Hamvazószerda egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában celebrált ünnepi szentmisét hamvazószerdán.

Szentbeszédében arról szólt, hogy a bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg, mi a saját tetteinkkel nem vásárolhatjuk meg, a saját erőnkből nem érdemelhetjük ki Isten irgalmát. De Isten ajándékozó szeretete kötelez minket, vagyis a bűnbánat méltó gyümölcseit kell teremnünk – tette hozzá a főpásztor. Ezeket az Ószövetség és a hamvazószerdán felolvasott evangéliumi részlet egyaránt három nagy csoportra osztja: az adakozásra, az imádságra és a böjtre. Mind a három jó cselekedet esetében felhívja azonban a figyelmet a nagy kísértésre: egy súlyos hiba, mégpedig a hiúság lehetőségére.

Erdő Péter Ferenc pápa idei nagyböjti üzenete nyomán hangsúlyozta, fennáll a veszély, hogy az ember személyiségét „látszatokban jeleníti meg, abban, hogy másoknak megmutatja, mi mindent engedhet meg magának. Ám a látszat a belső üresség álarca”, így az ember élete a külsőségek rabjává válhat, létünk középpontja a legfelszínesebb és legátmenetibb síkra kerülhet. „Így válik világossá, hogy Jézus egyszerre bátorít minket a bűnbánat tetteire, az adakozásra, az imádságra és a böjtre, és bírálja ugyanakkor azokat, akik nyilvánosan, az emberek elismerését hajszolva mutogatják nagylelkűségüket és vallásosságukat” – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.

* * *

Győri Egyházmegye

A lélek fittségének záloga a testi önmegtartóztatás – mondta Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott hamvazószerdai szentmisén. A főpásztor homíliájában az aszkézis és a böjt értelmét állította a figyelem középpontjába.

Veres András a szentmise elején elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a hamvazószerda nem szomorú, hanem örömteli időszak kezdetét jelenti. A nagyböjtben megtapasztalhatjuk az Úrral való időzés belső örömét az elmélkedésen és az imádságon keresztül.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a keresztény aszkézis nem öncélú – mondta homíliájában a megyéspüspök –, hiszen általa Jézus szenvedésére emlékezünk; vezeklő, bűnbánati jelleggel bír. Emellett pedig az aszkézis gyakorlása állandó éberségre, a Krisztusra való várakozásra hív. Veres András Anselm Grün bencés szerzetes gondolatai nyomán rávilágított arra, hogy a lélek éberségének, fittségének záloga a testi önmegtartóztatás, önmagunk megfegyelmezése; az Isten felé fordulást a testtel kell kezdeni.

Veres András hamvazószerdai liturgiájáról bővebben ITT olvashatnak.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmisében nyitotta meg a nagyböjti időszakot a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban hamvazószerda estéjén. A főpásztor szentbeszédében a vallásgyakorlatok nagyböjti jelentőségét elemezte.

Rámutatott: a böjt a mai ember számára életidegennek tűnik, mégis több ezer fogyókúrás technikával sanyargatják magukat az emberek. A nagy különbség a motivációban van. Napjaink embere a test kultúrájának hamis varázslatában él, s ezzel egyetlen célja a test szépsége, esztétikuma. Az ember azonban több a testnél. Test és lélek szerves egysége. S ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog legyen, szükség van a teljes ember harmóniájára – mondta az érsek.

A nagyböjti idő nem múlhat el a bűnbánat gyakorlása nélkül – hangsúlyozta Bábel Balázs, hozzátéve: egy embertől sem várhatjuk el, hogy soha se kövessen el hibát vagy bűnt, ahogy mi, keresztények sem vagyunk bűntelenek, de igaz vallásosságunkhoz hozzátartozik a személyes bűnvallomás, bűnbánat, megtérés és jóvátétel. Ennek tökéletes formája, ha Isten szeretete miatt tesszük.

A főpásztor beszédében kitért az ima fontosságára, mely az Istennel való kapcsolat éltető ereje az ember életében. A szentatya nagyböjti üzenetéhez kapcsolódva kiemelte a Szentírás-olvasás, az Isten igéje jobb megismerésének fontosságát. Emlékeztetett továbbá az alamizsna, a másokon való önzetlen segítés vallásgyakorlatára. Az érsek személyes élményként osztotta meg a hívekkel, hogy van Kalocsán egy idős hölgy, aki minden ünnepen, papi évfordulón a portán hagy virágot számára, és írásban jókívánságot. Soha nem várja meg, amíg a főpásztor leér, hogy megköszönje. Köszönetet, elismerést nem várva teszi a jót. Ez az alamizsna lényege: különösebb kitüntetés, figyelem és elismerés nélkül tenni a jót minden körülmények között – mutatott rá Bábel Balázs. – Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell megdicsérnünk azokat, akik szüntelenül jó cselekedettel élnek – fűzte hozzá.

