Állandó imámot neveznek ki a Hagia Szophiába

Az állandó imám kinevezését sokan ellenzik, többek között a görög kormány és mindazok, akik tartanak Törökország iszlamizálódásától. Júliusban a görög külügyminiszter regresszívnek nevezte azt a döntést, hogy 1935 óta először újra bevezették a Hagia Szophiában a Korán-olvasást. A török külügyminisztérium válaszában elfogadhatatlannak nevezte a görög kritikát.

A Hagia Szophia új imámja csak az épületen kívül, egy erre kijelölt területen vezethet majd közös imádságokat.

Az egykori templom szimbolikus jelentőségű a törökországi vallások története szempontjából. 537-ben készült el, ezután csaknem ezer éven át, 1453-ig a világ legnagyobb keresztény – görög ortodox – székesegyháza volt. 1453-tól kezdve, miután Konstantinápoly az Oszmán Birodalom része lett, dzsámiként használták. 1935-ben a török szekularizáció hatására múzeummá alakították át.

Az épület muszlim identitása napjainkban egyre erősödik, összhangban Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyéb politikai lépéseivel, melyeket kritikusai szintén az iszlamizáció felé vezető útnak tekintenek. Erdoğan továbbra is azt vallja, elkötelezett a szekularizmus mellett, ugyanakkor eltörölték a fejkendőkre vonatkozó tilalmat, és megpróbálták korlátozni az alkohol forgalmazását.

A török muszlimok egy része nyilvánosan felszólalt, hogy állítsák vissza a Hagia Szophia 1935 előtti funkcióját. Júniusban Şamil Tayyar, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja parlamenti képviselője kijelentette, lehetővé kell tenni az épület imahelyként való használatát – válaszul arra, hogy Németország hivatalosan népirtásnak minősítette az örmények 1915–17-ben történt tömeges lemészárlását az Oszmán Birodalomban, illetve arra, hogy az Egyesült Államok támogatja a törökországi kurdokat.

Júliusban Elissavet Vozemberg-Vrionidi görög európai parlamenti képviselő tette szóvá az Európa Tanácsban: a török hatóságok arra törekednek, hogy muszlim imaházzá tegyék a rendkívüli értékű műemléket; felszólalásának előzménye, hogy június folyamán, a ramadán alatt a Hagia Szophiából közvetítette a TRT Diyanet török nemzeti televízió a szahurt, a virradat előtti rituális étkezést, valamint a Korán-olvasást.

Szeptemberben több ezer muszlim gyűlt össze a Hagia Szophiánál azt követelve, hogy ismét imádkozhassanak az 1935 óta múzeumként működő, 1985-ben a világörökség részévé nyilvánított épületben. Ugyanakkor elindult egy petíció is az ellenzők részéről, melyben a mecsetté alakítás ellen tiltakoznak – ezt ez idáig harmincezren írták alá.

Forrás és fotó: Catholic Herald

Magyar Kurír
(vn)