Ferenc pápa vasárnap délben: Töltsétek le a Click To Pray applikációt!

2019. január 20. vasárnap, 18:43

Január 20-án a Szentatya a kánai menyegzőről szóló elbeszélésről elmélkedett a déli Mária-ima keretében. Arra biztatta a hívőket, hogy bátran forduljanak Máriához, ha úgy érzik, elfogyott életük bora, utána pedig Jézusra figyeljenek, s fogadják meg Mária tanácsát: „Bármit mond nektek, tegyétek meg!”

A Szentatya beszédének teljes fordítását közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Múlt vasárnap az Úr megkeresztelkedésének ünnepével elkezdtük az úgynevezett „évközi” liturgikus időszakot: ebben az időben Jézust nyilvános életében követjük, abban a küldetésben, amelyre az Atya a világba küldte. A mai evangéliumban (vö. Jn 2,1–11) Jézus első csodatételének elbeszélését találjuk. Ez az első csodajel a galileai Kána faluban történik, egy menyegző keretében. Nem véletlen, hogy Jézus nyilvános életének elején egy esküvői szertartást találunk, mert őbenne Isten házasságra lépett az emberiséggel: ez a jó hír, még ha azok, akik meghívták, még nem is tudják, hogy asztaluknál Isten Fia ül, és hogy ő az igazi vőlegény. Kána jelének egész misztériuma ugyanis ennek az isteni vőlegénynek, Jézusnak a jelenlétén alapul, aki elkezdi feltárni magát. Jézus Isten népének vőlegényeként mutatja meg magát, akit meghirdettek a próféták, és feltárja előttünk annak a kapcsolatnak a mélységét, amely összeköt bennünket vele: ez egy új szeretetszövetség.

A szövetség összefüggésében értjük meg teljesen a csoda középpontjában álló bor jelképének jelentését. Épp az ünnep csúcspontján elfogy a bor; Szűz Mária észreveszi, és azt mondja Jézusnak: „Nincs boruk” (Jn 2,3). Mert csúnya dolog lett volna vízzel folytatni az ünneplést! Megszégyenülés lett volna azoknak az embereknek. A Szűzanya észreveszi, és mivel anya, rögtön Jézushoz fordul. Az Írások, különösen a próféták a bort a messiási menyegző jellegzetes kellékének tartották (vö. Ám 9,13–14; Jo 2,24; Iz 25,6). A víz az élethez szükséges, a bor pedig a menyegző bőségét és az ünnep örömét fejezi ki. Lehet-e ünnep bor nélkül? Nem is tudom… Amikor borrá változtatja a vizet, mely „a zsidók rituális tisztálkodására” (Jn 2,6) használt kőkorsókban volt – az volt a szokás, hogy mielőtt beléptek a házba, megmosakodtak –, Jézus egy sokat mondó csodajelet hajt végre: Mózes törvényét evangéliummá, örömhordozóvá változtatja.

Most nézzük Máriát: a szavak, amelyeket Mária a szolgákhoz intéz, megkoszorúzzák a kánai lakodalom képét: „Bármit mond nektek, tegyétek meg” (Jn 2,5). A Szűzanya ma is mindannyiunknak mondja: „Bármit mond nektek, tegyétek meg!” Ezek a szavak értékes örökséget jelentenek, amelyet a mi anyánk ránk hagyott. Kánában a szolgák engedelmeskednek. „Jézus így szólt hozzájuk: »Töltsétek meg a korsókat vízzel!« Megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: »Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak!« Vittek neki” (Jn 2,7–8). Ezen a menyegzőn valójában új szövetség köttetik, az Úr szolgái pedig, vagyis az egész Egyház, új küldetést kap: „Bármit mond nektek, tegyétek meg!” Az Úr szolgálata azt jelenti, hogy meghallgatjuk és gyakorlatra váltjuk az ő szavát. Ez Jézus anyjának egyszerű, lényegre törő javaslata, a keresztény ember életprogramja.

Szeretnék emlékeztetni egy olyan tapasztalatra, amelyben biztosan mindannyiunknak volt már részünk. Amikor nehéz helyzetben vagyunk, amikor olyan problémák merülnek fel, amelyeket nem tudunk megoldani, amikor tele vagyunk szorongással és aggodalommal, amikor nincs bennünk öröm, menjünk a Szűzanyához, és mondjuk neki: „Nincs borunk. Elfogyott a bor. Nézd, milyen helyzetben vagyok, nézd a szívemet, nézd a lelkemet!” Mondjuk el ezt a mi anyánknak, ő pedig odafordul majd Jézushoz, és azt mondja neki: „Nézd ezt a férfit, nézd ezt a nőt: nincs bora!” És azután visszatér hozzánk, és azt mondja nekünk: „Bármit mond nektek, tegyétek meg!”

Valamennyiünk számára a kőkorsóból való merítés azt jelenti, hogy rábízzuk magunkat Isten szavára és a szentségekre, hogy megtapasztaljuk Isten kegyelmét életünkben. Akkor mi is, mint a borrá lett vizet megízlelő násznagy, felkiálthatunk: „Te mostanáig tartogattad a jó bort” (Jn 2,10). Jézus mindig meglep bennünket. Szóljunk az anyához, hogy szóljon a Fiúnak, és ő meglep majd bennünket.

A Szent Szűz segítsen, hogy követni tudjuk felhívását: „Bármit mond nektek, tegyétek meg”, hogy teljesen megnyíljunk Jézus előtt, és felismerjük mindennapjainkban az ő éltető jelenlétének jeleit.

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Ma két fájdalom van a szívemben: Kolumbia és a Földközi-tenger. Szeretném közelségemről biztosítani a kolumbiai népet, miután súlyos terrortámadás érte a nemzeti rendőrakadémiát csütörtökön. Imádkozom az áldozatokért és családtagjaikért, és továbbra is imádkozom a kolumbiai békefolyamatért.

Gondolok a Földközi-tengeren történt hajótörés százhetven áldozatára. Jövőt kerestek életük számára. Valószínűleg embercsempészek áldozataivá váltak. Imádkozzunk értük, és imádkozzunk azokért, akik felelősek a történtekért. „Üdvöz légy, Mária…”

Pár nap múlva elindulok Panamavárosba – [válaszul a téren hallható kiabálásra:] ti is? –, ahol január 22-től 27-ig a ifjúsági világtalálkozót tartják. Kérlek benneteket, imádkozzatok ezért a gyönyörű és fontos eseményért az Egyház útján.

Ezen a héten tesszük közzé a tömegkommunikációs világnapra szóló üzenetet, amely idén a világháló közösségeiről és az emberiség közösségéről szól. Az internet és a közösségi média korunk erőforrását jelentik; alkalmat kínálnak arra, hogy kapcsolatban legyünk másokkal, megosszunk értékeket és terveket, valamint kifejezzük közösséghez tartozásra irányuló vágyunkat. A világháló abban is segíthet, hogy közösségben, közösen imádkozzunk.

Ezért itt van mellettem Fornos atya: ő az imaapostolság nemzetközi igazgatója. Szeretném bemutatni nektek a pápa imájának hivatalos weblapját a világhálón: Click To Pray. Ide fogom beírni az imaszándékokat és imakéréseket az Egyház küldetése számára.

Kérem, főleg tőletek, fiatalok, hogy töltsétek le a Click To Pray applikációt, és imádkozzátok együtt velem a rózsafüzért a békéért, különösen a panamavárosi ifjúsági világtalálkozó alatt.

Január 24-én tartják az oktatás első nemzetközi napját, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete vezetett be annak hangsúlyozására és előmozdítására, hogy mennyire lényeges szerepet tölt be az oktatás az emberi és társadalmi fejlődésben. Ebben az összefüggésben bátorítom az UNESCO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az oktatás révén növelje a békét a világban, és kívánom, hogy az oktatás mindenki számára elérhetővé váljon, és hogy az oktatás átfogó, ideológiai gyarmatosítástól mentes legyen. Imát és jókívánságot küldök minden oktatónak: jó munkát!

Üdvözöllek mindannyitokat, kedves zarándokok és római hívek! Külön is köszöntöm a Barcelonából és Lengyelországból érkezett egyházközségi csoportokat: sok lengyel zászlót látok itt! Üdvözlöm a spanyolországi Badajoz tanárait, a panamavárosi sok fiatalt – értem jöttetek!

Üdvözlöm a neretói és formiai híveket, a római Szent Fabianus és Venantius-plébániatemplomnak és a milánói San Giuseppe della Pace-templomnak a híveit.

Külön is köszöntöm a Raoul Follereau Barátai Olasz Szövetséget, a leprában szenvedő betegeket, és mindazokat, akik közel vannak hozzájuk kezelésük, emberi és társadalmi megmentésük útján.

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Insider; Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00