Csonka Ferenc atya posztumusz Magyar Örökség díjas lett

2014. március 22. szombat 22:53

Ismét átadták a Magyar Örökség díjakat. Az elismerést hét kiemelkedő kulturális, tudományos személyiség, illetve intézmény vehette át életművéért, teljesítményéért szombaton a Pesti Vigadóban. Csonka Ferenc atya, az „emberhalász”, a „katakombacserkész” pap posztumusz díjas lett.

A díjat Udvardy György pécsi megyéspüspök püspök vette át a Vigadóban. „”

Csonka Ferenc 1924. július 19-án született Pécsett. Már fiatalon bekapcsolódott a 217. sz. Keresztény Munkás Ifjúsági Cserkészcsapat tevékenységébe. 1944-ben érettségizett, 1949-ben szentelték pappá. 1954-től a Pécsi Belvárosi Templom káplánja és a püspökség adminisztrátora. 1956. november 2-án a pécsi cserkészkerület egyik újjászervezője. 1956 után, lelkészi munkája mellett, szinte még intenzívebben folytatta cserkész nevelő és szervező tevékenységét Általános iskolásokból, középiskolásokból és egyetemistákból álló csoportokat szervezett, felhasználva az “indián romantikát” is valójában cserkész nevelést végzett, és nagyszerű, több napos erdei táborokat szervezett. 1961. február 6-án, az országosan szervezett akció keretében, őt és több társát, Bolváry L. Lászlót, Károly Róbertet, Bárdfalvi Ferencet és Várhidy Györgyöt is letartóztatták. 1961. szeptember 19-én, koncepciós perben, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával ítélték el hat évre. Márianosztrán raboskodott, 1963-ban amnesztiával szabadult. 1964-ben Lengyelországon át Nyugatra akart szökni. Elfogták és újabb másfél évet töltött lengyel börtönben. 1966-ban tért haza, több helyen szolgált lelkészként, majd 1973-ban Kövágószőlősre helyezték plébánosnak. A kővágószőlősi, kővágótöttösi és a cserkúti Árpád-kori templomok renoválása is az ő nevéhez fűződik. Mindeközben és később is, még a nyolcvanas években is, minden mozdulatát figyelték. 1986-ban halt meg Budapesten. Amikor a járdáról lelépett egy gépkocsi halálra gázolta, majd tovább hajtott. Földi maradványai a Pécsi Köztemető II. parcella 1/B. sírjában nyugszanak.


Csonka Ferenc atya igazi „emberhalász” volt, bibliai értelemben: amerre csak járt, hívő tábora egyre csak növekedett – írja a laudáció. Az ifjúság minden kényszer nélkül csatlakozott hozzá és követték még annak ellenére is, hogy gyermekként, ífjúként is érezték, ezekről mélyen hallgatni kell. Szuggesztív egyénisége, nyílt életvitele sok középiskolást és egyetemistát vonzott a Pécsi Belvárosi Templom, a Dzsámi „katakombáiba”, a filozófiai megbeszélésekre, hittan órákra, ahol kérdezni, vitatkozni is lehetett és minden véleményt elfogadott és türelemmel válaszolt mindenkinek. Gyakran meglátogatta a családokat, mindig máshol, ahol szerény körülmények között többen összegyűltek egy-egy megbeszélésre, lelkigyakorlatra. Csonka Ferenc atya, mint igazi hitvalló cserkészpap, lelki és testi rátermettsége, vezéregyénisége révén a földalatti mozgalomban lelkesen tevékenykedett: mindig a keresztény értékrendet, a cserkésztörvényt és ezek következetes betartását várta el mindenkitől. A táborozások során, az erdő nyugalmában mindig meg lehetett találni kimagasló termetét, mindig kész volt két fa között üldögélve egy-egy filozófiai megbeszélésre, egyéni gondok megvitatására, akár gyóntatásra is – hangsúlyozza a laudáció.

2012-ben a még élő egykori katakomba-cserkész tanítványok semmisségi eljárást kezdeményeztek Csonka Ferenc ügyében. A Pécsi Törvényszék 2013-ban néhai Csonka Ferenc elítélését semmisnek nyilvánította. Hálás tanítványai forrást neveztek el róla a Mecsekben és cserkészmise keretében, a Pécsi Belvárosi Templomban, volt gyóntatószéke mellett 2013-ban emléktáblát helyeztek el a következő szöveggel: “Csonka Ferenc cserkészpap (1924-1986). 1961. február 6-án többedmagával elhurcolták és igaztalan vádak alapján elítélték. E templomban működött, e helyen gyóntatott. Élete példát adott.”

Elismerésben részesült még a Kaláka együttes költészetet és zenét újraegyesítő művészete, Kunkovács László szerves magyar műveltséget megörökítő művészete, valamint a kiskőrösi Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Kispálné Lucza Ilona hagyatékápoló munkássága.

A bírálóbizottság Magyar Örökség Díjban részesítette továbbá Takaró Mihály irodalomtanítását, Huszárik Zoltán filmművészetét, Kalász Márton költészetét és irodalomszervező tevékenységét.

A Magyar Örökség Díjat, amellyel korunk, valamint a 20. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák, évente négy alkalommal adják át. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
gyalogos-zarandoklatot-szerveznek-nagyvaradra-szent-laszlo-ev-kereteben
Gyalogos zarándoklatot szerveznek Nagyváradra a Szent László-év keretében

Négynapos gyalogos zarándoklat indul Gyomaendrődről Nagyváradra Szent László király tiszteletére májusban – hangzott el a programot beharangozó sajtótájékoztatón március 23-án csütörtökön, Budapesten.

19:23
ferenc-papa-isten-kitartoan-szeret-es-vigasztal-minket-ez-remenyunk-alapja
Ferenc pápa: Isten kitartóan szeret és vigasztal minket – ez reményünk alapja!

Március 22-én a szentatya a keresztény remény azon vonását hangsúlyozta, hogy erőnket, kitartásunkat, vigasztalásunkat nem magunknak köszönhetjük, hanem az Úrnak, és ő a belőle szüntelenül áradó jóság csatornájává tud tenni minket. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

2017. március 22. szerda