuk meg a továbbiakban is, hogy érdemes magyarként együtt élni, együtt emlékezni, és ami a legfontosabb: együtt tervezni a jövőt a következő évszázadokra.”

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere utalt a székely menekülők között gyermekként jelen lévő, későbbi gyulafehérvári püspök, Jakab Antal szavaira: „A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan. Ha szétválasztjuk, az olyan, mint amikor a test a lélektől válik el: az a halál.” Hozzátette: ugyanígy a kereszténység és az európai kultúra is elválaszthatatlan egymástól.

A Hajdúnánás és Csíkszereda közötti testvérvárosi megállapodás aláírása, valamint a székely kapu megáldása után a megemlékezők a katolikus templom kertjében álló emlékjelekhez vonultak. Ott a székely menekültek emlékoszlopának és emlékkeresztjének megkoszorúzása előtt Buczkó József, a székely–hajdú közös múlt kutatója bejelentette: a kertet, amely a székelyek számára annak idején „a könnyek kertje” volt, ahol annyit énekeltek és fohászkodtak a csíksomlyói Babba Máriához, ahol ma Égi Édesanyánk egész alakos szobra, a templomban pedig a csíksomlyói Szűzanya-kegyszobor mása áll, 2017 őszétől Boldogasszony kertjének nevezik el, és ennek megfelelően alakítják majd át.

Forrás és fotó: Varga Gabriella

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
krisztus-szeretetenek-kozvetitoi-legyetek-pap-es-diakonusszentelest-unnepeltek-vacott
Krisztus szeretetének közvetítői legyetek – Pap- és diakónusszentelést ünnepeltek Vácott

A váci székesegyházban június 16-án Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. Átmeneti diakónus lett Bógár Zsolt, állandó diakónus Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán József.

21:04
ferenc-papa-emlekezzunk-meg-imainkban-edesapankrol
Ferenc pápa: Emlékezzünk meg imáinkban édesapánkról!

A Szentatya június 17-én, a déli Mária-ima elimádkozásakor a napi evangélium alapján Isten országának növekedéséről és az ember megfelelő hozzáállásáról, valamint több aktuális kérdésről beszélt.

17:20