Erdei szentmisét tartottak Monostorapátiban

A szentmise elején Illés Sándor köszöntötte a nagy számban érkezett híveket és a meghívott vendégeket. Megemlékezett a monostorapáti Nepomuki Szent János-templom egy nappal korábban ünnepelt búcsújáról, valamint Kovacsics József professzorról, aki előmozdította Almád település emlékeinek megőrzését, ápolását, továbbadását.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik eljöttek, és emlékeztetett: Ferenc pápa kezdeményezésére Szűz Máriát, az Egyház Anyját ünnepelve tette külön ünnepé pünkösd hétfőjét. Különlegesség vagy inkább összefüggés – emelte ki a szónok –, hogy az egykori monostor templomát Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek tiszteletére szentelték fel 1121-ben.

Az ünnepi szentmisét követően Takács Péter, Monostorapáti polgármestere, Illés Sándor plébános, valamint Kovacsics József professzor jelen lévő hozzátartozói a megemlékezés koszorúit helyzeték el az almádi emlékműnél.

Az együttlét szerény agapéval és baráti beszélgetésekkel zárult az erdővel körülvett idilli tisztáson.

*

Az almádi bencés apátság egyike az ország legősibb magánalapítású monostorainak. A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot, eleget téve apja, Bánd fogadalmának, annak 1116-ban bekövetkezett halála után 1117-ben Atyusz alapította.

Az egykori apátság 11. századi alapítását követően gyorsan gyarapodott: a 13. század közepétől már bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút.  A későbbiekben a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort, az1508-as bencés vizitáció pedig düledező épületről és borissza apátról számolt be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli nagyvázsonyi várat. Ekkor pusztultak el a völgyben lévő falvak is: a törökök valósággal felégették a területet.

A képekre kattintva fotógaléria nyílik.

 Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír