Kitüntették Erdő Pétert az „Együtt az úton – magyarok és szlovákok” című konferencián

2016. december 3. szombat 14:47

December 3-án, szombaton Budapesten, az ELTE Gólyavárban rendezték meg a Charta XXI Megbékélési Mozgalom szervezésében az „Együtt az úton – magyarok és szlovákok” című konferenciát, amelyet Erdő Péter bíboros nyitott meg. A mozgalom Megbékélési és együttműködési díjban részesítette a bíborost.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter megnyitó beszédében elsőként köszönetet mondott a konferencia szervezőinek a közös gondolkodásért, amely a konferenciát megelőzte, és amely ahhoz volt szükséges, hogy az egynapos rendezvény valódi tartalommal teljen meg.

A bíboros kiemelte, hogy 2016 jubileumi esztendő, hiszen tíz évvel ezelőtt az esztergomi bazilikában a szlovák és a magyar püspöki kar közös szentmisét mutatott be, majd nyilatkozatban fogalmazták meg a két nemzet közötti kiengesztelődést.

„Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” – ismételte Erdő Péter a dokumentum legfontosabb szavait, amelyek korábban a német és a lengyel püspökök kiengesztelődését sürgető nyilatkozatában szerepeltek. Ahogyan Erdő Péter rámutatott: a német és a lengyel püspökök által közvetített kiengesztelődés a kor karizmatikus alakjainak volt köszönhető, Joseph Ratzingernek és Karol Wojtyłának, akik ráéreztek arra, hogy a gyűlöletet meg kell haladni.

A bíboros köszöntőjében szólt arról, hogy a 2006-os aláírást, amelyet XVI. Benedek pápa külön levélben köszöntött, szintén sok látogatás, beszélgetés és közös gondolkodás előzte meg, hogy ne csak egy új jelszó „zászlóra tűzéséről legyen szó”, hanem a valóság mind teljesebb fölfedezéséről. Hiszen, amiként az esztergom-budapesti érsek rámutatott, a kiengesztelődéshez a történelem és a jelen valóság tudatosítása vezethet el, az, hogy közös céljainkat és gondjainkat reálisan felmérve felismerjük: szükségünk van egymásra.

Ehhez az is elengedhetetlen – fogalmazott Erdő Péter –, hogy identitásunkat meg tudjuk határozni, vagyis azt, kik vagyunk. Azonban önmagunkat nem érthetjük meg egymás reális és jóindulató megértése nélkül.

A bíboros kitért a két nemzet címerére is, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: nem annyira a kettő eredete a lényeges, hogy melyik címert vették át a másikból, hanem az, hogy mindkettőben megjelenik a kereszt. Hiszen Európa népeinek nemzeti kultúráját az elmúlt ezer évben a kereszténység ihlette, a kereszténység segített, hogy azok saját arcukat megtalálják, és kibontakoztathassák kulturális gazdagságukat.

Egymás történelmi tapasztalataira tehát szükségünk van. Éppen ezért van jelentősége a konferenciának, amely a két nemzet irodalmi, történelmi kincseit tanulmányozza. E vizsgálódások pedig arra vezetnek bennünket, hogy nem két, egymással konfliktusban lévő valóságról beszélhetünk, hanem népek és kultúrák együttéléséről, amely gazdagította és gazdagítja a régiót és Európát is – fogalmazott Erdő Péter.

Majd az elmúlt évek tapasztalatait összegezve kitért arra, hogy a szlovák és a magyar püspöki konferenciák közötti együttműködés a hétköznapi gondok megoldásában is segítséget jelentett. Így a püspökök figyelmeztettek például az egymás ellen ingerlő hírekre, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a valóság sok esetben más, mint ahogyan azt a média közvetíti.

Erdő Péter beszédének zárásában örömét fejezte ki, hogy az utóbbi években a közéletben a két nemzetre vonatkozóan hangot kapott az egymásra utaltság, a kongresszushoz fordulva pedig annak a reményének adott hangot, hogy elmélyül az egymással szembeni szimpátia és együttérzés.

A megnyitó szavak után Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom elnöke Megbékélési és együttműködési díjban részesítette Erdő Pétert, kiemelve a bíboros által említett, tíz évvel ezelőtti püspökkari nyilatkozatot. Az Isten tenyerén címet viselő díjat Lebó Ferenc művész adta át. Surján László ezt követően az eddigi kitüntetetteket is színpadra szólította, így Käfer István szlovakológus professzort, a Gál Ferenc Főiskola Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kara Hungaroszlovakológiai Kutatócsoportjának vezetőjét, Marosz Diána zenetanárt, valamint Štefan Hríb szlovák újságírót.

A konferencia első szekciójában felszólalt Beer Miklós váci megyéspüspök. Összeköt-e bennünket a közös hit? című előadásában személyes tapasztalatairól és élményeiről számolt be a jelenlévőknek.

Kiemelte, hogy a magyarok és szlovákok közötti kapcsolat az egyházon keresztül érhető tetten. Így fogalmazott: „Egységünk itt a legígéretesebb.” Majd arra buzdított, ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt vegyük észre, ami összeköt: ilyen az ezeréves közös keresztény múltunk.

Ugyanakkor Beer Miklós figyelmeztetett a könnyelmű elszólásokra, gúnyos megjegyzésekre a két nemzeti egyház részéről, amelyek a hívekben mély sebet okoztak. Mindezek ellenére, az elmúlt évtizedek eseményeit tekintve a váci főpásztor úgy látja, okunk van a reményre és a bizakodásra. Beer Miklós a két nemzet közötti találkozás szép pillanataként értékelte a közép-európai püspökök találkozóját, melyet 2004-ben rendeztek Mariazellben, illetve a váci és a besztercebányai egyházmegyék között fennálló baráti kapcsolatot, amelynek látható jele, hogy öt váci egyházmegyés pap szolgál szlovákiai, magyar többségű falvakban. Beer Miklós utalt továbbá Burján László plébánosra, aki egy teljesen szlovák anyanyelvű településen végzett lelkipásztori szolgálatot, és akit a helyi közösség teljesen befogadott.

A délelőtt folyamán szót kapott Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, a varsói egyetem tanára, a konferencia szervezőbizottságának elnöke. Előadásában felhívta a figyelmet a két nemzet egymásról kialakított képének vizsgálatára, a történelmi narratívák egymással való szembesítésének fontosságára, valamint arra az apró, következetes munkára, amellyel az előítéletek mechanizmusát fel lehet térképezni. Az egyetemi tanár utalt arra is, hogy a szlovák szellemi élet valamelyest ismeri a magyar irodalmat és kultúrát, a magyar oktatásból viszont hiányzik a szlovák irodalom és kultúra megismertetése.

František Mikloško volt konzervatív demokrata parlamenti képviselő a nemzeti önreflexióról, megbocsátásról és bizalomról beszélt. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a magyar–szlovák kapcsolatok kétféle megítélését állította vizsgálódásának középpontjába, hangsúlyozva, hogy meg kell különböztetni a jogi és lélektani helyzetet. Mint elmondta, a szlovák kisebbségi törvények ugyan nem változtak, mégis a magyarok megítélésében pozitív elmozdulás érzékelhető a politikai életben is, amely a komfortérzet javulását jelentheti. Utalt továbbá a közös célokra és ügyekre, amelyek között megemlítette a keresztény egyházak jövőbeni feladatát a kisebbségi helyzetre való rálátásban és reflexióban.

A konferencián Herczku Ágnes népdalénekes Erdő Péter bíboros kitüntetésekor egy kalotaszegi köszöntőt, majd a szlovák és magyar népi kultúra metszéspontjait keresve forgatós táncénekeket adott elő.

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
az-irgalom-kemiaja-kiss-rigo-laszlo-erzelmeink-helyes-szemleleterol
Kiss-Rigó László püspök érzelmeink helyes szemléletéről beszélt az irgalmasság konferenciáján

Április 22-én Szegeden, a dómban rendezték meg az isteni irgalmasság nyolcadik országos konferenciáját. Előadást tartott Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke; Katona István nyugalmazott egri segédpüspök, Iványi László plébános és Gregorz Blizniak, az irgalmasság misszionáriusa.

13:24
ministransok-unnepe-es-szent-adalbert-dijak-atadasa-esztergomban
Ministránsok ünnepe és Szent Adalbert-díjak átadása Esztergomban

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentjéről, Szent Adalbert püspök és vértanúról emlékeztek meg Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével április 22-én az esztergomi bazilikában. Az ünnephez kapcsolódóan rendezték meg a főegyházmegyei ministránstalálkozót, és átadták a Szent Adalbert-díjakat.

2017. április 22. szombat