Boldog Özséb rendalapítóra emlékeztek a pálosok Márianosztrán

2017. január 18. szerda 19:29

Boldog Özséb halálának 747. évfordulójára emlékeztek a pálosok Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában január 18-án. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be, a szónok Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes volt. Az ünnepen a rend elindította a Mária Élő Koronája akciót.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pálosok kiemelkedő ünnepe Esztergomi Boldog Özséb rendalapító halálának – Özséb 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán – évfordulója, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg. A pálos rend számos tagja, konfráterek és a rend barátai évről évre összegyűlnek Márianosztrán Boldog Özséb emléknapján. A szentmise fő celebránsa Beer Miklós püspök, pálos konfráter volt; a szentbeszédet Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános mondta. Paptestvérek érkeztek egész Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről.

Mindannyian azért vagyunk itt, hogy megerősítsük hitünket, örüljünk a szenteknek, és kérjük az Úr kegyelmét, hogy tanúságot tudjunk tenni a hitünkről, a végtelen szeretetről – köszöntötte Vízi András, a márianosztrai pálos közösség elöljárója a zarándokokat.

Mit jelent az Istennek való teljes átadottság, életünk teljes odaadása – ezt a kérdést állította szentbeszéde középpontjába Darvas-Kozma József. Az ünneplés napjához kapcsolódó két szent, Margit és Özséb életpéldája vezette a válaszadásban. Szavai nyomán megelevenedett a Pilis erdeinek csendjében élt remeték élete, akik „az isteni szeretettől vezetve elhagyták otthonaikat, lemondtak vagyonukról, és alázatossággal önmagukat engesztelésül áldozták a népért”, és akik közösségi élete az „In Cruce salus!” (Keresztben az üdvösség!) jegyében kezdődött meg Klastrompusztán.

„Követlek, bárhová is mégy!” eltökéltséggel indul egy-egy Istennek átadott életút – mutatott rá a szónok. Aki hátrafelé nézeget, aki nem elszánt a követésben, az inkább menjen a maga útján. Vakmerőnek tűnik ez a mondat, Jézus maga is figyelmeztet az akadályokra: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova lehajtania a fejét.” A mai ember mintha leginkább ezt hallaná meg, és vackot, odút, fészket épít magának, és ebből a menedékből éli a küldetését. Jól érzi magát a maga teremtette légkörben, a hobbija, kényelme világában. „De ez a hivatás vészkijárata, az élet mellékvágánya – figyelmeztetett Darvas-Kozma József.

Boldog Özséb a feltételen odaadás példáját mutatja. Őt Krisztus „radikálisan birtokába vette” – az volt a feladata, hogy abban meg is maradjon. Özsébnek megvoltak az eszközei, amik ebben a megmaradásban segítették: a kereszt, a könyv és a kétkezi munka.

A kereszt Isten végtelen szeretetét jelentette, és azt, hogy mi emberek, az ő gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk, és nem pusztán máról holnapra élünk, hanem kifejezetten neki és érte élünk. A könyv a szellem és a lélek állandó tápláléka, művelésének eszköze, ezek közül is a könyvek könyve, a Szentírás ad útmutatást az isteni parancsok megélésére. A kétkezi munka Özséb számára a Teremtő dicséretét, a föld művelését, a mindennapi kenyér előteremtését, a hittel való verejtékezést jelentette. Ugyanakkor példaadást is a népnek. Kozma-Darvas József Márton Áront idézte: „Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a maga erejével tudja táplálni.”

Végül lelkiismeretet vizsgáztató kérdéseket tett fel a hívő közösségnek: Hogyan viszonyulunk mi, Boldog Özséb magyarjai a kereszthez, a könyvhöz és a kétkezi munkához? Van hitünk, vagy lázadunk, értetlenkedünk, belezuhanunk a kétségbeesésbe? Olvassuk-e a Szentírást, a keresztény sajtót, vagy megelégszünk a szappanoperákkal? Ég-e kezünk alatt a munka, vagy sopánkodunk, nyafogunk? Mikor kezdjük el az építő munkát?

