Mont-Saint-Michel ismét sziget lett

Kitekintő – 2015. november 2., hétfő | 12:01

Visszanyerte „sziget státuszát” a bencés apátságáról is ismert, Franciaország normandiai partjaitól egy kilométerre fekvő Mont-Saint-Michel, amely 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

2006. június 15-én jelentette be Dominique de Villepin francia miniszterelnök azt a 150 millió eurós projektet, amelynek köszönhetően a Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté vált. 2015 őszére elkészült a szigetet a kontinenssel összekötő híd. Francois Hollande francia elnök október 31-én látogatott el a szigeten álló bencés apátságba, és átadta az elkészült létesítményt.

A hidat azzal a céllal építették, hogy biztosítsa a rendkívül népszerű turisztikai célpont szigetjellegét. „Az ember helyrehozta azt, amit elrontott. A természet visszanyerte jogait” – fogalmazott az államfő.

Korábban egy töltés kötötte össze a szigetet a szárazfölddel, az új híd azonban lehetővé teszi, hogy a dagály szabadon körbefogja az apátságot, és abban is segít majd, hogy az öblöt feltöltő homokot kimoshassa a tenger. Apály idején félsziget, dagálykor sziget válik Mont-Saint-Michelből.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Mont-Saint-Michelt évente több mint 2,5 millió látogató keresi fel. A turisták ezentúl a szárazföldön hagyják majd autóikat egy parkolóban, és a szigetre gyalog vagy a helyi ingajárattal juthatnak el.

Mont-Saint-Michel

A sziget a Couesnon folyó torkolatában, egyetlen kúp alakú, 78 méter magas gránitsziklatömb, mely Franciaország normandiai partjaitól egy kilométerre, a La Manche csatorna árapálysíkságából emelkedik ki.

A legenda szerint Szent Aubert-nek, Avranches püspökének 708-ban megjelent Szent Mihály arkangyal, és azt parancsolta, hogy a sziklán építsen kolostort. Ennek emlékét őrzi a kolostor legmagasabb tornyán (152 méter) álló Mihály arkangyal szobor.

A kolostor első templomát 709-ben szentelték fel. Az építkezést csodás események kísérték, és hamarosan zarándokhellyé vált, ahol 966-ban bencés apátságot emeltek. A bencés templom építését 1020-ban kezdték, és a majdnem száz évig tartó munkálatok végén egy román stílusú, félköríves ablakokkal díszített és vaskos falakkal alátámasztott kolostor jött létre.

A sziget másik nevezetessége a La Merveille (csoda) gótikus kolostor, amelyet 1211-ben II. Fülöp francia király kezdett el építtetni a sziget északi oldalán. A kolostor kárpótlás volt azért, mert a király 1203-ban felgyújtotta a templom nagy részét a szigetért vívott harc során.

A francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a börtön 1863-ig működött. Victor Hugo („az óceán piramisa” nevet adta a szigetnek) már 1836-ban mozgalmat indított, hogy a szigetet és a kolostort műemlékké nyilvánítsák. Ez 1874-ben valósult meg.

1879-ben épült meg a szigetet a szárazfölddel összekötő 1800 méter hosszú gát, így Mont-Saint-Michel megszűnt szigetnek lenni. Az apátsági templomot és kolostort helyreállították, és 1922-ben újra vallási szertartások színhelye lett. A kolostorerődítmény 1966-ban visszanyerte eredeti funkcióját, amikor a szerzetesek az első kegyhely ezeréves jubileumát ünnepelve visszaköltözhettek az apátság falai közé.

Forrás: Világutazó.blog.hu

Fotó: Wikipédia; Cruiseeurope.com

MTI/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria