A Magyar Hírlap (5.o.) Hármasban imádkozhatnak a békéért címmel tudósít arról, hogy szentföldi útja utáni első audienciáján Ferenc pápa megerősítette: közös békeimára várja a Vatikánba Mahmúd Abbász palesztin elnököt és Simon Peresz izraeli államfőt. A Szentatya az egyház nagy napjának nevezte a Szentföldön tett látogatását, amelynek célja egyszerű volt: „reményt akart vinni a háborúkkal oly régóta együtt élő és oly sokat szenvedett Közel-Keletre. Az ott élőknek joguk van végre ahhoz, hogy megismerjék a békét, amelyet azonban nem iparszerűen gyártanak, hanem napról napra kell felépíteni.”
A Magyar Nemzetben (14.o.) Sitkei Levente Fenyegető telepesek címmel felidézi: Ferenc pápa izraeli látogatása előtt még napokkal is falfirkák jelentek meg helyi katolikus intézményeken, amelyeken szélsőséges zsidó aktivisták fenyegették meg a keresztényeket. „Halál az arabokra, a keresztényekre és mindenkire, aki gyűlöli Izraelt!” – ez a héber nyelvű felirat került az Apostoli Szentszék tulajdonában lévő Miasszonyunk Központ épületére. A fenyegetések miatt döntöttek úgy az izraeli biztonsági erők, hogy a lakosságot elzárják a pápától, ismert radikális zsidókat pedig arra utasítanak, hogy maradjanak otthon. A cikkíró emlékeztet rá: Fuad Tval jeruzsálemi pátriárka 2008 óta többször felhívta a figyelmet a Szentföldön élő keresztények egyre veszélyesebb helyzetére. Tavaly és tavalyelőtt összesen 788 ilyen támadás történt, a katolikus papok szerint gyakorlatilag lehetetlen úgy átmenniük a Jaffa kapun Jeruzsálem óvárosában, hogy ne köpne rájuk valaki. A pápalátogatás előtt a patriarkátus fenyegető levelet is kapott, amelyben az állt, hogy minden keresztény papot meg fognak ölni. A pátriárka az egyre gyakoribb támadásokat terrorakciónak nevezte. Elmondta: az izraeli politikusok mindig elítélik ugyan az eseményeket, az elfogott szélsőségeseket azonban nagyon ritkán tartóztatják le, büntetést pedig szinte soha nem kapnak.
A Magyar Hírlap (Figyelmeztetni kell… 2.o.) beszámolója szerint hazánk eredményeinek uniós szintű megismertetését és a világban erősödő vallásüldözésre való figyelemfelhívást említette fő feladatai között a KDNP-s Hölvényi György, aki az EP-választáson a Fidesz-KDNP listáján szerzett mandátumot.
Az erdon.ro Épületfelújítás egyházi beleegyezéssel címmel közli: a nagyváradi római katolikus püspökség belegyezett abba, hogy a Bihar Megyei Tanács felújítsa az egykori váradi pénzügyi palotát, annak ellenére, hogy az épület miatt perben állnak a felek. Mind a nagyváradi római katolikus püspökség, mind pedig a Bihar Megyei Tanács igényt tart az egykori váradi pénzügyi palota épületére, ezért a két intézmény perben áll egymással, és lényegében ugyanez a helyzet a váradi filharmónia esetében is. A perek évek óta tartanak, és feltehetőleg még évekig eltartanak, de mindeközben mindkét épület – de különösen a volt pénzügyi palota, majd poliklinika – állaga rohamosan romlik. Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: mire befejeződnek a perek, addigra teljesen tönkremennének az épületek, ezért sürgősen lépni kell. Bolojan elárulta, hogy volt egy szóbeli megegyezés a váradi önkormányzat és a megyei tanács, illetve a római katolikus püspökség között, melynek értelmében a megyei tanács elkezdi a két épület felújítását, és amennyiben a pert végül az egyház nyeri meg, akkor a megyei tanács addig használhatja az általa felújított épületet, amíg le nem amortizálódik a felújítás költsége. Bolojan elmondta azt is, hogy Böcskei László püspök már tavaly novemberben beleegyezett ebbe a megoldásba, de azóta sajnos semmilyen előrehaladás nem történt az ügyben. A napokban ismét volt egy szóbeli megegyezés a felek között, csakhogy ezt a megegyezést egy írásos megegyezés, illetve a munkálatok elkezdése kell kövesse. Bolojan hozzátette: két módon lehet megvalósítani a tervet: vagy úgy, hogy a megyei tanács a saját költségvetéséből újítja fel az épületet, vagy pedig a megyei tanács a munkálatok idejére a helyi önkormányzat kezelésébe adja át az ingatlant, és így a költségek is megoszlanak, és a megye a helyi önkormányzatoknak kiutalt összegek egy részét tudná erre a célra fordítani.
