Bémer László püspökre emlékeztek a debreceni katolikus gimnáziumban

2017. április 21. péntek 16:32

A Debreceni Kossuth Társaság és a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium a magyar Függetlenségi nyilatkozat kiállításnak 168. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartott báró Bémer László püspök emléktáblájánál április 20-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepségen koszorút helyezett el a Szent József-iskolában található emléktáblánál Debrecen Megyei Jogú Város, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár, a Debreceni Kossuth Társaság, valamint a házigazda intézmény képviselője.

A megemlékezésen először Felföldi László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke mondta el laudációját báró Bémer László püspökről. A helynök kiemelte, emlékezni azt jelenti, a jelenből visszanézünk, és a jövő felé fordulunk. Nagy ajándék, ha egy iskolának vannak olyan pontjai, amelyek lehetőséget adnak a visszatekintésre. Bémer László püspök nehéz időszakban élt, és mint minden ember, ő is kereste és megtalálta az igazságot, majd kitartott abban, amiben hitt. Bátran harcolt, vállalva a szenvedést, áldozatot. Ez az életerő kell, hogy megszülessen a mai fiatalok szívében is, hogy ne csak egy emléktábla álljon előttük, hanem egy élő példakép, akiből erőt meríthetnek – fogalmazott Felföldi László. 

Erdős István történész, tanár visszatekintésében az 1849. április 14-én, a debreceni országgyűlés által kimondott Függetlenségi nyilatkozat előzményeire, illetve megfogalmazásnak körülményeire mutatott rá. A történelem folyamán négyszer taszították le e Habsburg-dinasztiát a trónról, először 1620-ban Besztercebányán Bethlen Gábor fejedelem fosztotta meg II. Ferdinándot a magyar királyi címétől, 1707-ben az ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc fejedelem I. József trónfosztását indította el, 1849-ben Debrecenben Kossuth Lajos kezdeményezésére Ferenc József császárt fosztották meg a tróntól, végül 1921-ben Budapesten Bethlen István, akkori miniszterelnök kezdeményezésére IV. Károly trónfosztása történt meg.

Ezután a történész az 1849. április 12-én kezdődő eseményeket részletezte. Ezen a napon Kossuth Lajos a Függetlenségi nyilatkozat egy nyers vázlatát mutatta be az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amely nem nyerte el tetszésüket. Április 13-án az országgyűlés zárt ülésén újra előterjesztette a képviselőknek. Ezt követően április 14-én átvonultak a Debreceni Református Kollégium oratóriumából a nagytemplomba, ahol már a nép is jelen volt, akik előtt kihirdették akaratukat. Ennek végleges szövege 19-én, öt nap múlva született meg. A döntés meghozatala után úgy tűnt, hogy győz a szabadságharc, de néhány hónap múlva katonai vereségbe, majd egy nagyon kegyetlen megtorlássorozatba torkoltak az események.

Az 1849-es Függetlenségi nyilatkozatot a történészek többféle megközelítésből értelmezik. Erdős István történész kiemelte, azt láthatjuk, amikor a magyar nép szembefordul a zsarnoki törekvésekkel, nem anarchista, hanem törvényes jogalapot keres arra, amit tesz, és ezt a törvényes jogalapot meg is teremti.

Az 1848–49-es szabadságharc és forradalom utáni rémuralom a magyar katolikus egyháznak is adott mártírokat. Legalább háromszázra lehet tenni a bebörtönzött vagy meghurcolt papok számát, a megtorlás nem tett kivételt a püspökökkel sem.

Bémer László püspök (1784-1862), mint arisztokrata és főpap, tagja volt az országgyűlés főrendi házának, így vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, majd az 1848-as pesti országgyűlésen is. 1849. január 5-én, amikor az osztrák hadsereg Windisch-Grätz vezetésével bevonult Pestre, a magyar katolikus püspöki karból csak ketten – Horváth Mihály csanádi püspök és Bémer László váradi püspök – követték a Debrecenbe vonuló országgyűlést és politikai vezetést.

Bémer László első jelentős szereplése Debrecenben 1849. március 15-én volt, amikor március idusának évfordulóját ünnepelte a város. Ekkor szentmisét mutattak be a Szent Anna-templomban, amelyet Bémer László püspök celebrált. A mise után Lázár Miklós helyi káplán ünnepi beszédet tartott. A szentmisében részt vett az akkori politikai és katonai vezetés, a városban tartózkodó képviselők, hivatalnokok és a nép, reformátusok és katolikusok egyaránt. Innen indultak a nagytemplomba, miközben a főutcán a Debrecenben tartózkodó katonai alakulatok álltak díszőrséget. A református templomban Könyves Tóth Mihály, híres helyi református lelkész és Szoboszlai Papp István szuperintendens tartottak beszédet, istentiszteletet. 1848–49 így hozta össze a vallásokat, kovácsolta össze a nemzetet.

Báró Bémer László váradi püspök a függetlenségi nyilatkozatot körlevélben hirdette, ezért halálra ítélték, majd ezt fegyházra módosították.

A koszorúzási ünnepségen közreműködött a Debreceni Rozmaring Népdalkör, valamint az Ady Endre Gimnázium és a Szent József Gimnázium diákjai.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
te-is-tudsz-vendegeket-hivni-jezushoz-az-alpha-kurzus-bemutatonapjara-varunk
Te is tudsz vendégeket hívni Jézushoz! – Az Alpha kurzus bemutatónapjára várunk

Kit érdekel annyira Jézus, hogy komolyan veszi missziós parancsát, és meg akarja ismertetni másokkal? És kit érdekel annyira, hogy elmegy egy keresztények szervezte baráti összejövetelre, hogy többet halljon róla? Az Alpha kurzust január 20-án a Kanter Károly Felnőttképzési Intézetben mutatják be.

20:28
oszto-pontok-hagyomany-lenyege-folytathatosag
Osztó-Pontok az Egyház jövőjéről – A hagyomány lényege a folytathatóság

Az Osztó-Pontok kerekasztal-beszélgetés témája ezúttal a vallásosság alakulása és az Egyház jövője volt. A budapesti Panagia Központban január 15-én megtartott rendezvény vendége Gérecz Imre bencés szerzetes és Hidas Zoltán szociológus, egyetemi tanár volt. A beszélgetést Vigh Noémi vezette.

19:15