Felavatták Labre Szent Benedek szobrát a székesfehérvári Kríziskezelő Központban

2017. június 19. hétfő 12:24

A székesfehérvári Kríziskezelő Központ megnyitásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalmából avatták fel június 10-én Labre Szent Benedek, a hajléktalanok és csavargók védőszentjének fából faragott szobrát a Nappali Szolgáltató Centrum udvarán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az alkotást Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg, a jubiláló intézményt Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Az ünnepség keretében átadtak egy új, a mindennapi munkát segítő gépjárművet is.

A huszonöt éves Kríziskezelő Központ nemcsak a mindennapokban végez sokrétű szociális munkát, hanem szakmai, módszertani szempontból is a szektor meghatározó intézménye. A Nappali Szolgáltató Centrum udvarára érkezőket ezentúl a hajléktalanok és csavargók védőszentje, Labre Szent Benedek szobra fogadja majd.

Székesfehérvár polgármestere köszöntőbeszédében szimbolikusnak nevezte azt, hogy Körmendi Béla faszobrász alkotása éppen ide került, a jubileum maradandó emlékeként. „A város életében nagyon fontos és nagyon nehéz az a tevékenység, amit az itt dolgozó szakemberek ebben a két és fél évtizedben elvégeztek és végeznek ma is. Bizony nem az a terület ez, amiről könnyű beszélni, de talán még nehezebb lehet mindennap tenni azokért az emberekért, akik segítségre szorulnak. Szerencsére közülük sokan szeretnének saját maguk is tenni életük megváltoztatásáért. Ha körbenézünk, látjuk például a veteményest, itt látszik, hogy a központ szakemberei által végzett munka egyáltalán nem eredménytelen. Kifejezetten örülök, hogy a szobron keresztül, a kultúra eszközeivel is azt tudjuk üzenni, hogy a közösség szolidaritása, szeretete és támogatása itt van azok számára, akik ide járnak vagy itt dolgoznak a mindennapokban” – fogalmazott Cser-Palkovics András.

Zsabka Attila, az intézmény vezetője is köszöntötte a a jubileumi ünnepség résztvevőit. Felelevenítette Labre Szent Benedek életútját, emberségét, azt, hogy feladatának tekintette a rászorulók segítését. „Ennek a szobornak az is az üzenete, hogy bár az általunk ellátott emberek gyakran kopottas ruhában járnak a városban, de észre lehet venni, hogy ember és lélek van e ruhák mögött, és lehet segíteni rajtuk” – mondta, és hozzátette: a szobor lehetőséget ad mindenkinek arra is, hogy elmélkedjen vagy imádkozzon előtte.

Labre Szent Benedek szobrát Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg. „Amikor rátekintünk a szoborra, arra kell késztetnie minket, hogy mindig lássuk meg egymásban, a legkisebben, a kitaszítottban, mindenkiben az Isten gyermekét, és tudjuk úgy segíteni, szeretni, ahogy őt ez a szolgálat, ez az emberi gesztus megilleti. Ha ebben tudunk előrehaladni, akkor talán a legtöbbet adjuk annak, akihez oda kell fordulnunk. Akkor azon az úton járunk, amelyen Isten bennünket is önmaga felé szeretne vezetni. Adja az Úr hát mindnyájunknak, hogy ez a szobor így teljesítse be küldetését azoknak az életében, akikért ez az intézmény működik, és így hozzon áldást azoknak az életében, akik itt dolgoznak.”

A Kríziskezelő Központ szakembereinek munkáját segíti majd az az új gépkocsi is, amelyet szintén az ünnepség keretében adott át a város polgármestere az intézménynek. Mint mondta, a szürke hétköznapok feladatellátásának biztonsága nagyon fontos, és ez is szükséges az ellátórendszer jó működéséhez. Az utcai szolgálatban a téli teajáratok és a kríziskiszállások alkalmával használják majd a gépjárművet.

Labre Benedek József egy kis francia faluban született, Amettes-ben, 1748. március 26-án. Tizenöt gyermek közül ő volt a legidősebb. Amikor tizenkét éves lett, magához vette pap nagybátyja, François Labre. Benedeket az imádság és a szemlélődő élet vonzotta, a tanulás iránt nem volt érzéke, és nem is akart pap lenni. Először trappistának készült, de ezt nagybátyja és szülei egyaránt ellenezték.

1766-ban járvány tört ki, és Benedek nagybátyjával együtt önfeláldozóan ápolta a betegeket. A járvány egyik utolsó áldozata François Labre volt. Ezután Benedeket egy másik, szintén pap nagybátyja vette pártfogásába. Az ő támogatásával két karthauzi kolostorba is jelentkezett, de visszautasították, mivel nem találták kielégítőnek a képzettségét.

Később még több kudarc érte. Számos próbálkozás után 1769-ben a Moulins közelében levő Sept-Fonds-ban végre felvették a trappisták noviciátusába. Néhány hónap elteltével súlyosan megbetegedett, ezért 1770-ben el kellett hagynia a noviciátust. Lassanként ráébredt, egészen egyéni hivatása van: belépett a ferences harmadrendbe, és nincstelen zarándokként bolyongott Európa útjain, kegyhelytől kegyhelyig, nem tartozva sem kolostorhoz, sem remeteséghez. Elutasított minden lehetőséget, hogy bárhol letelepedjen. Ez a fajta Istennek szentelt vándorló élet nem volt ismeretlen az Egyházban, de csak kevesek hivatása volt.

Benedek járt Rómában, Loretóban, Assisiben, Nápolyban, Bariban, Einsiedelnben, Paray-le-Monialban, Santiago de Compostelában. Mindenhova gyalog ment, mindig csak csekély alamizsnát fogadott el, hogy éhen ne haljon és meg ne fagyjon. 1783. április 16-án, nagyszerdán összeesett Rómában. Bevitték egy közeli házba, s ott estére meghalt.

XVI. Benedek 2012. április 16-án, nyolcvanötödik születésnapján az egyik kedves szentjeként emlegette Labre Benedek Józsefet: „Európai szent volt, akinek az volt a jellegzetessége, hogy semmi mást nem akart tenni, mint imádkozni, és tanúságot tenni arról, ami az életben fontos, vagyis Istenről – hangsúlyozta a pápa. – Nem követésre buzdító példakép, inkább olyan ujj, amely a lényegesre mutat rá: életünkben elegendő Isten jelenléte, ugyanakkor aki megnyílik Istennek, az nem idegenedik el az emberektől. Testvérekre talál, mert Istenben lehullanak a korlátok.” (Forrás: Diós István: A szentek élete)

Forrás: Fehérvári Hírek/ Stettler Zsuzsanna

Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye/Somogyi Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
karitasz-gyorssegely-borsod-abauj-zemplen-megyei-vihar-utan
Karitász-gyorssegély a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vihar után

Óriási károkat okozott a vihar június 21-én, szerdán délután főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Katolikus Karitász 10 millió forintot különített el a károsultak megsegítésére. A károsultak nagy számára való tekintettel a Katolikus Karitász gyűjtést hirdet a bajba jutottak megsegítésére.

12:20
szemelyi-es-teruleti-valtozasok-egyhazmegyeinkben-2017
Személyi és területi változások egyházmegyéinkben – 2017 – FRISSÍTVE

Augusztus 1-jével az alábbi személyi és szervezeti változások lépnek életbe egyházmegyéinkben.

17:43