Ugyancsak az erdon.ro Idősotthon: sok az érdeklődő címmel számol be arról, hogy kedden délelőtt nyílt napot szerveztek a közelmúltban átadott, a Caritas működtette Szent Erzsébet Idősek Otthonában. Ingyenes vérnyomás- és vércukorszint mérésre is lehetőség nyílt. A létesítmény a Regionális Operatív Program támogatásával valósult meg az egykori várad-olaszi temető területén, a telket a római katolikus egyház bocsátotta a Caritas rendelkezésére. A projekt összköltségvetése 3,9 millió lej volt, melyből 2,7 millió lejt az Európai Unió biztosított vissza nem térítendő támogatás formájában, 414 ezer lej az államháztartásból származott, a kedvezményezett pedig közel 67 ezer lej értékű önrészt vállalt magára. A Spartacus utca 31/A. szám alatt található, Szent Erzsébetről elnevezett szociális központban 34 idős személynek fognak lakhatást kínálni 10 egyágyas és 22 kétágyas lakrészben, illetve szociális étkezdét működtetnek majd, valamint házi gondozást is ajánljanak igénybe vehető szolgáltatásként. Írásbeli kérvénnyel kell fordulni ez ügyben a Caritas Catolica Egyesülethez, a kedvezményezett és a szociális szolgáltató közti viszony feltételeit pedig szerződésben rögzítik, és ugyanakkor személyre szabott gondozási terv is készül. Nagy Andrea, a Caritas munkatársa közölte: hogy sokan látogatták meg őket, az igénylők főleg az egyágyas szobák iránt érdeklődtek. Terveik szerint pünkösd után kezd el ténylegesen működni a központ, ide költöztetik majd az átalakítandó várad-szőllősi Szent Márton Idősek Otthona néhány lakóját is – náluk csak az elfekvő, valamint a demens betegek maradnak –, illetve a Kanonok sori szociális konyhát is, mely átlagosan 200 személy számára biztosít napi étkeztetést.
A frissujsag.ro Hitet és tudást kaptak című tudósítása szerint hitben és tudásban gyarapodtak az eltelt négy évben a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum végzősei, akik iskolájuktól és tanáraiktól búcsúztak tegnap délelőtt, szentmise keretében. A többéves hagyományokat követve, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom volt a helyszíne a kalazancis diákok ballagási ünnepségének. Bokor Krisztina, Kiss Hajnalka és Sopronyi Roland tanárok osztályai végeztek ebben a tanévben, természettudományok, humán-teológia és közélelmezési szakon, összesen 57 diák. A ballagáson Schönberger Jenő püspök celebrálta a szentmisét. Beszédében kiemelte: az elmúlt négy évben a hittel bíró életre nevelték a diákokat, s reméli, hogy olyan lelki útravalóval gazdagodtak ezek a tanulók, amelyekből életük minden szakaszában meríteni tudnak majd.
A szentmisét követően Kocsis Alíz igazgatónő is szólt a diákokhoz és szüleikhez, hozzátartozóikhoz. Arról beszélt, hogy mivel nyújt többet a Kalazanci Líceum a többi nagykárolyi középiskolához képest. A vallásos nevelés, a hittel megtöltött iskolai napok egy olyanfajta plusztöltetet adnak, amelyet semmilyen más tanintézmény nem tud biztosítani diákjainak a városban, emelte ki az igazgatónő. A középiskola Nagykároly egyetlen, kizárólag magyar tannyelvű állami iskolája. 1992-ben alakult meg a szatmári Római Katolikus Püspökség kérésére a tanügyminisztérium beleegyezésével. Nagykárolyban évszázados múltja van a vallásos oktatásnak-nevelésnek a piarista rend kiváló munkájának köszönhetően, s ezt a hagyományt követi az intézmény megalakulása óta.
