Bémer László püspökre emlékeztek a debreceni katolikus gimnáziumban

2017. április 21. péntek 16:32

A Debreceni Kossuth Társaság és a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium a magyar Függetlenségi nyilatkozat kiállításnak 168. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartott báró Bémer László püspök emléktáblájánál április 20-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepségen koszorút helyezett el a Szent József-iskolában található emléktáblánál Debrecen Megyei Jogú Város, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár, a Debreceni Kossuth Társaság, valamint a házigazda intézmény képviselője.

A megemlékezésen először Felföldi László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke mondta el laudációját báró Bémer László püspökről. A helynök kiemelte, emlékezni azt jelenti, a jelenből visszanézünk, és a jövő felé fordulunk. Nagy ajándék, ha egy iskolának vannak olyan pontjai, amelyek lehetőséget adnak a visszatekintésre. Bémer László püspök nehéz időszakban élt, és mint minden ember, ő is kereste és megtalálta az igazságot, majd kitartott abban, amiben hitt. Bátran harcolt, vállalva a szenvedést, áldozatot. Ez az életerő kell, hogy megszülessen a mai fiatalok szívében is, hogy ne csak egy emléktábla álljon előttük, hanem egy élő példakép, akiből erőt meríthetnek – fogalmazott Felföldi László. 

Erdős István történész, tanár visszatekintésében az 1849. április 14-én, a debreceni országgyűlés által kimondott Függetlenségi nyilatkozat előzményeire, illetve megfogalmazásnak körülményeire mutatott rá. A történelem folyamán négyszer taszították le e Habsburg-dinasztiát a trónról, először 1620-ban Besztercebányán Bethlen Gábor fejedelem fosztotta meg II. Ferdinándot a magyar királyi címétől, 1707-ben az ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc fejedelem I. József trónfosztását indította el, 1849-ben Debrecenben Kossuth Lajos kezdeményezésére Ferenc József császárt fosztották meg a tróntól, végül 1921-ben Budapesten Bethlen István, akkori miniszterelnök kezdeményezésére IV. Károly trónfosztása történt meg.

Ezután a történész az 1849. április 12-én kezdődő eseményeket részletezte. Ezen a napon Kossuth Lajos a Függetlenségi nyilatkozat egy nyers vázlatát mutatta be az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amely nem nyerte el tetszésüket. Április 13-án az országgyűlés zárt ülésén újra előterjesztette a képviselőknek. Ezt követően április 14-én átvonultak a Debreceni Református Kollégium oratóriumából a nagytemplomba, ahol már a nép is jelen volt, akik előtt kihirdették akaratukat. Ennek végleges szövege 19-én, öt nap múlva született meg. A döntés meghozatala után úgy tűnt, hogy győz a szabadságharc, de néhány hónap múlva katonai vereségbe, majd egy nagyon kegyetlen megtorlássorozatba torkoltak az események.

Az 1849-es Függetlenségi nyilatkozatot a történészek többféle megközelítésből értelmezik. Erdős István történész kiemelte, azt láthatjuk, amikor a magyar nép szembefordul a zsarnoki törekvésekkel, nem anarchista, hanem törvényes jogalapot keres arra, amit tesz, és ezt a törvényes jogalapot meg is teremti.

Az 1848–49-es szabadságharc és forradalom utáni rémuralom a magyar katolikus egyháznak is adott mártírokat. Legalább háromszázra lehet tenni a bebörtönzött vagy meghurcolt papok számát, a megtorlás nem tett kivételt a püspökökkel sem.

Bémer László püspök (1784-1862), mint arisztokrata és főpap, tagja volt az országgyűlés főrendi házának, így vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, majd az 1848-as pesti országgyűlésen is. 1849. január 5-én, amikor az osztrák hadsereg Windisch-Grätz vezetésével bevonult Pestre, a magyar katolikus püspöki karból csak ketten – Horváth Mihály csanádi püspök és Bémer László váradi püspök – követték a Debrecenbe vonuló országgyűlést és politikai vezetést.

Bémer László első jelentős szereplése Debrecenben 1849. március 15-én volt, amikor március idusának évfordulóját ünnepelte a város. Ekkor szentmisét mutattak be a Szent Anna-templomban, amelyet Bémer László püspök celebrált. A mise után Lázár Miklós helyi káplán ünnepi beszédet tartott. A szentmisében részt vett az akkori politikai és katonai vezetés, a városban tartózkodó képviselők, hivatalnokok és a nép, reformátusok és katolikusok egyaránt. Innen indultak a nagytemplomba, miközben a főutcán a Debrecenben tartózkodó katonai alakulatok álltak díszőrséget. A református templomban Könyves Tóth Mihály, híres helyi református lelkész és Szoboszlai Papp István szuperintendens tartottak beszédet, istentiszteletet. 1848–49 így hozta össze a vallásokat, kovácsolta össze a nemzetet.

Báró Bémer László váradi püspök a függetlenségi nyilatkozatot körlevélben hirdette, ezért halálra ítélték, majd ezt fegyházra módosították.

A koszorúzási ünnepségen közreműködött a Debreceni Rozmaring Népdalkör, valamint az Ady Endre Gimnázium és a Szent József Gimnázium diákjai.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
krisztushoz-ragaszkodo-elet-halaadas-seregely-istvan-nyugalmazott-egri-ersek-30-puspok
Krisztushoz ragaszkodó élet – Hálaadás Seregély István nyugalmazott egri érsek püspöki jubileumán

Seregély István nyugalmazott egri érsek püspökké szentelésének harmincadik évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be július 25-én az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek, Katona István nyugalmazott egri segédpüspök és számos paptestvér koncelebrálásával.

15:10
erdelyi-zsuzsa-kiallitas-esztergom
Lelki házikincstár – A népi vallásosság tárgyait bemutató kiállítás Esztergomban

Menyasszonyi koszorúval keretezett Szűz Mária-kép; betlehem palóc viseletben; élet és halál kettőse: Janus-arc a rózsafüzéren; fából készült, kézzel faragott, sírban nyugvó Krisztus… A vallásos néphagyomány tárgyi emlékeiből nyílt állandó kiállítás május végén az esztergomi Szent Adalbert Központban.

2017. július 25. kedd