Az érsek a hamu jelképe kapcsán felidézte, hogy a főszékesegyház régészeti feltárása közben talált csontokra tekintve sokszor elgondolkodott azon, hogy azoknak a maradványait látja, akik valaha ugyanúgy éreztek, nevettek, szomorkodtak és munkálkodtak, mint mi. Ma pedig csak a csontokat látjuk belőlük. A hamu a bűnbánat mellett figyelemfelhívás is. Az embernek örökös készenlétben kell lennie, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. Ennek ellenére nem félelemkeltés e ténnyel az Isten célja, hanem a remény erősítése. A jövőt ugyanis nem ismerjük, de a jövő Urát igen. Legyen ez a nagyböjt egy lépcső életünkben az Isten felé haladás útján – buzdított Bábel Balázs.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A nagyböjti időszakban a Szombathelyi Egyházmegye több településén is tartanak stációs, hajnali szentmiséket. Szombathelyen Császár István egyházmegyei kormányzó és a városban szolgáló lelkipásztorok részvételével az oladi Boldog Batthyány-Strattmann László és a Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt templomban vette kezdetét az idei stációs szentmisejárás március 1-jén, hamvazószerdán.

„A nagyböjti időszak jó alkalmat teremt arra, hogy Krisztus lelkületének, személyiségének vonásait – imádság, önzetlen szeretet, áldozatkészség, földi javaktól való elszakadás, az örök élet utáni vágyakozás – magunkban újra kialakítsuk. Jutalmunk pedig a lelki béke, a megpróbáltatások közepette is megnyilvánuló türelem, a derű, a jóindulat és a mélyebb szeretetkapcsolat lesz” – buzdította a híveket szentbeszédében Császár István, egyházmegyei kormányzó. Isten ránk bízta a világot, pedig – ahogy arra a hamvazásban is emlékeztet az Egyház – porból lettünk és porrá leszünk. Isten mégis bízik bennünk. Ezért kell az üdvösség jó hírét is meghallanunk: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” A hamuval az Egyház nem megaláz vagy bepiszkolja a homlokunkat, hanem a kereszt jelét rajzolja fel, amely mögött ott ragyog Krisztus feltámadása és a miénk is – mondta Császár István.

A Szombathelyi Egyházmegyében Szombathely mellett még Zalaegerszegen, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templomban; Vasváron; Celldömölkön, a Nagyboldogasszony-templomban is tartanak – különböző napokon – hajnali stációs szentmiséket.

* * *

Egri Főegyházmegye

Az Isten azt szeretné, ha nem keményszívűen, hanem befogadóan hallgatnánk az ő szavát, hogy újjáalkothasson minket, hogy megváltozzon életünk. Ezért olyan csodálatos minden évben a nagyböjt, mert ekkor új lelkesedéssel megújíthatjuk keresztény életünket, bűnbánatot tarthatunk és újból megtérhetünk – fogalmazott hamvazószerdán Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában.

Elmondta: a nagyböjt kedvező időszak arra, hogy ilyenkor intenzívebbé tegyük lelki életünket azoknak az eszközöknek a segítségével, amiket az Egyház felkínál nekünk: a böjt, az imádság és az alamizsnálkodás által. És mindennek az alapja az Isten igéje, amelyet minden liturgiában felolvasunk, s amely üzen nekünk, s alkalmazhatjuk konkrét élethelyzetünkre. S ha figyelünk rá, az Úr igéje lámpás lesz, hogy el ne tévedjünk, hogy ne járjunk sötétségben, s ne botoljunk el a hozzá vezető úton.

A hamuval való megjelölés akár szomorúvá is tehet minket, hiszen a halálról szól. Isten igéjét hallgatva azonban tudjuk, hogy nem sötétségben járunk. Jézus útja a halálból a feltámadásba vezetett. Ezért a hamuval való meghintés a mi feltámadásunkra is emlékeztet bennünket. Ez a hit adjon mindenki számára erőt a nagyböjti időszakban – fogalmazott a főpásztor.

* * *

Pannonhalmi Főapátság

Hamvazószerda jele, szürke hamuja arra figyelmeztet, ami sorsunkban törékeny, emberségünkben esendő. Arra, hogy halandók vagyunk. Mivel csak így, ennek teljes tudomásulvételével érthetjük meg azt a másik „gyengeséget”, „isteni gyengeséget”, amire hamvazószerdán fölkészülünk: Krisztus halálát – fogalmazott Várszegi Asztrik főapát a március 1-jén bemutatott konventmisén.

Hozzátette: bűnbánattal ezt az érzékenységet kérjük most Istentől a nagyböjt, a húsvéti előkészületi idő kezdetén.

A világ forgatagában, a plázák hálózatában, a rengeteg kínálat közepette ott állunk mi, hívők, keresztények, és nagyböjt kezdetén felkínáljuk az evangéliumi életet azoknak, akik fogékonyak, akik eszerint kívánnak élni. Gondoljunk rá, mit teszünk most! – hangsúlyozta Várszegi Asztrik.

Hamut áldanak és szórnak fejünkre. A misekönyv két mondatot ajánl a hamuszórás kísérő liturgikus szövegéül: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá válsz!” és „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!” – mutatott rá a pannonhalmi főapát.