A nyugatijelen.com Az isteni gondviselésen múlik a siker címmel tudósít arról, hogy május 25-én vasárnap a Mosóczy-telepi katolikus templomban megtartott szentmisén nagy sikerrel szerepelt a muzsjai gyermekkórus Mezei Szimóna vezetésével, aki villanyorgonán kísérte az énekeket. A szertartás végén elmondta: a Don Bosco nevét viselő muzsjai gyermekkórusnak 44 tagja van, akik közül nem tudott mindenki Aradra utazni. Az éneklés azért megy ilyen olajozottan, mert a kollégiumban minden szombaton próbálnak, majd másnap, minden vasárnap énekelnek a templomban megtartandó szentmisén. Ezenkívül templomi koncerteken is fellépnek, ahol maga villanyorgonán, három fiatal gitáron, ugyancsak hárman dobon, de más hangszereken is játszanak. A muzsjai katolikus közösségben sok a gyermek és a fiatal, több ifjúsági csoport is működik. A rendszeresen megszervezett nyári oratóriumra 200 gyermek is összejön. Énekelve, játszva vezetik be őket a bibliába, de animátor csoport is működik. A gyermekeket könnyű megnyerni a közösségi tevékenységeknek, ha látják, hogy a szervezők tiszta szívvel, szeretettel közelednek hozzájuk. Az énekkart is úgy toborozták, hogy a nyári oratóriumon kihirdették: aki szeretne énekelni, jelentkezzen meghallgatásra. Sokan jelentkeztek, közülük kerültek ki a gyermekkórus tagjai. A repertoárjuk úgy bővül, ha valaki, valahol hall egy számára szép éneket, azt megosztja a többiekkel, közösen megtanulják. Így ma már közel 20 éneket ismernek. Mezei Szimóna zeneiskolában tanul, a gyermekkórus sikerét Stoian atyának és Gabona Ferencnek, főként azonban az isteni gondviselésnek tulajdonítja.
A Magyar Nemzet (2.o.) Kárpát-medencei együttműködés címmel adja hírül, hogy a szociális és egészségügyi szolgáltatások kibővítéséről szóló megállapodást kötött a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tegnap Budapesten. Szász Jenő, az NSKI elnöke közölte: összefüggő Kárpát-medencei rendszereket kell kiépíteni az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén túl a szociális háló kiépítésével is, mert nincs máshol magyar jövő, csak a Kárpát-medencében. Győri Dani Lajos, a máltaiak ügyvezető alelnöke elmondta: a határon túli közösségeket szociális tekintetben is erősíteni kell, példaként hozta fel erre, hogy moldvai csángó magyar gyerekeknek a közelmúltban szemüveget osztottak.
A Magyar Hírlap (Együtt maradhat… 12.o.) és a Népszava (Egyben… 16.o.) is közli, hogy Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerint egyben tartható Munkácsy Mihály híres Krisztus-trilógiája. Elmondta: az Ecce Homo a városi múzeum tulajdonában van, a Golgotát 2016-ig helyezte letétbe az Amerikában élő tulajdonosa, Pákh Imre műgyűjtő, míg a kanadai Hamilton Galéria tulajdonában lévő Krisztus Pilátus előtt című alkotás tartós letéti szerződése július 31-én lejár. Utóbbi képet – ha a magyar állam nem vásárolja meg – vissza kell szállítani Kanadába. Időközben Pákh Imre is jelezte, komoly vevő akadt a tulajdonában lévő képre. Egyelőre folynak a tárgyalások az érintettek között, a kormányzat és az önkormányzat közösen keresik a jogi és pénzügyi megoldást.
A Népszabadság (Deportálás… 8.o.) beszámol arról, hogy emlékművet állítottak Kolozsvárott a második világháború idején elhurcolt és meggyilkolt zsidóknak. A lap kiemeli: az avatáshoz kapcsolódó konferenciát eredetileg a magyar kormány finanszírozta volna, de a kolozsvári hitközség végül nem kért a támogatásból, elsősorban a Szabadság téri sasos-arkangyalos német megszállási emlékmű miatt.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír