Könyv jelent meg a váci ferences templomról és oltárairól

A Romokból támadt barokk virágoskert – A váci ferences templom és oltárai című kötet bemutatóján Varga Lajos segédpüspök kifejtette: az Egyházban hosszú évszázadok óta élő hagyomány a képek szeretete és tisztelete. Ez elfogadott viszonyulás; szemben a képimádattal. A barokk kor vallásosságának jellegzetessége bizonyos fajta dramatizálás, amely értelemszerűen az ekkor épült templomok díszítésében is felfedezhető. A váci ferences templom nagyszerű példája az ikonodúliának, a képek tiszteletének – mutatott rá a Váci Egyházmegye segédpüspöke.

A templombelső díszítését, oltárait bemutató monográfia fontos új darabja a város építészeti, művészeti értékeit ismertető kiadványok tárházának – hangsúlyozta Varga Lajos püspök.

Elmondta: kutatómunkája során a szerző több új eredményre jutott annak révén, hogy feljegyzéseket tanulmányozva, más ferences templomok díszítésével való összehasonlító elemzéseket végezve igyekezett értelmezni a helyi szentábrázolások okát, hogy melyik szentet miért jelenítették meg szobor formájában vagy festményen a „barátok templomában”.

Olyan szentkultusz van itt jelen, ami a modern kor emberének talán már kevéssé érthető, de bízvást remélhetjük, hogy a mélyebb értelmezés lelki gyümölcsöket teremhet – foglalta össze kutatómunkája fő motivációját Lachegyi Máté művészettörténész.

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány főépítésze, Harsányi István a könyvbemutatón elmondta: a tervek szerint még az idén elkezdődik a váci kolostorépület teljes körű rekonstrukciója, korszerűsítése, melynek keretében a templom külső felújítása is megvalósulhat; s ezt követően remélhetőleg a belső felújításra is lehetőség nyílik.

Egykor a mai templom helyén állt a váci székesegyház, amely a tatárjárás során elpusztult. A 150 éves török hódoltság, a korszak véres harcai következményeként az épületegyüttes teljesen elpusztult. Később, amikor a váci püspökség folytathatta működését, már nem a romok közé költöztek vissza, hanem a barokk kor építészeti stílusának jegyében épült fel az új székesegyház és a püspöki palota – a történelmi váci vár és a város között. Az akkori püspök személyes kérésére a templomot és a kolostort a korábbi székesegyház romjainak felhasználásával építették újjá. Az 1719-ben kezdődött építkezés hosszú évtizedekig tartott; az épületegyüttest 1766. július 27-én szentelték fel.

A kolostorépület új funkciója szerint a munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztő központ lehet, a következő fő szakmai feladatokkal: pályaorientációs központ és munkaképesség-vizsgáló állomás, többfunkciós fejlesztő központ, mentorcentrum (mentorszolgáltatást nyújtó és mentorképző központ), tudományos kutató és módszertanfejlesztő központ. A speciális fejlesztő központ fenntartói feladatait a tervek szerint a Piarista Rend Magyar Tartománya vállalja.

Forrás és képek: Ribáry Zoltán

Magyar Kurír