Az újmédia hatásairól tartott előadást Aczél Petra Szegeden

2016. február 11. csütörtök 13:34

Párkapcsolatról, családról, újmédiáról tartott előadást Aczél Petra kommunikációs szakértő február 10-én Szegeden, a házasság hete programsorozat rendezvényén.

„Az új Frankenstein vagy az új Prométheusz az újmédia?” – kérdezte Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója egy amerikai kutatót idézve a házasság hete programsorozat rendezvényén, amely egyben a Szabadegyetem – Szeged 2016 tavaszi szemeszterének első előadása is volt. (Eredetileg Frankenstein, avagy a modern Prométheusz  címmel jelent meg Mary Shelley regénye 1818-ban.) Az egyetemi oktató az est címében meghatározott család és párkapcsolat témakörön túllépve mutatta be az újmédia hatásait világunkra.

„Sokféle dolgot próbáltak megjósolni az újmédiáról, de a többségük nem jött be” – mondta, s párhuzamként a robotok világát említette, mert húsz éve azt gondoltuk, hogy mindenhol emberszerű gépek járkálnak majd, de ez mégsem következett be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a technika nem jelent meg világunkban, drónok figyelik a csalni próbáló kínai egyetemistákat, szívverést mérő karpereccel edzünk, amellyel egy startup cég akár azt is nézheti, hogy mely reklámtól megy fel a vérnyomásunk. Az ablak már nem arra való, hogy fényt engedjünk be a szobába vagy kinézzünk a világba rajta keresztül, hanem egy „okos felület”, amin megtekinthetjük az időjárás-jelentést, elolvashatjuk az e-mailjeinket vagy éppen lefényképezhetjük az elénk táruló látványt. Kínában 24 óra alatt nyomtattak ki 3D-nyomtatóval egy házat, s bárki elkészítheti akár Magyarországon is saját kicsinyített mását hatezer forintért. „Korábban apránként építettük fel egy nagyobb dolgot, ma a 3D egészben születik” – magyarázta a múltról és jelenről. Napjainkban már lehetséges „biotintával” húst nyomtatni. Ha hiszünk Ludwig Andreas von Feuerbach német filozófus közismert mondásának, „Az vagy, amit megeszel”, akkor lassan már mi is csak nullákból és egyesekből állunk, mint a digitális világ.

A kormányok egyre többet költenek arra, hogy a kiberháborúban helytálljanak, miközben mi is digitálisan aláírt petíciók segítségével tiltakozunk egy-egy politikai döntés ellen. „Ma alapvető emberi jog a digitális kultúrához való hozzáférés, főleg ott hangsúlyozzák ezt, ahol ez még nem teljes” – mutatott rá Aczél Petra. Az év szava már nem is egy szó, hanem egy hangulatjel volt tavaly az Oxford Dictionaries döntése szerint. Információ-túlterhelés ér bennünket, aminek kapcsán a legnagyobb probléma az, hogy az ebben felnövő Y és Z generáció tagjai (akik 1975 vagy 1980 után születtek) nem tudják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, pedig jó kérdések és felismerések nélkül a minket érő töménytelen adatból nem tudunk értelmes tartalmat létrehozni. „Ma már rövidebb a figyelmünk ideje, mint egy aranyhalé” – az egyetemi előadásokon is pár perc után újból fel kell hívnia az oktatónak a figyelmet magára. „Eljutottunk abba a korba, hogy tudni nem érdem, mert bármit megtalálhatunk a Google-lel. Kialakult az az elvárás, hogy azt kell tudni, amit nem tanultunk” – mondta a Corvinus oktatója.

A média egyre nagyobb befolyást gyakorol életünkre, a közösségi oldalakat gyakran használók infantilissá (gyerekessé), nárcisztikussá, sötét dolgok iránt kíváncsiakká, impulzívvá válnak, s egyre nagyobbnak képzelik magunkat – mutatott rá a Stanfordi Egyetem egyik kutatása. Tipikus példa erre a szelfi, állandóan önmagunkat örökítjük meg, csupán a háttér változik.

A családoknál a születéstől a halálig megjelenik az újmédia; digitális gyermekkor, párkapcsolat, öregedés jellemzi napjainkat. Nő az egyszülős családok száma, a válások gyakorisága, s egyre kevesebb gyermek születik – elsősorban Európában. „A lányok egyre fiatalabban érnek, de közben egyre tovább maradnak otthon, s kitolódik a házasságkötés időpontja” – magyarázta Aczél Petra. Reggeli közben az édesapa a laptopján dolgozik, a gyermekek az okostelefont nyomkodják, a televízió esetében legalább ugyanazt nézte a család, ma már ez a nagyon minimális pozitívum sincs meg. Egy-egy gyermekről népszerű videofelvételek készülnek, egy bemutatott egyperces videót 850 millióan láttak, s a család 170 ezer fontot (körülbelül 65 millió forintot) keresett vele. De kinek a története ez?

A párkeresési logika is megváltozott, a Tinderen mindössze egy húzással lehet dönteni valakiről, a pár másodperc csak a külső jegyek szemrevételezésére elég. „Régen az érzést adták el a cukormázas könyvek, ma már az emberrel teszik ugyanezt” – vélekedett az egyetemi oktató. Facebook-adataink alapján megállapítható, hogy épülő vagy széteső kapcsolatban vagyunk-e párunkkal. Azonban hiába van a közösségi oldalon ötszáz ismerősünk, továbbra is csak három-öt emberre számíthatunk életünkben.

A születésen és a szerelmen túl azonban ott a halál is. Kire hagyjam az adataimat? Fizessek elő arra, hogy posztoljon helyettem egy cég ötven évvel halálom után is? Felmerült már az is, hogy QR-kódot lehetne rakni a sírokra. Aki arra jár, csak ráközelít az okostelefonjával, s máris betöltődik egy honlap az elhunytról.

Aczél Petra szerint összekeverjük az információt az emberrel, a megosztást az odaadással, a like-ot a szeretettel. Pedig valójában öt ember van, akire számíthatunk: ők a családunk tagjai.

Forrás és fotó: Szegedma.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
-egymillio-csillag-szegenyekert-megkezdodott-katolikus-karitasz-adventi-szolidaritasi-akcioja
„Egymillió csillag a szegényekért” – Megkezdődött a Katolikus Karitász adventi szolidaritási akciója

Az „Egymillió csillag a szegényekért” jótékonysági akciót idén több mint kétszáz helyszínen rendezi meg a Katolikus Karitász. Az immár kilencedik alkalommal megszervezett egyhetes rendezvénysorozatot december 4-én Pécsett, a Széchenyi téren nyitották meg.

16:55
patsch-ferenc-jezsuita-szerzetes-tartott-eloadast-a-parbeszed-hazaban-vilag-es-az-egyhaz-jovojerol
Patsch Ferenc jezsuita szerzetes tartott előadást a Párbeszéd Házában a világ és az egyház jövőjéről

A jezsuita szerzetes „A világ jövője, az egyház jövője és Ferenc pápa” címmel tartott előadást december 4-én, vasárnap a a Jézus Társasága budapesti lelkiségi és kulturális központjában, a Párbeszéd Házában.

17:50