Napi sajtószemle

A Népszava (13.o.) Tovább aggódhat a luxuspüspök címmel közli, hogy nem vonható felelősségre a német „luxuspüspök”, Franz Peter Tebartz-van Elst. Legalábbis ez derül ki abból a vizsgálati anyagból, amelyet a német katolikus egyház végzett. A limburgi püspök nem vétett a törvények ellen azzal, hogy folyamatosan emelte a püspöki rezidenciája átépítésére szánt összeget. A lap szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a püspököt teljesen felmentenék, egyházjogi szempontból ugyanis kifogásolható cselekedete. Az említett jelentést pénteken átadták a német püspöki konferencia elnökének, Robert Zollitschnak. Az érsek a Vatikánnal való konzultációkat követően dönt Limburg egyházmegyei vezetőjének további sorsáról. A döntést nem teszik közzé a német püspökök március 10-én kezdődő tavaszi ülésszaka előtt.
A maszol.ro Labdába rúgott Ferenc pápa focicsapata Argentínában címmel számol be arról, hogy megkezdi szereplését az argentin labdarúgó-bajnokság hatodosztályában a Ferenc pápáról elnevezett, az egyházfő társadalmi céljait osztó egyesület, amely a tavaly októberben alapított klub elnöke szerint feljutási szándékkal vág neki a szezonnak. A hivatalosan Club Deportivo y Social Papa Franciscónak nevezett egyesület március 22-én játssza első hivatalos találkozóját a 17 csapatos lujáni regionális bajnokságban. Eddig két felkészülési mérkőzést játszott, az elsőt 6-0-ra megnyerte, a másodikat viszont 3-0-ra elvesztette. Jorge Ramírez, a Ferenc pápa-klub elnöke a La Tercera című lapnak elmondta: az egyházfő fellépése és céljai győzték meg arról, hogy az egyesületet a katolikus vezetőről nevezze el, ne pedig a Real Madridról Real Buenos Airesnek, miként azt korábban tervezte. Döntésében közrejátszott az is, hogy az argentin fővárostól 20 kilométerre fekvő településük Solanói Szent Ferenc (1549-1610) spanyol misszionárius nevét viseli, San Francisco Solanónak hívják. A csapat mindazonáltal a Buenos Airestől némileg távolabbi Lujánban, az ottani stadionban játssza majd mérkőzéseit. A hit fővárosaként emlegetett Luján elsősorban neogótikus katedrálisáról ismert, amelyet évente hozzávetőleg hatmillió zarándok keres fel.
Ramírez hangsúlyozta, hogy a csapat legfontosabb célja a társadalmi munka, az egyesület elsősorban az utcagyerekekért akar tenni. Az elnök reméli, hogy a klub révén a helyi gyerekeknek nem kell nagy távolságokat megtenniük, ha sportolni akarnak. A Ferenc pápa-csapatnak működik már egy röplabdacsapata is, és gyeplabda
A nyugatijelen.com Visszakerült a kereszt a Nepomuki Szent János-szoborra címmel emlékeztet rá: lassan már egy éve is lehet annak, hogy a hírportál jelezte: letörték az aradi Nepomuki Szent János-szoborról a jellegzetes keresztet. A tettes, vagy tettesek – természetesen?! – azóta is ismeretlen/ismeretlenek, ám a Polgármesteri Hivatal gondoskodott arról, hogy pótolják a hiányt. Ez nem ment túl gyorsan – hiszen számos bürokratikus formalitást is el kellett intézni, ráadásul közbejött a tél is –, de tegnap délelőtt végül sikerült egy kőből újonnan faragott keresztet az eredeti helyére helyezni. Takács Mihály, a szobormásolat készítője elmondta – biztonsági okokból – a kereszthez mintegy 20 centis fémrudat csatoltak, amelyez aztán a szoborba fúrt lyukba helyeztek el, és epokrittal rögzítettek. Reméli, ez megnehezíti majd az esetleges újabb rongáló helyzetét – tette hozzá.
A Népszabadság (Elengedték… 3.o.) beszámol arról, hogy részletes vallomása és bocsánatkérése után elengedték Észak-Koreából a 75 esztendős John Short ausztrál misszionáriust, akit február közepén fogtak el Phenjanban, miután a Bibliát népszerűsítő szórólapot hagyott egy buddhista templomban. A misszionáriusnak aláírásával és hüvelykujja lenyomásával kellett hitelesítenie vallomását, és fel is kellett olvasnia. A szöveg végén bocsánatot kellett kérnie és kijelentenie, hogy mindezt térdre rogyva kívánja megtenni. Short a szövegben „elismerte”: az amerikai és a nyugati média tévesen állítja, hogy Észak-Korea zárt ország, amelyben nincs vallásszabadság.
A Magyar Hírlap (Újra… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Ádernél… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy Áder János államfő vendége volt tegnap I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a Sándor-palotában. A pátriárka hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a magyar kormánnyal. A megállapodásban, amelyet Magyarország és a konstantinápolyi patriarchátus közötti együttműködés jegyében írtak alá, az egyháznak biztosított jogokat rögzítik (A témával kapcsolatban lásd tegnapi, március 3-án megjelent híreinket: Az MKPK tagjai találkoztak I. Bartholomaiosz pátriárkával – I. Bartholomaiosz pátriárka előadása a magyar Tudományos Akadémián – a szerk.)
A Magyar Hírlap (1.,4.o.) A Máltai Szeretetszolgálat negyedszázados története címmel emlékszik meg arról, hogy 25 esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Ennek apropóján Vecsei Miklós alelnök beszélt a lapnak a kezdetekről, és arról, hogy tevékenységükkel mély nyomot hagytak a szociális gondolkodásban és a társadalom értékrendjében is. Elmondta: „Nem maradtunk csak adománygyűjtő és –osztó szervezet, hanem megtaláltuk a feladatokat, s tudásunkat fejlesztve jutottunk el oda, hogy kiléptünk a ’csak’ karitatív világból. Emlékszem, mekkora fájdalom volt, hogy a szociális munkában nem használták a számunkra fontos szeretet és hűség szavakat. Néhány éve azonban, a cigánytelepekről készült Jelenlét – Módszertani mesék című könyvünket bemutató szociálpolitikus megköszönte a szeretet szó rehabilitációját. Hogy mi a siker? Nálunk más, mint amit általában gondolnak, és sokan meg is mosolyognak minket emiatt. Mi hatalmas sikernek könyveljük el, amikor egy hajléktalan ember egy napig nem iszik. Siker, ha látom a szemében megcsillanni a fényt, mert ő egy napig elhitte, van ereje ellenállni az italnak.”
Emlékeztet az MH (Portré… 4.o.) arra is, hogy Kozma Imre atyát több mint ötven évvel szentelték pappá, és 25 éve néhány önkéntessel alapította meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Életét a szeretet, a hit és az odaadás jellemzi. Az Echo TV-ben március 8-án 21 órakor Ötven év szolgálatban címmel portrébeszélgetés lesz Kozma Imre atyával.
A Magyar Nemzet (4.o.) A jogvédő hamis vádja címmel leszögezi: nem mondott igazat Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke, amikor az ATV-ben azt állította: a nyíregyházi Huszár-telepi roma gyerekeket nem veszik fel a görög katolikus egyház jól felszerelt, belvárosi iskolájába. Ismeretes, hogy az alapítvány beperelte a görögkatolikus egyházat, amiért szerintük az általuk fenntartott Sója Miklós iskolában szegregálnak. A per nem jogerős elsőfokú ítélete szerint valóban jogellenes a cigány gyerekek elkülönítése, ezért új osztály nem indulhatna a telepen. Szabó Bernát Sándorné, a Mohácsi Erzsébet által megvádolt belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium vezetője elmondta: „Szemenszedett hazugság, hogy mi ne vennénk fel roma diákokat. Kérem, mutassanak akár csak egyetlen telepi gyereket is, akinek elutasítottuk a felvételi kérelmét. Biztosíthatok mindenkit, hogy nem találnak ilyet. Nyitottak vagyunk a Huszár-telepi diákok felé, sőt, az elmúlt tanévben több példa is volt rá, hogy cigány származású tanulót áthoztak onnan. Az idei tanévben nem kaptunk felvételi kérelmet telepi családoktól, de ha vannak jelentkezők, őket minden esetben tárt karokkal várjuk őket.”
A Népszabadság (16.o.) Gilvánfai múltfeltárás címmel közli, hogy a majdnem tisztán beás cigány lakosságú Gilfvánfa község iskolásai Havas Gábor szociológus vezetésével feltérképezik családjuk múltját. A tanodával egybeépült katolikus templom állandó kiállításán látható, falra szegezett vásznakra felírt családfák a XIX. század derekáig nyúlnak vissza. A lap azt is megemlíti, hogy a templomba kéthetente jár át misézni az alsószentmártoni plébános, „ebben az aprócska térben kapcsolódik össze a szakralitás az emlékezettel.”
A Népszava (Átadták… 2.o.) beszámol arról, hogy tegnap Hölvényi György, egyházi ügyekért felelős államtitkár átadta a Scheiber Sándor-díjakat. Az idei év kitüntetettjei: Lichtmann Tamás, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Sándor Anna, a Spinoza Ház alapítója és Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem újszövetségi tanszékvezetője.
A Kárpátalja hírül adja, hogy megjelent Paweł Wyszkowski OMI: "Katolikusüldözés Ukrajnában és Kárpátalján 1917-1944-1991 c. könyve az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium kiadásában. A könyv két részből áll: Paweł atya, a kijevi Katolikus Média-Centrum igazgatója ukrán nyelvű munkájának fordításából, amelyet Hidász Ferenc ferences szerzetes fordított magyar nyelvre, illetve ugyancsak Hidász Ferenc ferences szerzetes Kárpátalján gyűjtött, római katolikusokkal készült interjúiból. A kötet különlegessége nemcsak témaválasztásában rejlik, hiszen magyar nyelven e témában és ilyen terjedelemben még nem jelent meg könyv, hanem hangvételében is: gyűlölet és vádaskodás nélkül szólnak a szemtanúk a XX. század szovjet keresztényüldözéséről, a vértanúhalált halt katolikus papokról és hívőkről, a túlélő hitvallókról. Állami archívumokból, személyes visszaemlékezésekből, levelekből, a korszak eseményei legismertebb kutatóinak munkáiból született meggyőző írás ez. A szerző is egy a túlélő áldozatok közül, ezért személyes vallomása még hitelesebbé teszi írását.
A kárpátaljai Függelék 19 lágerbe hurcolt katolikus pap bírósági peranyagának fontosabb tényeit idézi Melega Gabriella Anna domonkos nővér kutatásai alapján, melyeket az Ungvári Belügyminisztérium Levéltárában végzett, valamint 22 életút-interjút közöl Kárpátalja különböző településein élő római katolikusokkal. A legidősebb megszólaló 1916-os születésű, a legfiatalabb pedig 1979-ben született. Az interjúalanyok a keserves korszak fájdalmas eseményeit keresetlen őszinteséggel, az igazság kendőzetlen kimondásával tárják az olvasó elé. A fordításhoz készült több mint száz lábjegyzet segíti az olvasót e letűnt korszak eseményeinek pontosabb megértésében. A könyv végén Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergomi érsek foglalja össze az 1989 májusában Kárpátalján tett hivatalos látogatásának eseménytörténetét. Neki köszönhetően Magyarországról és a szomszédos országokból katolikus papok érkezhettek a még létező Szovjetunióba, hogy a csaknem pap nélkül maradt római katolikusok vallási életét újjá szervezzék. E történelmi látogatás új fejezetet nyitott a kárpátaljai római katolikusok életében. A könyvhöz gazdag színes képanyag, térképek, irodalomjegyzék, névmutató és többnyelvű összefoglaló is készült. A kötet jelentős mértékben hozzájárul az elmúlt évszázad Kárpátalján élt római katolikusai hitvallásának és emberi helytállásának megismeréséhez.
A könyv megvásárolható az Országúti Ferences Plébániatemplom mellett található Szent Antal könyvesboltban (1024 Budapest, II. kerület, Margit körút 23.)

Magyar Kurír