Húszéves a pécsi Don Bosco Napközi

A pécsi székesegyház Corpus Christi-kápolnájában bemutatott szentmisén Ábrahám Béla homíliájában hálát adott mindazokért, akik ezt a húsz évet végigküzdötték, elsősorban a napközi létrehozójáért, Mezey Kláráért és az első pécsi munkatársakért.

„Hosszú út volt ez a húsz év. Amikor Klári néniék húsz éve elindultak, nem tudták, hová mennek, de talán nem is fontos mindig tudnunk, mi lesz holnap vagy holnapután, hiszen ezt maga Don Bosco sem mindig tudta” – fogalmazott a szalézi elöljáró.

Amikor Don Bosco megalapította a Szalézi Munkatársak Jámbor Egyesületét, hangsúlyozta, hogy a munkatársak legyenek azok, akik segítenek visszatérni az igazság útjára. „»Ébresszétek fel a keresztényeket!« – ezzel a feladattal küldte Don Bosco a munkatársait azok közé, akik ugyan nem szakadtak el a hittől, ám nem volt közösségük, amely meghívta vagy megtartotta volna őket” – mondta Ábrahám Béla. Végül a Jóisten áldását kérte a napközi pécsi munkatársaira és további szolgálatukra.

A szentbeszéd után a pécsi szalézi kollégák ünnepélyesen megújították munkatársi ígéretüket.

A szentmise befejeztével a Karitász épületében folytatódott az ünneplés. Elsőként az alapító, Messné Mezey Klára képes vetítéssel illusztrálva röviden összefoglalta a pécsi oratórium húszéves történetét. Elmondta, hogy néhány Karitász-munkatárs 1996-ban keltette életre Bosco Szent János védnöksége alatt a naponta működő Don Bosco Napközit szegényebb, nehéz sorban élő gyerekek számára. Az alapítók közül időközben többen szalézi munkatársként tettek ígéretet a Don Boscó-i lelkület gyakorlására.

A délutáni foglalkozások alkalmával a gyerekek a napköziben családias légkörű otthonra lelnek, melyben életükhöz, tanulmányaikhoz támogatást, befogadói és ápolói szeretetet, imádságos gondoskodást, élelmet és még sok minden mást kapnak.

A pécsi napközi létezése 2013-ban egyre bonyolultabbá vált, hiszen az átépítések miatt addigi helyüket el kellett hagyniuk. Végül a gyárvárosi templomhoz tartozó Néri Szent Fülöp-iskolában fogadták el a segítségüket. Ma azért imádkoznak és reménykedve várják, hogy Pécsen is települjenek le a szaléziak.

A Szalézi Munkatársak Egyesülete nevében Marillai Andrea koordinátor köszöntötte az ünneplőket, és kiemelte, hogy pont 140 évvel ezelőtt tömörítette Don Bosco az ifjúság javáért dolgozó világiakat egységes közösségbe. Megköszönte a munkatársaknak, hogy életük példájával megmutatják: nincsenek lehetetlen feladatok és élethelyzetek, és a szalézi szerzetesek nélkül is lehet szalézi szellemben dolgozni.

Helyi szalézi közösség híján a Szalézi Család részéről Csány Péter szombathelyi plébános immár tíz éve látogatja őket rendszeresen, és igyekszik fenntartani a kapcsolatot a távoli város lelkes munkatársi csoportja és a szalézi tartomány között. Kiemelte, hogy munkájuk méltóan kapcsolódik az irgalmasság évéhez, és Messné Mezey Klára levelei segítségével felidézte az intézmény elmúlt húsz évét.

Az ünnepi műsor a napközi egykori növendékeinek és a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjainak színes műsorával folytatódott.

Ábrahám Béla tartományfőnök példaértékűnek nevezte a pécsi munkatársak szolgálatát, ami igazolja, hogy nem kell a szaléziakra várni, szalézi szerzetesi jelenlét nélkül is lehet jót tenni és szalézi szellemben dolgozni.

Forrás, fotó és videó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír