Pázmány, a jezsuita érsek – Bemutatták Tusor Péter monográfiáját

2016. február 8. hétfő 21:45

A PPKE Hittudományi Karának épületében bemutatták Tusor Péter történész „Pázmány, a jezsuita érsek” című monográfiáját. A Pázmány esztergomi érseki kinevezésének 400. évfordulójára megjelent mű a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 13. kötete.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter bíboros nyitotta meg az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényét. Erdő Péter a szerző egyik opponense volt, amikor Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének tanára 2014 májusában megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Erdő Péter elmondta, a könyv olvasása közben meglepetéssel, és némi szomorúsággal követte a sok-sok adatot, melyek feltárják az intrikák sorát és a politikai nyomás jeleit. Pázmány Péter mindeme turbulenciák középpontjában állta meg a helyét, és nem roppant össze bennük, miattuk. „A belsőleg szilárd ember méltóságával” viselte mindezt – fogalmazott a bíboros, valamint hangsúlyozta: a kötet nem csupán az egyháztörténeti kutatás számára jelentős, hanem szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat.

Ezután Bitskey István akadémikus ismertette a könyvet, mellyel kapcsolatban az egyik fölmerülő nagy kérdés: vajon melyik az igazi Pázmány? Már csak a kérdésekből is látható, milyen sokszínű személyiség, milyen sokszínű életút áll előttünk; aminek ismerete nélkül nem lehet beszélni koráról.

Bitskey István a szerző méltatásában kifejtette, Tusor Péter minden eddiginél szélesebb forrásadatbázisra támaszkodott, amihez társult a pápai diplomácia és a vatikáni ügyintézés alapos ismerete. Emellett Tusor Péter visszahelyezte a témát, a magyarországi eseményeket az európai kontextusba – ehhez a mikropolitikai elemzés kínálkozott mint műfaj.


A könyv szerkezete élettörténeti fordulópontok köré szerveződik, és már a bevezetés ráirányítja a figyelmet egy új szempontra: arra, hogy Pázmány Forgách Ferenc érsek lelkivezetője, gyóntatója volt, ami befolyással bírhat a magyar egyház sorsának alakulásában.

Pázmány esztergomi érseki kinevezése előtt akadályként tornyosult a jezsuita rend birtoklási tilalma; végül V. Pál mentette fel Pázmányt jezsuita szerzetesi fogadalma alól – ez azonban csak másik rendbe való tranzitusz révén volt lehetséges. Vitatott pont, hogy Pázmány végül is tett-e fogadalmat a szomaszka rendben; mindesetre mentesült a jezsuita joghatóság alól, és kinevezhették turóci prépostnak. A szomaszka rendben novíciusjelölt volt hat hónapig, annak leteltével azonban nem lett novícius – így végül mégis jezsuita maradt; jezsuita érsekként tartották számon, akként helyezték örök nyugalomra Pozsonyban.

Bitskey István hangsúlyozta: Tusor Péter átfogó levéltárismerete biztosítja a monográfia időtállóságát; valamint hogy mikropolitikai elemzéssel makropolitikai kérdésekre tudott választ adni a szerző. Méltó folytatója a nagy elődök, köztük Fraknói Vilmos munkájának.


Török Csaba teológus kiemelte Tusor Péter munkájából, hogy a nagy politikatörténet mögötti mikroszintet képes láttatni – és sokszor ez a mikroszint determinál. Ennek révén Pázmánynak azt a karakterét is megragadjuk, ami sokszor háttérbe szorul. Teológusi pályája közéleti fordulatot vett – fogalmazott Török Csaba –, hogyan játszódhatott le ez a fordulat magában Pázmányban, aki világszintű teológussá nőhette volna ki magát?

A kötet sokszor reflektál a rendi feszültségekre; szól arról is, hogy már Forgách érsek életében elindult egyfajta útkeresés, hogyan távolodhatna el Pázmány a Jézus Társaságától. Tehát nem közvetlen örökösödési harcban indul el ezen az úton; nem hirtelen ötletről van szó, hanem folyamatról, lépcsőfokokról.

Érdekes a bécsi püspök, Melchior Klesl szerepe Pázmány életében. Klesl – ahogy sokan mások is – támogatta Pázmány kinevezését; a jezsuita rendtársak viszont éppen a Klesl-féle egyházpolitikában való részvételéért követelték Pázmány kizárását a rendből. Erről is részletesen szól Tusor monográfiája; bemutatja, milyen zseniálisan érte el Pázmány, hogy azért ő úgy volt Klesl embere, hogy ha úgy akarta, mégsem volt az… Nem Klesl kliensének mutatkozik, hanem megmutatja „saját politikai zsenijét” – fogalmazott Török Csaba.


Török Csaba előadása után szót kapott Szabó Ferenc SJ, a téma kutatója. Elmondta, negyven éve kezdték el Pázmány pályafutását kutatni, és örül, hogy végkövetkeztetéseiket igazolja Tusor Péter kutatása. Majd a jelenlévő egyetemistáknak, fiatal kutatóknak javasolta témaként Pázmány a grazi egyetemen tartott Theologia scholastica című kurzusa kézirata kritikai kiadásának előkészítését.

Tusor Péter röviden reflektált néhány elhangzott kérdésre; például hangsúlyozta, hogy valóban beteg volt a nuncius, akinek hirtelen fürdőbe utazása miatt halasztódott el Pázmány novíciusi fogadalomtétele a szomaszka rendben, aminek következtében végül mégis jezsuita érsek lett belőle.

Tusor Péter ezenkívül köszönetét fejezte ki többek között Erdő Péternek, akinek kulcsfontosságú szerepe volt az egyháztörténeti kutatócsoport létrejöttében és a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat elindulásában; majd háláját fejezte ki a teamnek, a munkatársaknak aszketikus munkájukért.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-gondoljuk-ki-az-irgalmassag-uj-cselekvesformait-szeretet-kepzeloerejevel
Ferenc pápa: Gondoljuk ki az irgalmasság új cselekvésformáit a szeretet képzelőerejével!

A pápa június 30-án általános kihallgatást tartott, melynek keretében az irgalmasság cselekedeteiről tartott katekézist az utolsó ítéletről szóló jézusi példabeszéd (Mt 25,31–46) alapján, majd beszélt nemrég véget ért örményországi, valamint közelgő grúziai és azeri látogatásáról.

2016. június 30. csütörtök
megrendult-a-hely-ahol-egyutt-voltak-fogvatartottak-zarandokoltak-szentkuti-kegyhelyre
„Megrendült a hely, ahol együtt voltak” – Fogvatartottak zarándokoltak a szentkúti kegyhelyre

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tizenöt büntetés-végrehajtási intézményből százharminc fogvatartott gyűlt össze a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen, az irgalmasság szentévében rendezett zarándoklaton. A nap lelkivezetője Bíró László püspök volt.

2016. június 30. csütörtök