Japán ébredés az életvédelem terén

2018. augusztus 11. szombat, 19:10

A japán társadalom lassan kezd nyitottá válni az élet civilizációjára. Egyre aktívabbak a korábban kevéssé népszerű Pro-Life-mozgalmak a kelet-ázsiai szigetországban.

A legutóbbi élet menetéhez, amelyet július közepén szerveztek, a japán fővárosban, mintegy kétszázötven fő csatlakozott. Összehasonlításképpen: négy éve, az első ilyen meneten a résztvevők száma harminc körül lehetett. Nem eget rengetően nagy számok, a tokiói metropolita mégis annak jelét látja ebben, hogy a társadalom egy része szembefordul az elutasítás kultúrájával. „Sok japán azonban továbbra is úgy gondolja, hogy az emberi élet értéke a termelőképességétől függ” – figyelmeztetett Tarcisio Kikuchi érsek.

Japánban az abortuszt már 1948-ban legalizálták. Más országokkal ellentétben a terhességmegszakítás bevezetésének folyamata a virágzó cseresznyefák országában nagyon gyors ütemben zajlott. Ráadásul orvosi indoklással a terhesség 22. hetéig is meggyilkolhatják a gyermeket, tekintettel az anya szociális-gazdasági helyzetére. A 2005-ös statisztikai adatok szerint a 16 és 49 év közötti nők közül hatból egy nő esett át életében egy vagy több abortuszon. A megkérdezettek több mint fele vallotta, hogy megsiratta gyermeke halálát.

Az elmúlt közel hetven év során Japánban körülbelül negyvenmillió meg nem született magzatot öltek meg. Annak, hogy a társadalom a halál civilizációja felé fordult, egyik fő okát a Miyuki Ishikawa ügyben látják, amely nagy vihart kavart Japánban: a démoni szülésznő – ahogy nevezték – a múlt század harmincas és negyvenes éveiben újszülötteket gyilkolt meg szüleik kívánságára. Az asszony ellen százhárom újszülött halála ügyében emeltek vádat, bár valószínű, hogy az áldozatok száma ennél jóval nagyobb lehetett. Nyolc év szabadságvesztésre ítélték, de a fellebbezés után a büntetést négy évre mérsékelték. Az 1948-as első ítélettől a kormánynak néhány hónapra volt szüksége az abortusz országos legalizálására.

Mindezek alapján érthető, ha a legszerényebb életvédelmi megmozdulás is reménykeltő jel a helyzet javulására. Kikuchi érsek szerint az évente szervezett élet menete azért is fontos, mert felhívja a társadalom figyelmet az élet szentségére. Számunkra – hangsúlyozza a főpásztor – a békét, az ember fejlődését célzó és a rászorulók megsegítésére irányuló kezdeményezések nem politikai programot jelentenek, ellentétben azzal, amit néhányan sugallnak. Az élet kultúráját akarjuk szolgálni e megmozdulások által.

Fordította: Koncz Éva

Forrás és Fotó: Ekai.pl

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd