Folytatódott az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok Egerben

2016. január 26. kedd 18:28

Az irgalmasság morális és pszichológiai aspektusait taglaló előadásokkal, valamint fórumbeszélgetésekkel folytatódtak január 26-án az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok Egerben, az Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet kápolnájában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hogyan lehet, hogy akik imádkoznak, akik terepen dolgoznak, azok tudják, mi az irgalom, de a teológusok mégis sok esetben elfeledkeznek róla? – tette fel a kérdést a második nap első előadója, Papp Miklós görögkatolikus parókus Ferenc pápa azon gondolatára utalva, miszerint a teológiából hiányzik az irgalom szó. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára éppen ezért ikonok segítségével az irgalmasság fogalmát, valamint annak az életünkben és Isten cselekedeteiben való megmutatkozását járta körül Irgalom a tett után – és előtt címmel tartott előadásában.

Az irgalmasság nem lenézés, látszólagos megbocsátás, hatalomszövés, a másik kiskorúsítása, a dolgok felett való szemet hunyás – fogalmazott Papp Miklós –, hiszen ez mind csak úgynevezett pszeudo-irgalom, ami azt hiteti el velünk, hogy helyesen, irgalmasságot gyakorolva megtettük a dolgunk. Az igazi irgalmasság a Szentháromságon belüli szeretet felénk fordulása, illetve maga Jézus Krisztus, aki az egyedüli és mindenkire végérvényesen vonatkozó irgalom, s akit semmilyen morális szabály vagy törvény nem tud felülmúlni.

Tudatosítanunk kell, hogy Isten irgalmassága mindent megelőz – hangsúlyozta. Ez nincs kiszolgáltatva tetteinknek, nem egy válasz azokra. A bűnben való mélyponton is Isten kegyelme siet elénk, a nulladik lépést az Ő irgalmassága teszi meg, hogy ezt követően a bűnös megtehesse az elsőt. Isten ugyanis nem a tetteinket, a teljesítményünket nézi, hanem elválasztja a bűnt a bűnöstől – nem azonosítja a kettőt, hanem csakis a személy méltóságát nézi. A bűnben való elesettségből ez reményt ad a továbbhaladásra, hiszen Isten irgalmasságának célja az egyén talpra állítása, a személy gyógyítása, tökéletesítése. Ez a tökéletesítés azonban nem hiba nélküli életet, hanem az Istennel és embertársainkkal való szeretetteljes együttműködést kell, hogy jelentsen.

A nap második előadásában Papp Miklós a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola két pszichológusával, Kézdy Anikóval és Somogyiné Petik Krisztinával az irgalmasságnak a család működésében való megnyilvánulását taglalta. Ennek során a házastársakkal, a gyermekekkel és a tágabb családdal való kapcsolatban felmerülő nehézségeket, illetve az irgalmasságnak az azokra adott válaszait vizsgálták meg. Mint hangsúlyozták, minden esetben fontos a problémák hátterének felismerése és tudatosítása, illetve ezek tükrében a másik irányában tanúsított megfelelő magatartás, amely többek között magában foglalja az elfogadást, az elvárásokról való lemondást, a személyes és bizalomteljes kommunikációt és a határok tiszteletben tartását.

Az irgalmasságot azonban nem csupán ebben a három kapcsolatban kell gyakorolnunk, hanem egy negyedikben, az önmagunkkal való kapcsolatban is – emelték ki az előadók, majd hozzátették: Azért sem lehet elhanyagolni ezt a területet, mert a keresztény embernek a legtöbb problémát az önszeretet és az önmegbocsátás okozza. Ennek helyes kezeléséhez két dolgot kell elfogadnunk: egyrészt azt, hogy mindannyian Isten képére vagyunk teremtve, másrészt pedig, hogy nem lehetünk irgalmasok másokhoz, amíg magunkhoz nem vagyunk azok.

Az irgalmasság gyakorlásakor azonban soha ne feledjük: mindannyian irgalomra szorulunk, Isten azonban folyamatosan küzd értünk, a Seregek Ura soha nem mond le rólunk – zárták gondolataikat az előadók.

A délután különböző fórumbeszélgetésekkel folytatódott, amelyeknek keretén belül az ima, a betegpasztoráció, a karitatív segítségnyújtás, a gyász, valamint a gyónás és lelkivezetés irgalmassággal való kapcsolatával foglalkoztak a résztvevők. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke Az isteni irgalmasság leesdése a Jézus-imában címmel tartott előadást. A főpásztor rámutatott az imaformula azon sajátosságára, hogy Jézust szólítjuk meg benne, nem az Atyát, akihez minden imánkat intézzük. Mint mondta, ez a IV–V. században nagy vitákat váltott ki a sivatagi atyák körében, akik közül sokan azt vallották, hogy minden imának az Atyához kell szólnia a Fia által a Szentlélekben. A problémát végül úgy oldották fel, hogy tudatosítanunk kell magunkban: ezek az imák, miképp a Jézus-ima is, alapvetően a Szentháromságot szólítják meg, s ezért akik Jézust szólítják, azok az Atyát is szólítják.

Orosz Atanáz a Jézus-ima jelentőségéről szólva kifejtette: az egyszavas, úgynevezett monologisztosz imák célja az Istennel való kapcsolat építése, amelyet a folyamatos ima révén tartunk vele. Jézus nevének állandó segítségül hívása emellett minket is táplál, hiszen a legédesebb eledel lelkünk számára is, amely megszabadít és eltávolít a szenvedélyektől, kísértésektől.

A főpásztor a Jézus-ima gyakorlása kapcsán két lényegi dolgot említett: az egyik, hogy a szent neve ott legyen benne, a másik pedig annak a belátása, hogy rászorulunk az irgalomra. Mint mondta, ha egyszer az Atya irgalmát megsejtettük, akkor bátran kérjük Fia irgalmasságát is, aki forrása és közvetítője annak.

Az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok január 25. és 28. között tart Egerben, a Szent János Továbbképző Központban. Az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében rendezett konferencia idei témája a szentévhez kapcsolódva az irgalmasság.

Fotó: Víg Rita SSS

Zadubenszki Norbert/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
sotetseg-szentje-interju-terez-anya-szentteavatasi-ugyenek-posztulatoraval
A sötétség szentje – interjú Teréz anya szenttéavatási ügyének posztulátorával

Az America című jezsuita hetilap legfrissebb számában interjú jelent meg Brian Kolodiejchukkal, Teréz anya szenttéavatási ügyének posztulátorával, melynek magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

15:33
mariapocson-talalkoztak-cursillo-mozgalom-debrecen-nyiregyhazi-egyhazmegyei-tagjai
Máriapócson találkoztak a Cursillo mozgalom debrecen-nyíregyházi egyházmegyei tagjai

A Cursillo mozgalom debrecen-nyíregyházi egyházmegyei tagjai „ultreyán” vettek részt augusztus 28-án, vasárnap a máriapócsi kegytemplomban. Linzenbold József kisvárdai plébános, a mozgalom egyházmegyei lelkivezetője évente megrendezi a találkozót, amelyen idén több mint háromszáz fő vett részt.

2016. augusztus 29. hétfő