„Özséb és társai megtették a magukét, mert volt víziójuk. Most rajtunk a sor. Rajtam és rajtad. Hogy odaadó szeretettel fogadjuk a keresztet, szívvel-lélekkel olvassuk a Szentírást, és kétkezi munkával szenteljük meg mindennapjainkat” – zárta beszédét a szónok.

A szentmise után a konfráterek, a pálos rend tiszteletbeli tagjai megújították fogadalmukat. „Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok Nektek, hogy Ti rendelkezzetek velem. Égi édesanyám és királynőm, Te ajánld fel imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jó cselekedeteim minden értékét Neked adom” – imádkozták a konfráterek.

Végül Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke tájékoztatást adott egy most induló pálos alkalmazásról és a Mária Élő Koronája akcióról.

Mától elérhető és telepíthető Android operációs rendszerrel rendelkező készülékekre a Google Play webáruházból letöltve az a pálos mobilalkalmazás, mely naponta egy-egy rövid gondolatot ad az olvasó elé a pálos lelkiség jegyében. A rend az alkalmazás által szeretné megosztani a pálos lelkiséget mindazokkal, akik keresik Istent, és érdeklődnek a rend iránt, arra buzdítva, hogy éljük meg mi is a világban ezt a lelkiséget.

A Mária Élő Koronája akciót annak jegyében indítják útjára a pálosok, hogy 2017-ben ünnepeljük a pálosok által alapított częstochowai búcsújáróhely Fekete Madonna-kegyképe megkoronázásának 300. évfordulóját. A Szűzanya képét 1717-ben koronázták meg a XI. Kelemen által küldött pápai koronákkal. Rómán kívül ez volt a világon az első ilyen esemény.

Napjainkban nem arany koronákkal akarjuk megkoronázni Máriát, hanem evangéliumi életünkkel. Szent Iréneusz azt mondta: „Isten dicsősége az élő ember.” Ahhoz, hogy valóban így legyen, megtérésre van szükségünk. Ezért akarjuk felajánlani Máriának lelki adományainkat, mert ezek mutatják meg leginkább, Mária uralkodik-e az életünkben. A jubileum és a Mária Élő Koronája akció védnöke a lengyel püspöki konferencia és annak elnöke, Stanisław Gądecki poznańi metropolita – tájékoztatott a rend elöljárója.

Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoznak a magyar pálosok is. „Mi alkotjuk Mária Élő Koronáját. Az arcunkra van írva egész életünk, s annak minden történése. Szemünkben egyaránt tükröződnek a vágyaink, az élményeink, az örömeink és a szenvedéseink. Szeretnénk Mária arcképévé válni!” – ennek jegyében fényképet kérnek mindenkitől, aki felajánlást szeretne tenni Máriának, hogy minden fénykép „egy-egy gyémántként” a koronára kerüljön. Szerte az országban a pálos rendházakban és számos plébánián is gyűjtik a képeket, de postára is lehet adni azokat. Információkat a Magyar Pálos Rend honlapján találunk.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
-mariapocs-mindenkie-orosz-istvan-kegyhelyigazgato-unnepi-es-hetkoznapi-vallasossagrol
„Máriapócs mindenkié!” – Orosz István kegyhelyigazgató ünnepi és hétköznapi vallásosságról

Egy éve a nemzeti kegyhely igazgatója. „Mindenki parókusa”, mint mondja, akinek éppúgy kedvesen kell fogadnia a szelfiző turistát, mint a zarándokot. És noha a liturgia szépségének és méltóságának legfőbb felelőse, tudnia kell megszólítani azokat is, akiket az untat, Máriapócs varázsa azonban magával ragad.

2017. október 22. vasárnap
ferenc-papa-mindent-megelozoen-te-istenhez-tartozol
Ferenc pápa: Mindent megelőzően te Istenhez tartozol!

Október 22-én a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedett a déli Angelus elimádkozása előtt. Azt kérte, mindannyian tegyük fel magunknak a kérdést, kihez is tartozunk igazán. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

2017. október 22. vasárnap