A nagyböjt tehát lényege szerint a szeretet legmélyebb titkaiba való beavatás. „A halál burka alatt itt érik a legvakítóbb fény, Isten és ember közös hajnala” – idézte a bencés elöljáró Pilinszky János gondolatait, majd így buzdította szerzetestársait és a pannonhalmi gimnázium növendékeit: „Vállaljuk a Szentlélek örömében ezt az időszakot, fogadjuk be húsvét egyre növekvő fényét!”

* * *

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök március 1-jén, hamvazószerdán a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét. 

A főpásztor homíliájában a böjt jelentőségére irányította a figyelmet, amely szerinte nem merülhet ki abban, hogy a kötelező szigorú böjti napokon (hamvazószerdán és nagypénteken) túl péntekenként nem eszünk húst. Ha a böjtölésünk mégis csak az étkezésre korlátozódik, akkor nagyon szegényes a lelki életünk. Amikor csak a szabályoknak akarunk megfelelni, nem találkozunk Istennel. Pedig a nagyböjt szent idő, ajándék az Istentől, amely arra szolgál, hogy átgondoljuk az életünket, kapcsolatainkat, feladatunkat, küldetésünket a világban. Ez az idő tudatos törekvés lehet a jóra, hogy ellene mondjunk a bűnnek és mindannak, ami önzővé tesz bennünket – fogalmazott a megyéspüspök.

A főpásztor ezután a böjtre mint lehetőségre utalt, kifejtve: ha ebben az időszakban rátekintünk a feszületre, és megkérdezzük: „Uram, Jézus, mit tettél értem, és én mit teszek érted, hogyan viszonzom a jóságodat, szeretetedet?”, meghalljuk-e a figyelmeztetést és Isten hívását arra, hogy „Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa!” (Mt 3,2)? Ez csodálatos lehetőség! A böjtölés mindennapi önmegtagadást, eltávolodást jelent az e világi dolgoktól, a jóléttől, a kényelemtől, a jóllakástól. Közelítünk Isten dolgaihoz, aki kínálja a lehetőséget az újrakezdésre, arra, hogy találkozzunk, egyesüljünk vele, hogy a szenvedésben mellette álljunk, és kérjük, hogy kereszthordozásunkban ő is álljon mellénk. Ezért a nagyböjt Isten ajándéka a rossz legyőzésére, a jó, a szeretet megszületésére.

A megyéspüspök Ferenc pápa nagyböjti üzenetéből emelt ki három gondolatot. A szentatya hangsúlyozta, vegyük észre, hogy a másik ember Isten végtelen jóságának ajándéka, aki olykor a szeretetünkre szomjazik. Észrevesszük ezt? A pápa a dúsgazdag ember és a szegény Lázár történetét elemezve kiemelte, a gazdag ember nem vette észre, hogy a szegény ember ajándék számára abban, hogy megélje a szeretetet. A gazdag ember elmulasztotta ezt a lehetőséget, mert a bűn elvakította. Olykor mi sem vesszük észre a mellettünk szomorkodó embert, a szeretetünkre rászorulót, a másikban azt, akiben Istent szolgálhatjuk. Végül Ferenc pápa üzenetéből az isteni tanítást, kinyilatkoztatást mint ajándékot hangsúlyozta a főpásztor, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy nagyböjtben figyeljünk oda a Szentírás üzenetére, és húsvétig olvassuk el az evangéliumokat. Mint mondta, az a fontos, hogy ne csak a törvény által előírt szabályokat tartsuk be, hanem a szívünket vigyük közelebb az Istenhez.

Hamvazószerda az emberé, az utolsó nap a sírba néző Istené, de az utolsó szó az életé. A nagyböjti időszak a reménység temploma számunkra. Lépjünk be ebbe a templomba, éljük át ezt az időszakot ajándékként, és kerüljünk lelkületünkben, életvitelünkben egyre közelebb az Istenhez – buzdított Palánki Ferenc megyéspüspök, majd egy imával zárta homíliáját:

„Uram és Mesterem! Segíts, hogy a böjti úton megváltoztassam gondolkodásomat. Segíts, hogy ne magamat keressem, hanem általad magamat találhassam meg. Elesettségem csak nélküled nagy. Segíts felismernem, hogy szabadságom általad és veled van. Kenyerem csak nélküled kevés. Segíts rádöbbennem a mértékletességre, az elégségesre. Fájdalmaim csak nélküled nagyok. Add, hogy felfedezzem a nehézségekben rejlő felismerés ébresztését. Lelkem csak nélküled sivár. Segíts, hogy napról napra ne önmagamban, hanem veled együtt gondolkozzam. Életem csak nélküled üres. Segíts felfedeznem az alázatban kinyíló hit lehetőségét. Ámen”

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Pannonhalmi Főapátság, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Nemes Zsuzsanna, Győri Egyházmegye, Koprivanacz Kristóf, Hegyi Sándor

Magyar Kurír