A Szentatya fogadta a bektasi iszlám közösség vezetőjét

Az illetékes vatikáni dikasztérium megerősítette, hogy jó és szívélyes a katolikus egyház és a bektasi közösség kapcsolata. Albániában a bektasik a hárommilliós lakosság mintegy 2%-át alkotják. Saját összesítésük szerint a világ 31 országában több millió követőjük van. A közösség tagjai számos alkalommal vettek részt szentszéki eseményeken. Többek között 1993 januárjában Assisiben, a balkáni békéért meghirdetett imatalálkozón; 2003 októberében, Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatásán; illetve 2002 januárjában, majd 2011 októberében szintén az assisi imatalálkozón. Legutóbb pedig 2014-ben, Ferenc pápa albániai apostoli látogatása során találkoztak a Szentatyával.

A bektasik egy iszlám konfraternitás (testvériség), a szúfi tarika, azaz iskolai rend követői. Alapítójának Hadzsi Bektasi Velit (1209–1271) tekintik, aki Júnusz Emre (1238–1320) és Dzsalál ad-Dín Rúmí (1207–1273) kortársa volt. A bektasik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektasik közé tartozott Gül Baba is, akinek a sírboltját a budapesti Rózsadombon találjuk, ahol egykor tekkéje (török szerzetesek, dervisek kolostora – a szerk.) is állt. A másik egykori magyarországi bektasi tekke romjai Pécs fölött, a kolostor után Tettyének nevezett magaslaton állnak. A bektasik idővel háttérbe szorultak, az alavitákhoz (az iszlám vallás síita ágához tartozó szekta – a szerk.) közeledtek. Manapság Albániában és a nyugati albán diaszpórákban él tovább hagyományuk.

A bektasik nem sorolják magukat a szunniták közé, így inkább a szúfi síita ághoz állnak közelebb. Az alavitákhoz és a síitákhoz hasonlóan kiemelt tisztelettel fordulnak Mohamed próféta és unokatestvér veje, Ali utódai – ahogy ők nevezik, „a ház népe” – felé.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Zenit.org

Magyar Kurír