Az irgalom kötelességünk: családpasztorációs papi találkozó

Hazai – 2012. szeptember 27., csütörtök | 8:43

Hogyan tehetjük családbaráttá a társadalmi környezetet; hogyan találhat utat a lelkipásztorkodás a sokféle életszituációban élő, a vallástól távol álló emberek felé. A remény jelei biztatnak, ösztönöznek a munkában.  Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban rendezték meg a családpasztorációs papi találkozót, szeptember 25-én és 26-án. Munkatársunk a találkozó első napjának előadásait hallgatta végig. Tudósításának  1. része az alábbiakban olvasható.


Az erkölcsi elvek mellett az ember érdekszférájára kell hatni
„A jogrendszer akkor hatékony, ha stabil” – mondta Salamon László a kormány szándékait bemutatva a családpolitikában. Előadásában tájékoztatott az eddigi lépésekről. A család, gyermekvállalás, házasság ügyét nemzeti stratégiai feladatként kezelő kormány sarkalatos törvényben fogalmazta meg a család védelmét. Célja, hogy stabilitást teremtsen, és bizonyosságot adjon mindazoknak, akik számos szempont mérlegelésével döntenek a gyermekvállalás mellett. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hosszú távon a munkavállalás és a család összehangolására törekszenek. Ezt célozza a családi adókedvezmény, a kismamák munkavállalási ösztönzése a járulékcsökkentéssel. Rámutatott, olyan válságban vagyunk, amikor nincs lehetőség a szociális juttatások emelésére, sőt még megőrzésük is veszélyben van. Véleménye szerint a válság hátterében a túlfogyasztás áll, ezért ebben a helyzetben a munkára épülő társadalom építésére kell koncentrálni. Salamon László a jelenlegi feladatokról elmondta, a PTK rendelkezéseit vizsgálják felül a házasság meghatározásában, dolgoznak az örökösödési szabályok módosításán, foglalkoznak a családi csődvédelem kialakításával.

„Két év alatt nem mérhető egy olyan intézkedés-sorozat eredménye, mely hosszú távon gondolkodik. Biztató azonban, hogy az elmúlt évben 4100 gyerekkel több született, és közel 5%-kal csökkent az abortuszok száma."

Élő üzenet legyen az egyház tanítása
Menyhárt Sándor egyházjogász ismertetve az egyház rendelkezéseit és tanítását a házasság szentségéről azt hangsúlyozta, bár az egyházi jogalkotás a jelen körülményekhez képest számos ponton fáziskésésben van, a házasság felbonthatatlansága azonban olyan pont, amit az idők változása nem befolyásolhat. A Familiaris Consortio ma is éppen úgy aktuális, mint harminc évvel ezelőtt. Arra kell koncentrálni, hogy „portalanítsuk” ezt a tanítást és élő üzenetként tudjuk közvetíteni a társadalom felé. Ennek egyik legfontosabb eszköze a jegyesoktatás. A kecskeméti Széchenyivárosi Szentcsalád-templom plébánosa bemutatta a náluk bevezetett rendszert. A házasságra való felkészítés során a jegyespárnak négy házaspárt kell felkeresni, velük beszélgetnek leendő életállapotuk fontos kérdéseiről. A válás és újraházasodás problémájáról az egyházjogász-plébános elmondta, fontos mindenkinek ismerni az egyház adta lehetőségeket, így például a gyökeres orvoslás lehetőségét. Az érintettek felé mindig azt kell közvetíteni, hogy életállapotuk változása az egyház közösségéből nem szakítja ki őket, ezt mint reménységet kell számukra felmutatni.

Válaszolni az emberek igényeire
Thorday Attila, Szeged-Szentmihály plébánosa hat éves lelkipásztori gyakorlatáról adott összefoglaló képet. Szentmihályon mindössze néhány évtizede épült templom, a faluközösség vallási élete is azóta tud igazán épülni. Hat évvel ezelőtt az új plébános elődje alapjaiból indult ki. Öörkölte és folytatta a házszentelés hagyományát. Minden évben minden házba bekopogtat a januártól márciusig terjedő időszakban. A papot elutasítókat a következő évben újra felkeresi. Így az első évben a családok 75%-a fogadta beszélgetésre, a következő évben elérte a 80%-ot. Mára a többségnek van kapcsolata a falu plébánosával. A beszélgetésekben Thorday Attila megismerte az egyik oldalon a szükségleteket és össze tudta kötni ezeket a megoldási lehetőségekkel. Nagy gond volt például a kisebb-nagyobb gyerekek elhelyezése. Létrehozott a plébánián egy családi napközit, ami mára hat csoporttal működik, és kilenc asszonynak ad a faluban munkát. A település iskoláját bezárták. Nem ajánlották fel az egyháznak, holott lenne elég gyerek Szentmihályon. Az általános iskolások Szegedre kényszerültek, ott szétszórva egymástól járnak iskolába. A plébános alternatívát kínált: tanulószobát rendezett be a plébánián, hogy a gyerekek mihamarabb visszajöjjenek a faluba. A plébánián tanári segítséggel tanulhatnak, a kántor zenetanítást is nyújt nekik. Így aztán naponta harminc iskolás tölti délutánját a plébánián, lehetőséget adva a plébánosnak a hittantanításra. Thorday Attila az ifjúság pasztorációjára is keresett megoldást. Meghívott Szentmihályra és személyes vezetésével kíséri az Antiochia közösségi mozgalomhoz tartozó szegedi egyetemista fiatalokat és bevonta őket a falu életébe. A Házas Hétvége mozgalomban dolgozó pap a Jegyes Hétvége rendezvényét is Szentmihályra hozta.

„A mustármagnyi remény növekszik” - mondta Thorday Attila lelkipásztori próbálkozásait összegezve. A lassú építkezésben nagy figyelmet fordít arra, hogy a faluban élők megérezzék, közük van egymáshoz. Az egység szolgája kell hogy legyek – fogalmazza meg a papság egyik fontos hivatását a szentmihályi plébános.

(folytatjuk)

Trautwein Éva/Magyar Kurír