Konferenciát rendeztek a börtönpasztorációs cursillo tapasztalatairól

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Székely János püspök üdvözölte az résztvevőket, a börtönparancsnokság képviselőit, a börtönlelkészeket, a börtöncursillós munkatársakat. Zakeus megtérésének történetét olvasta fel az evangéliumból: Jézus betér a vámosok vezetőjéhez, aki olyan, mint egy „fehérgalléros bűnöző”, mint egy mai uzsorás, adócsaló vagy maffiafőnök. Olyan ember, aki saját honfitársait fosztotta ki. Az evangéliumi történetben mégis úgy szerepel, mint akiből előjön a kisgyermek: felmászik egy fára. Jézus meglátja benne az igaz élet iránti vágyat, nevén szólítja; Zakeus élete megújul. A cursillóban ehhez hasonló történik – tette hozzá a püspök. – Az ember Jézus fényében meg tudja látni Isten álmát önmagáról.

Székely János elmondta, hogy a cursillo elején a résztvevők őszintén rátekintenek az életükre, és amit látnak, az sokszor fájdalmas. Mégis arra bátorítják őket, ne bújjanak álarcok mögé, nézzenek rá sebeikre és azokra a sebekre, amelyeket másoknak okoztak. Fontos, hogy ugyanakkor meglássák magukat Isten végtelen szeretetének tükrében, és megtapasztalják azt a titkot, hogy Isten az életét adta mindannyiunkért.

A börtöncursillókat jól ismerő, vezető püspök bemutatta a résztvevőknek a cursillo történetét. Spanyolországban, Mallorcában jött létre a mozgalom 1944-ben néhány világi ember kezdeményezésére. A spanyol polgárháború borzalmai és erőteljes egyházüldözése (hatezer papot, kispapot, szerzetest gyilkoltak meg) után néhányan úgy érezték, az egyháznak a férfitársadalom felé kell fordulnia. Szerveztek egy zarándoklatot: százezer férfi indult el Santiago de Compostelába. Ehhez azonban nem volt elég pap, ezért tanfolyamokat tartottak, világiakat képeztek ki zarándokvezetőnek, és ezek a vezetőképző tanfolyamok nagyon gyümölcsözőnek bizonyultak. Eduardo Bonin, a cursillo alapítója másik fontos tapasztalata az volt hosszú katonai szolgálata alatt, hogy bajtársaihoz közvetlen módon, a barátság útján lehet közeledni. Az igazi emberhalász nem az akváriumban halászik, hanem az óceánban, nagy halakat akar fogni – vallotta. Bonin célja az volt, hogy az Istentől eltávolodott embereket elvezessék odáig, hogy találkozzanak a teremtő és megváltó Isten szeretetével.

A cursillót világiak vezetik, a saját életüket is beleviszik, és ennek az őszinteségnek a hatására hamar megnyílnak a résztvevők. Alapmódszere a barátság, a szeretet üzenetét szeretettel akarják átadni. Csodák történnek ezáltal a cursillóban – fogalmazott a püspök, és elmesélte, hogy a váci fegyházban a fogvatartottak az utolsó napon spontán módon, sorban felálltak, és tanúságot tettek a bennük lezajlott változásról. Átszakadt a gát, áradt belőlük az öröm, a hála.

Székely János kiemelte a magyarországi cursillók ökumenikus jellegét: a munkatársi csapat a börtöncursillókon mindig vegyes, nagyon jól tudnak együttműködni. A háromnapos tanfolyam az evangéliumi üzenet lényegét közvetíti, amiben egyek vagyunk – tette hozzá.

Az oktatás, a munkahelyteremtés nagyon sokat jelent a fogvatartottak életében, de a legfontosabb pont az, ahol az élet változik: az ember szíve. A cursillo ezt a szentélyt próbája megérinteni – zárta bevezetőjét Székely János püspök.

Orosz Árpád görögkatolikus lelkész, a börtöncursillo lelkivezetője is azt a tapasztalatát osztotta meg a hallgatókkal, milyen sokszor érezte, hogy az emberek szíve kicserélődik a tanfolyam során. Elmondta, hogy szépen alakul az együttműködés a Cursillo mozgalom és a Büntetés-végrehajtási Szervezet között. Az egyház a büntetés-végrehajtás számára egy akkreditált közösséget jelent, ezen belül a cursillo az egyik leginkább rendezett módszer, amelynek pontosan meg van határozva a menete. A cursillo ökumenikus jellege is segítség a büntetés-végrehajtási intézmények számára, de a cursillón belül ennek a rendjét még ki kell dolgozni.

Orosz Árpád hangsúlyozta, hogy amikor börtönökben tartanak cursillós tanfolyamot, egy nap előnnyel indulnak a civil életben tartott alkalmakhoz képest, mert a fogvatartottak nyitottak, nagy bennük a vágy a reményre. Krisztus nagyon szereti az elítélteket – állapította meg, és hozzátette: a cursillós munkatársak is könnyen tudják őket szeretni. Láthatóvá válik közöttük, hogy Isten az elesettebbeket még jobban szereti.

A bevezető előadásokat követően tanúságtételek sora következett. Sokféle szemszögből mondták el tapasztalataikat a börtöncursillóról azok, akik hivatalból vagy önkéntesen részt vesznek a hétvégéken, illetve segédkeznek előkészítésükben.

Varga László börtönlelkész – aki a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben dolgozik huszonkét éve – megállapította: az isteni kegyelemnek nem tudnak ellenállni a börtönfalak. A cursillo nagy lelki élmény, örömet ad, tettekre sarkall, új barátságokat, közösségeket teremt. A börtönlelkész hozzátette, hogy emögött egy nagyon jól szervezett rendszer van, hiszen a börtönben különösen fontos ragaszkodni a szabályokhoz, a napirendhez, az egyes intézmények körülményeihez.

Balassagyarmaton kilenc hónap előkészítő munka után 2015 szeptemberében tartottak cursillót. Tizennyolc fogvatartott jelentkezett, világi munkatársak segítségével Székely János püspök és Hajdú Miklós atya vezette az alkalmat. Varga László megosztott a hallgatósággal néhány történetet arról, milyen gyümölcsöket termett az elmúlt évben a börtönpasztorációs tevékenység és a lelkiségi tanfolyam. Az egyik résztvevő már szabadult, azóta előadóként vett részt a tihanyi férficursillón. Munkahelyet is szerzett magának, feleségével első közös gyermeküket várják, szentségi házasságra és keresztelőre készülnek. Három fogvatartott szeretne megkeresztelkedni, elsőáldozó lenni, egyvalaki pedig bérmálkozásra készül. Az egyik résztvevőt – aki papi hivatást is kezdett érezni magában – szabadulása után a Boldog Ceferino Alapítványnál tudják majd foglalkoztatni. A cursillón részt vevők példaképek lettek a börtönben a többiek számára. Vezetésükkel a fogvatartottak pénzadományt gyűjtöttek a Böjte Csaba atya által felkarolt, a dévai Szent Ferenc Alapítvány intézményeiben nevelkedő gyermekek részére. „A szenteknek is van múltjuk, de a bűnösöknek is van jövőjük” – zárta beszámolóját az indiai börtönpasztorációs lelkészek jelmondatával Varga László.

Gottfried Richárd református börtönlelkész a váci büntetés-végrehajtási intézetben vett részt a börtöncursillón 2015 októberében. Felidézte, milyen nagy hatással volt a rabokra a lelkigyakorlat, milyen büszkén mutatták a többieknek a fotót, amelyen rajta volt a püspök és egy rendőr is. Élményként említette, hogy látta Székely János püspököt gitározni, a szünetekben pingpongozni a fogvatartottakkal. A cursillo remek lehetőség és eszköz – hangsúlyozta.

Wortmann Ádám Tiszalökön rektorként, vagyis a cursillo szervezőjeként vett részt a tavaly decemberben tartott hétvégén. Tanúságot tett arról, mennyire nem azt látta a börtön falai között – amiről azelőtt úgy vélte, a komfortzónáján kívül esik –, mint amire számított. A börtönben könnyebben lekerülnek a maszkok, hamarabb előjön a törékeny, szeretetre vágyó ember. Kisgyerekeknél látni ilyen nyitott, szeretetre vágyó tekinteteket, mint ezeknél a férfiaknál – állapította meg.

Gyombolai Gyula középiskolai tanár a sátoraljaújhelyi második cursillón vett részt, szintén civil segítőként. Véleménye szerint bent a börtönben mások az emberek, máshogyan beszélnek, más fogalmaik vannak. Szép volt számára látni, ahogyan egyre jobban előtört a résztvevőkben a szeretetigény, és tapinthatóan növekedni kezdett a szeretet.

Rózsahegyi Tamás parancsnok a büntetés-végrehajtási intézmények szemszögéből szólt a cursillókról. Személyes hangú beszédében megállapította, hogy húsz év alatt nem tudott olyan élményt adni a fogvatartottaknak, mint ez az egy lelkigyakorlat. Megköszönte a cursillósok munkáját, és biztosította őket, hogy a sátoraljaújhelyi intézet részéről később sem lesz akadálya tevékenységüknek.

Szilassy Roland őrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkatársa a cursillós civil segítők munkáját méltatta. Simone Weil labirintushasonlatával illusztrálta, mit jelent szolgálatuk a börtönökben. A szépség egy labirintusrendszer – mondja a francia filozófusnő. – Sokan bolyongunk benne, sokan nem érkeznek célhoz. Aki mégis eljut a célhoz, ott Istennel találkozik. Amikor újra kimegy, hívogatja befelé a többieket, vezeti őket – hozzájuk hasonlította a börtöncursillo munkatársait.

Berecz Balázs, a börtöncursillós titkárság vezetője, a konferencia moderátora összefoglalta a büntetés-végrehajtási intézményekben tartott cursillók történetét. 2015-ben öt helyen tartottak lelkigyakorlatot: Márianosztra, Balassagyarmat, Vác, Sátoraljaújhely, Tiszalök adott otthont a hétvégéknek. Több mint negyven önkéntes tartotta az alkalmakat, a papokat is beleértve, és több mint száz fogvatartott vett részt rajtuk. Megosztotta a résztvevőkkel, hogy a legmerészebb álmaikat is felülmúlta, amit eddig megéltek a cursillók során.

2016-ban terveik szerint tíz cursillót tartanak majd. Szeretnék az eddigi helyszíneken ismét megtartani a tanfolyamot, és négy új helyszínt is említett: Baracska, Pálhalma, Kalocsa és Sopronkőhida börtöneit. Kalocsa és Pálhalma nyitott a női cursillóra is. Szeretnének képzést tartani a munkatársaknak, és van egy merész álmuk is: börtöncursillót végzett fogvatartottaknak is szeretnének képzést tartani, hogy bevonják őket a cursillós szolgálatba. 

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír