Megerősítette tisztségében elöljáróját a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja

Megszentelt élet – 2018. október 8., hétfő | 12:42

Megerősítették elöljárói tisztségében Kóródi M. Veronika általános főnöknőt a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációjának káptalanján október 6-án. A káptalan tagjainak Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.

 

 

 

 

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A négyévente összehívott káptalan feladata megválasztani az új általános főnöknőt és tanácsát, valamint megtárgyalni a rend jövőjét érintő fontosabb ügyeket. A közösség tíz örökfogadalmas tagja vett részt az október 5-8. között megtartott tanácskozáson, melynek mottóját az Efezusi levélből választották: „Krisztus által a szeretetben meggyökerezve és megalapozódva legyünk” (Ef 3,17)

A választás napján, október 6-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elnökölt. A szentmisében a Szentlélek segítségét kérték a résztvevők. Erdő Péter bíboros prédikációjában arra buzdította a nővéreket, hogy Jézus nevében végezzék továbbra is szolgálataikat.

A választás eredményeként Kóródi M. Veronika nővér lett újra megválasztva általános főnöknővé, a rendi tanácsot pedig Érsek M. Anna, Ivácson M. Rita, Takács M. Klarissza és Hajós M. Ágnes nővérek alkotják. A káptalan további munkáját Berhidai Piusz OFM segítette. A szertartás Te Deummal, hálaadással végződött.

Egy rövid történet jól illusztrálja, milyen áldozatos munkát végeztek egykoron a nővérek Budapesten: „A zugligeti épületünket 1941-ben vásároltuk, ez lett a lelkigyakorlatos házunk, itt laktak azok a nővérek, akik a budapesti szegénygondozást végezték” – elevenítette fel a múltat Takács Etelka M. Klarissza nővér 2011-ben, amikor visszakapták a villaépületet. Amikor 1945 májusában 48 óra alatt ki kellett üríteni a Szövetségesek Ellenőrző Bizottsága részére a rend zuglói, Ida utcai házát, a kilakoltatott nővérek a szegényekkel, idős gondozottakkal együtt szintén a villába költöztek.

A Zugligeti út 73. alatti díszes, tornyos épületet Fürst Mór építtette 1891-ben. Nem tudni, mennyi ideig volt az ingatlan birtokosa, mindenesetre egy 1925-ből származó építésiengedély-kérelmen – amelyben egy vasbeton híd és betonkerítés létesítésére kérték a hatóság hozzájárulását – már dr. Gál Jenő és neje szerepel tulajdonosként.

Miután a nővérek 1941-ben megvásárolták, a Kultuszminisztérium 1947-ben kívül-belül felújíttatta az épületet, ám tulajdonosaik nem sokáig örülhettek a rendezettebbé váló körülményeknek, a szerzetesrendek feloszlatásának hulláma hamarosan őket is utolérte. Igaz, csak némi késéssel: hivatalosan 1950-ben kellett volna megszűnniük, három nővér azonban úgy döntött, amíg lehet, folytatják gondozómunkájukat.

Klarissza nővér elmesélte, hogy az „ottfelejtett nővérek” egy éven át fizetés nélkül gondoztak húsz idős embert. Úgy tudták fenntartani magukat és az intézményt, hogy közülük ketten cselédként dolgoztak ismerősöknél, harmadik társuk pedig közben vigyázott az otthon lakóira. A hatóságok illetékesei nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy a rend tagjai saját elhatározásból, önkéntes munkával továbbműködtették a szeretetotthont. Bár az épületet 1951-ben államosították, a nővérek iránt érzett tisztelet jeléül mindhármuknak kiutaltak egy-egy lakást.

2011-ben kapta vissza zugligeti ingatlanát a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja, amely a Chemin Neuf katolikus közösségnek adta használatba a villaépületet. A rend a mai napig aktív hazánk három városában, bár a nővérek száma erősen megfogyatkozott.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Ferences Szegénygondozó Nővérek

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria