Pápai kérvénykönyvek az 1520-as évek elején – A Fraknói Kutatócsoport harmadik műhelyszemináriuma

2018. május 23. szerda 10:31

Május 18-án tartották az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport harmadik egyetemi műhelyszemináriumárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményen Lakatos Bálint, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa mutatta be a kutatócsoport új forráskiadványát.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Lakatos Bálint által összeállított kiadvány a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat I/16-os köteteként jelent meg, Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények címen.

Tusor Péter történész, a kutatócsoport vezetője köszöntőjében kiemelte, két szempontból is fontos a kötet megjelenése: egyrészt bizonyítja, hogy kiemelt cél a vatikáni magyar kutatások lehető legszélesebb körű előmozdítása, valamint ennek során az együttműködés más kutatókkal, kutatócsoportokkal. Tusor Péter példaértékűnek nevezete az MTA II. osztályához tartozó két kutatócsoport közös munkáját. Kiemelte, hogy hasonló forráskiadvány a vatikáni levéltárból utoljára körülbelül egy évszázada jelent meg.

Lakatos Bálint előadásában elmondta: az ötlet, hogy e forrástípussal foglalkozzon, 2007–2008-ban a PPKE-n, egy Szovák Kornél által tartott szakszeminárium során bontakozott ki. A szerző 2008 és 2012 között négy alkalommal, öt hónapot fordított a kapcsolódó római kutatásokra, melyek kihívásait is ismertette: segédlet hiánya a tartalomról, íráskép, kuriális rendszer összetettsége, ügyek és a kutatás logikája.

Lakatos Bálint előadását három lényegi pont köré építette fel: először általánosságban a kérvénykönyvekről, azok benyújtásának, elintézésének módjáról beszélt, majd magyar szempontból hasznosíthatóságukról, az iratanyag nagyságáról és az eddigi kutatástörténetről. Kiemelte, hogy különösen a 14. század tekintetében hiánypótló e vatikáni forrástípus. Végül ismertette, hogy mit lehet megállapítani az elemzett 66 szupplikációból.

Az előadás végén Szovák Kornél, C. Tóth Norbert, Fedeles Tamás, Nemes Gábor és Tusor Péter történészek részvételével a késő középkori „papszentelési turizmusról”, illetve az 1526 előtti kérvények forrásértékéről tartottak kerekasztal-beszélgetést.

Az esemény teljes egészében megtekinthető ITT.

Forrás: Tóth Krisztina/MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
iskolaztatasra-forditjak-magyar-adomanyt-damaszkuszban-kocsis-fulop-ersek-metropolitat-kerdeztuk
Iskoláztatásra fordítják a magyar adományt Damaszkuszban – Kocsis Fülöp érsek-metropolitát kérdeztük

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita augusztus 2-án Szíriába utazott, és 30 ezer dollár adományt adott át a melkita görögkatolikus patriarkátus részére Damaszkuszban. Az adománygyűjtésről és a háborús térségben élők helyzetéről is beszélgettünk az érsek-metropolitával.

19:58
bagnasco-biboros-genovai-aldozatok-temetesen-kapcsolataink-lehetnek-hid-hogy-atlepjuk-az-urt
Bagnasco bíboros a genovai áldozatok temetésén: Kapcsolataink lehetnek a híd, hogy átlépjük az űrt

Augusztus 18-án, szombaton, az olaszországi nemzeti gyász napján temették el Genovában a Morandi-híd összeomlásakor életét vesztett 19 embert. Húsz család az állami temetés helyett családi körben vett búcsút szeretteitől. A gyászszertartást Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek vezette.

2018. augusztus 18. szombat