A Szent István-bazilikában köszöntötték a hazánkba érkező üldözött keresztény egyetemistákat

2017. szeptember 29. péntek 19:30

Erdő Péter bíboros celebrált latin nyelvű szentmisét a budapesti Szent István-bazilikában szeptember 29-én, melyen köszöntötte a hazánkba érkező fiatalokat, akik az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság programja révén magyar egyetemeken végzik majd a mesterképzést.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be latin nyelvű szentmisét; a szertartáson részt vett többek között Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, Jusszef Kálil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház főesperese, Emmanuel Ajdin, a Szír Ortodox Egyház lelkipásztora, valamint a konstantinápolyi patriarchátus képviselői. A megnyitón jelen volt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár, Heltai Péter, a Hungary Helps Program utazó nagykövete; a magyar állam részéről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg az ösztöndíjprogramot és köszöntötte az egyetemistákat.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében a magyarországi kereszténység kezdeteiről beszélt a magyar állami ösztöndíjjal ideérkező fiataloknak, akik néhány hete tartózkodnak hazánkban, s akik budapesti, debreceni, miskolci és pécsi felsőoktatási intézményekben fognak két, illetve négy félévet végezni. Elmondta, hogy Budapest északnyugati területén Kr. u. 330 óta létezett keresztény egyházmegye, mely a 6. századig állt fenn. Aquincum pusztulása megszakította az egyházi életet is. A 8. század végén Nagy Károly szervezte újjá a területet, a salzburgi egyházmegyéhez csatolva. A magyarok a 8. század vége felé érkeztek a Kárpát-medencébe; majd 972-ben Géza fejedelem és udvara felvette a kereszténységet, s fia, István, Magyarország első keresztény királya egyházmegyéket és kolostorokat alapított. Az ő tiszteletére épült ez a bazilika is – tájékoztatta a fiatalokat a főpásztor, és említést tett a Szent Jobbról, a bazilikában őrzött, nagy tiszteletben tartott ereklyéről.

A bíboros megemlítette, hogy a három főangyalt ünnepli ma a Katolikus Egyház. Elmondta, Szent Mihályban nem csupán a mennyei seregek fejedelmét tiszteli a keresztény hagyomány, hanem Izrael népének és a keresztényeknek az oltalmazóját is (Dán 12,1). Gábrielről azt tartja a hagyomány, hogy ő hozta el a koronát a pápától István királynak – ezért áll Gábriel szobra a Hősök terén, a millenniumi emlékmű oszlopa tetején. Gábrielben tiszteljük ugyanakkor Magyarország védőangyalát is. Rafael főangyal az őrangyala azoknak, akik útra indulnak távoli vidékek felé – emelte ki Erdő Péter, és Rafael közbenjárását kérte, hogy segítse az itt tanuló fiatalok életét és tanulmányait.

A bíboros arról is beszélt, hogy a magyar keresztények szeretettel fogadják a tanulmányaikat most hazánkban megkezdő egyetemistákat, várjuk őket közösségeinkben; az Egyház pedig pasztorális téren is készen áll segíteni őket. Erről a kiosztott szórólapokon is tájékoztatták a fiatalokat, figyelmükbe ajánlva, hogy a római katolikus hallgatók Hodász Andrást és Richard Baafit kereshetik lelkivezetési kérdéseikkel.

A szentmise záróáldása előtt a főpásztor még egyszer üdvözölte a fiatalokat, és elmondta, azért is nagy öröm, hogy itt vannak, mert szükségünk van arra, hogy kapcsolatba kerüljünk a világegyházzal; a kommunizmus alatti elszigeteltség ezt megakadályozta Magyarországon. Fontos, hogy a mai nemzedék átélje, egy keresztény családhoz tartozunk, egy a küldetésünk.

A szentmisét követően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte a hetvenkét ösztöndíjas fiatalt, biztosítva őket a magyar állam és az egyházak támogatásáról. Elmondta, csodáljuk az üldözést szenvedő keresztény közösségeket, és „amennyire csak lehet, fel akarjuk erősíteni az üldözöttek hangját”. A programban részt vevő fiatalok olyan országokból érkeztek, ahol kockázatot jelent kereszténynek lenni; hazánkban jóakaratú emberek segítségét ígérte nekik a miniszter.

A 2013-ban létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében – melyhez az új program is csatlakozik – 6700 külföldi diák tanul Magyarországon, akiknek több mint fele muszlim többségű országból származik – folytatta Balog Zoltán –, hasonlóan a most érkezettekhez. Az ösztöndíj lehetőséget kínál új barátságok kötésére, és lehetőség hazájuknak, hogy tudást importáljon a kiváló magyar szakemberek révén.

A miniszter beszéde után sorban kihívták a jelen lévő hallgatókat, és oklevelet nyújtottak át nekik annak alkalmából, hogy az ösztöndíjprogram résztvevőivé váltak. A többségükben Egyiptomból, Irakból, Szíriából, Libanonból, Nigériából és Izraelből érkező fiatalok többek között a a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen fogják végezni mesterszakos tanulmányaikat, és többek között informatikusok, szénhidrogén-kutató földtudományi mérnökök, gazdasági vagy egészségügyi szakemberek lesznek.

Fotó:  Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
mindannyian-kaptunk-talentumot
Mindannyian kaptunk talentumot

Évközi 33. vasárnap – Gondolatok az evangéliumról (Mt 25,14–30)

16:00
kisfalusi-m-klaveria-kapta-szent-erzsebet-rozsaja-dijat
Kisfalusi M. Klavéria kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ebben az évben Kisfalusi M. Klavériának adományozta a Szent Erzsébet rózsája-díjat. A kitüntetést Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke adta át november 17-én, Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében megtartott ünnepségen.

2017. november 17. péntek