A feltámadás nemcsak vágyott, hanem reális valóság – Főpásztori szentmise halottak napján Győrben

Veres András győri megyéspüspök, a  Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a szentmise bevezetőjében emlékeztetett: a harangok halottainkért szólnak, ahogy imádságunkkal is értük fohászkodunk Istenhez. – Jó volna, ha minél több testvérünk megértené, hogy akikkel a szeretet a földön összefűzött, várják segítségünket, hogy imádságainkkal kiesdjük számukra a tisztulást, az üdvösséget.

A főpásztor elmélkedésében hangsúlyozta, hogy halottak napja a megemlékezés, a halál realitásával szembesít minket, azonban a liturgia elsődlegesen a reményt akarja ébren tartani, felébreszteni bennünk. – A Szentírás szavai arról értesítenek, hogy a halál nem a vég ember voltunk számára, hiszen Isten minden embert az örök életre teremtett. A feltámadás számunkra nemcsak egy vágyott, hanem reális valóság. Pál apostol a Rómaiaknak írt levelében bátorított bennünket:

ha Istennek, még mielőtt Krisztus megváltott volna bennünket, annyira fontosak voltunk, hogy szeretetből egyszülött Fiát adta értünk, aki megváltott minket a bűntől és annak következményeitől, a haláltól, mennyivel inkább szeret bennünket a keresztség után?

Isten gyermekei vagyunk, éppen ezért hozzá tartozunk, és Jézus azt akarja, hogy mindnyájan helyesen hozzá tartozzunk. Azt mondta: „Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek.” (Jn 6,39)

A keresztségben mindnyájan Isten gyermekei lettünk, így Jézus nem fog elveszíteni senkit, hacsak valaki meg nem átalkodik annyira a bűneiben, az Istentől való elfordulásában, és nem akarja, hogy Jézus segítsen rajta. Jézus magára vette a halált is, emberi módon halt meg, hogy érzékeltesse velünk – Ő velünk van életünk minden napján, elkísér bennünket a halálba is, a halálos ágyon is számíthatunk az Ő segítségére.

Imádkozzunk ezen a napon igaz hittel szeretteinkért, testvéreinkért, akik várják imádságos segítségünket.

A szeretet – az irántuk és Isten iránti szeretet – erősítse bennünk a reményt, a viszontlátás reményét, amelyet Isten a szívünkbe ültetett.

János apostol Jézus szavait idézve mondja: „Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” (Jn 11,26) Ezzel a hittel a szívünkben éljük mindennapjainkat, és higgyük, hogy meghalt szeretteink, akik Istenben hittek, élnek Isten jelenlétében. Adja Isten, hogy ez a hitbéli tudás, ez az igazán krisztusi remény éltessen bennünket életünk minden napján – kérte szentbeszédének végén a Győri Egyházmegye főpásztora.

A szentmise közös imádsággal zárult a székesegyház kriptájában.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír