Nemzetközi pápaságtörténeti konferenciát szervezett a Fraknói Kutatócsoport

2018. október 4. csütörtök 15:44

Rangos nemzetközi szimpóziumot szervezett a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja szeptember 27–28-án Budapesten.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A szimpózium azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A tanácskozásnak, melynek a Magyar Tudományos Akadémia Képes terme adott otthont, társszervezője volt a viterbói egyetem bölcsészkaráról (DISUCOM) Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete.

A tanácskozás megnyitását követően Silvano Giordano OCD, a Pápai Gergely Egyetem professzora a spanyol monarchia és a Római Kúria 17. századi kapcsolattartásáról beszélt. Az este másik előadója Bertrand Marceau, a Szentszék rendes fellebbviteli bírósága, a Rota Romana francia auditora volt. Bertrand Marceau Louis de Bourlémont bordeaux-i érsek karrierútját és XIV. Lajos római ágenseként folytatott tevékenységét vázolta a formálódó francia abszolutizmus és az európai nagyhatalmi szerepét épp elveszítő Egyházi Állam konfliktusainak összefüggésében.


A második nap első szekciójának első előadója Ignasi Fernandez Terricabras, a Barcelonai Autonóm Egyetem docense volt. Kapcsolódva Silvano Giordano előző napi előadásához, a párhuzamosan egymás mellett működő római spanyol képviselők közül a spanyol inkvizíció ágenseinek szerepét vizsgálta. E tisztség a 16. századtól létezett, a 17. században hét ilyen képviselő volt hivatalban. Fő tevékenységük az volt, hogy védték a spanyol általános inkvizítort és az inkvizíciós tanácsot a római dikasztériumok esetleges beavatkozásától. Egészen XI. Ince pápaságáig a spanyol inkvizíció nem volt Róma alá rendelve, hanem állami szervként működött.

A következő előadó, James Nelson Novoa az internet segítségével tartotta meg előadását Kanadából, az Ottawai Egyetemről. James Nelson Novoa a római portugál képviselet hivatalos elismeréséről, majd a 16. századi római portugál ágensekről beszélt. A szekciót Igor Pérez Tostado, a Sevillai Egyetem tanárának előadása zárta, melyben az angol–spanyol kapcsolatok egy érdekes fejezetét vizsgálta: a Stuartok ágenseinek tevékenységét, mely Rómára is kiterjedt.

A második szekcióban Matteo Binasco, a Sienai Egyetem tanára a 17. századi ír ágensek történetét ismertette. Benedetta Albani, a frankfurti Max Planck Intézet jogtörténésze Spanyol-Amerika püspökei és a Szentszék kapcsolattartását mutatta be. A szekció utolsó előadója, Matteo Sanfilippo professzor előadásában a 17–18. századra koncentrált, kitekintéssel a 19. századra: a francia kolóniák, a brit korona területei és az Egyesült Államok képviseletét és az ehhez kapcsolódó változatos ágensi teendőket vázolta.

Az utolsó szekció előadásai Közép-Kelet-Európa és a Szentszék korabeli kapcsolatait mutatták be. Gaetano Platania, a viterbói egyetem tanára a lengyel ágensek feladatait elemezte. Az ágensek szerepe a 17. század második felére megváltozott: a diplomáciai képviselet helyett egyre inkább az adminisztratív jellegű ügyek kerültek előtérbe, különös tekintettel az ügyek minél gyorsabb keresztülvitelére. Szintén Lengyelországról beszélt Alessandro Boccolini, aki egy 17. században élt ágens, Paolo Doni apát, a lengyel uralkodó római és nápolyi képviselője tevékenységét ismertette.

Az utolsó két előadó a Fraknói Kutatócsoport tagjai, Fedeles Tamás és Tusor Péter történészek voltak. Fedeles Tamás diavetítéssel kísért előadásában a Magyar Királyság késő középkori római diplomáciai képviseletét ismertette, arra fókuszálva, hogy milyen státusú és nemzetiségű személyek kaptak követi megbízást, milyen képzettséggel rendelkeztek és milyen elvárásokat támasztottak velük szemben. Végül Tusor Péter a 17. századi püspökkari ágensekről beszélt, akiket kezdetben az esztergomi érsek küldötteiként tartottak számon, majd 1639-től már az egész magyar egyház állandó képviselői lettek Rómában a század végéig.

A tanácskozás előadásai előreláthatóan jövőre, Viterbóban nyomtatásban is meg fognak jelenni. A tervezett tanulmánykötet részletesen bemutatja, hogy akár az európai kontinensről, akár a Brit-szigetekről, akár az Újvilágból milyen kihívásokkal kellett szembesülni a kora újkor folyamán, ha az Örök Városból rendszeres hírekhez kívántak jutni, és ott hatékony érdekképviseletet kívántak működtetni a helyi egyházi vezetők, szervezetek, közösségek.

További részletek a Fraknói Kutatócsoport honlapján olvashatók.

Forrás: Tóth Krisztina/Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
fotokiallitas-mutatja-be-sziriai-haborut-es-maltai-segitseget
Fotókiállítás mutatja be a szíriai háborút és a máltai segítséget

Megnyílt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai háborúról és a háború következményeire adott humanitárius válaszokról szóló kiállítása a Szent István-bazilika Lovagtermében december 17-én. A kiállítás az „Imádságot kérünk” imagyűjtő kampány kísérőrendezvénye, február végéig látogatható.

2018. december 18. kedd
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd