Coffee to go – beszélgetéssorozat a Máltai Fiatalok szervezésében

2015. október 3. szombat, 14:32

Belső motiváció vagy hosszú távon remélt hasznok motiválják az önkénteseket? Hogy értelmezhető a 21. században az önkéntesség fogalma? „Az önkéntesség új formái” című kerekasztal-beszélgetéssel vette kezdetét szeptember 8-án a Máltai Fiatalok által létre hívott Coffee To Go programsorozat.

A Máltai Fiatalok szervezésében indult el szeptemberben az a nyolc hónapon keresztül tartó program, amelynek keretében egy nyolc alkalmas SzocCafét, vagyis szociális témájú, kávéházi hangulatú beszélgetést hívtak életre. A sorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az aktuális társadalmi problémákra, ezek hátterére, valamint az esetleges megoldási alternatívákra. Az első alkalommal az önkéntesség jelentőségéről, szerepéről beszélgettek a mai társadalomban.

Marosi Viktor moderátor a beszélgetést a fogalom meghatározásával indította.

Az önkéntesség nem más, mint belső indíttatásból, időt és energiát áldozva odaállni egy általam jónak gondolt program mellé – adta meg az indító definíciót Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának vezetője.

Önkéntesség az, ami nem elvárt és nem kötelező, hanem szeretem csinálni. A szép cél érdekében fárasztó dolgokat kell végrehajtani. Régen a faluközösségben is önkénteskedtek az emberek, csak nem nevezték így, mert természetes volt, hogy segítenek egymásnak – nyúlt vissza az önkéntesség gyökeréig Jakab Rita, az Ökumenikus Ifjúsági Iroda vezetője, a 72 óra háromnapos országos önkéntes akció egyik alapítója.

Tágan értelmezve önkéntességnek nevezzük, ha valaki pénz nélkül, a saját energiáját rászánva másoknak segít, eközben értéket teremt, pozitív hatással van a társadalom valamelyik szegmensére. Az önkéntességet nem lehet kiírtani. Ahol emberek együtt léteznek, ott mindig lesz önkéntes munkavégzés – mondta el Darvas Márton, a 72 óra kompromisszum nélkül főkoordinátora, aki azt is hozzátette, hogy tévhit, ha az önkéntességet a mártírsággal mossuk össze. Az önkéntes munkának ugyanis akár közvetlenül, akár kicsit később lesz olyan visszacsatolása, ami megéri annak, aki végzi. Mégsem lehet számítóan önkéntes feladatokat végezni, csak szívből és lélekből állhatunk neki a segítő munkának. A mai világ problémájaként értékelte a főkoordinátor, hogy az emberek közül sokan egyre inkább vákuumban élnek: az önkéntesség feladata lehet az is, hogy ebből az állapotból kirántsa őket, és megértesse velük, hogy az önkéntesek nem szentek, mindenki értékes ember és képes a segítségnyújtásra.

Többek közt a közönyből való felrázás céljával jött létre nyolc évvel ezelőtt a 72 óra kompromisszum nélkül ifjúsági önkéntes akció. A három történelmi egyház közös szervezésében megvalósuló háromnapos akció célja, hogy a fiatalokat megmozgassa, felhívja a figyelmüket az önkéntességre. Ezzel párhuzamosan a társadalmon belül is meg szeretnénk mutatni a fiatalság erejét – foglalta össze a program lényegét a főszervező.

A 72 óra idejére három napra mindenhol felkapcsoljuk a villanyt: különböző fénypontok látszanak szerte az országban, ahol a fiatalok (egyébként akár egész évre kiterjedő) tevékenysége ezekben az órákban reflektorfénybe kerül – tette hozzá Jakab Rita, a kezdeményezés egyik alapítója.

Eddig a történetet a segítők oldaláról közelítették meg a résztvevők, de felmerülnek szervezési és szervezeti kérdések is, vagyis: ki foglalkozik az önkéntesekkel? „A tapasztaltabb önkéntesek – választolta Darvas Márton. – Egy idő után a rendszer kitermeli az önkéntesek önkénteseit. Sokszor ők is szívesebben lennének ott a helyszínen, de lehet, hogy hasznosabb, ha segítik a most kezdők munkáját. Jó látni olyan szervezeteket, ahol a vezető is alázatos, hiszen egymást szolgálják. Jó lenne, ha ez állami szinten is működhetne így.”

Morva Emília az árvízi önkéntesség kapcsán kitért arra, hogy az egyik legnagyobb nehézség az önkéntesek megtartása: a katasztrófahelyzet után ugyanis a továbbra is önkénteskedni kívánó résztvevőknek újabb feladatot kell találni. Különböző kompetenciáik és igényeik vannak, melyeket figyelembe kell venni. Ezenkívül hosszú távon fontos a keretek megtartása, a megfelelő visszajelzési rendszer kialakítása is.

Mi lenne, ha a mindenkori parlamentáris rendszer önkéntes alapon működne? – hangzott a záró körkérdés Marosi Viktortól, kinyitva a beszélgetést a közönség felé, akik az utópikus felvetésre reagálva első asszociációjukat oszthatták meg a többiekkel. Szivárvány a Parlament felett, sokszínűség, előrelépés, káosz, működésképtelenség – jöttek sorra a válaszok, amelyekből az önkéntes alapon működő rendszerekhez való hozzáállás eltérő irányaira is fény derült.

A beszélgetés ezzel véget ért, de a programsorozat folytatódik. Legközelebb október 13-án a külföldi önkéntesség kerül majd a Coffee To Go fókuszába. Addig is a 72 óra kompromisszum nélkül októberi akciójára a Máltai Fiatalok háromnapos tervvel készülnek, amelybe a nyitóesemény résztvevőit is bevonják majd. Hiszen nemcsak beszélgetni szeretnének, hanem cselekedni is.

Forrás és fotó: Budapesti Máltai Fiatalok

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő