Pro Cultura Christiana díjban részesült Rieger Tibor szobrászművész

Hazai – 2016. december 7., szerda | 12:50

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díjat adományozott Rieger Tibor szobrásznak. A kitüntetést az MKPK nevében a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át december 7-én, Budapesten.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet munkásságával Rieger Tibor a katolikus kultúra továbbadásáért végzett.

Rieger Tibor Gyálligeten (ma Gyál, Pest megye) született 1940. január 10-én. Szülei Csallóközbe, Alistálra, majd Királyfiatarcsára költöztek. A családot a II. világháború után, 1946-ban áttelepítették Levélre, és Tibor az általános iskolás éveit már itt töltötte.

„Már korán kitűnt, mennyire szeretek rajzolni. Szűkszavú gyerek voltam, későn kezdtem el beszélni, rajzolni sokkal korábban. A gyerekek örömmel rajzolnak, de az iskola a verbalitás felé tereli őket, s kikopik az eleve meglévő képesség. Úgy látszik, belőlem nem tudták kinevelni” – írta a művész korábban.

1954-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban, ahol Bánhegyi Jób tanította a művészettörténetet. Tőle megtanulta: szakralitás nélkül nem létezik valódi művészet – mint ahogyan valódi élet sem. Negyedikes gimnazistaként beiratkozott a győri képzőművészeti körbe, amelyet Alekszovics László vezetett. 1959-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, itt Pátzay Pál tanítványa volt. Így emlékezik vissza akkori életszakaszára: „Fiatalkoromban a felfogásomtól egészen eltérő szellemi áramlatok uralkodtak. Fokozatosan ismertem föl a művészet vertikális irányát…”

Az egykori Pátzay-tanítvány a nyolcvanas évektől monumentális, köztérre állított körplasztikákat és középületekben elhelyezett domborműveket alkotott. Kiemelkedő műve a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű és a II. világháborús áldozatok kecskeméti domborműve, a balatonboglári Teleki Pál-szobor, de nevéhez fűződik a győri Szent György-díszkút, valamint Czuczor Gergely és Jedlik Ányos tudós szerzetes tanárok szoborkettőse is.


Alkotásai számos egyéni és válogatott csoportos kiállításon szerepeltek, és közgyűjteményekben, így például Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, vagy Győrben a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban láthatóak művei.

Önmaga így vall a kisplasztikák és a köztéri szobrok viszonyáról: „A köztéri szobor rengeteg kompromisszumot kíván: meghatározza a társadalmi elvárás, a megrendelő igénye, a környezet, ahová kerül. A kisplasztika ezzel szemben szabad műfaj.”

Jelenleg Óbudán alkot. Mintegy félszáz műve díszíti hazánk köztereit és épületeit, amelyek elkészítésére megbízásait zömmel pályázat útján nyerte el. Ez a nagyszámú pályázati siker szobrászati leleményét dicséri, amely a megvalósítás fokozott figyelmével, a minden részletre kiterjedő alapossággal és műgonddal teljesedett ki. Művei több hazai városban, így például Budapesten, Győrben, Levélen, Niklán, Hévízen, Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Pannonhalmán vagy Szentlőrincen is megtalálhatók, de a határon túl, így például Bécsben, az irgalmasrendi kórházban is látható egy általa megformált Mindszenty József bronz mellszobor.


Kimagasló képzőművészeti munkásságával több elismerést szerzett: 1997-ben Pro Urbe Mosonmagyaróvár díjat, 2002-ben M. S. mester-díjat, 2004-ben Pátzay Pál-emlékérmet, 2006-ban Győr-Moson-Sopron megye Kormos István-díját kapta meg. Levél község díszpolgára lett 2010-ben. A Szent Márton-, a Szervátiusz Jenő- és a Magyar Örökség díj, illetve Ravenna város aranyérme mellé 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is.

Életművéről idén egy negyven alkotást bemutató kötet jelent meg, amely Prokopp Mária tanulmányaival abban segíti az olvasás közben a képeket is szemlélőt, hogy „a keresztény világnézet csodálatos boltozatára” is föltekintsen.

„Szerencsésnek érzem magam. Hiszem, hogy a földi világból nem lehet csak úgy, »fizetés nélkül« kilépni. A túlsó parton vár ránk valami, de hogy nem a megsemmisülés, abban bizonyos vagyok” – vallja Rieger Tibor.

A díjátadón Veres András elmondta: a Pro Cultura Christiana díjat éppen abból a célból alapította a püspöki konferencia, hogy olyan művészek munkásságát ismerje el, akik tartósan a keresztény hit hírnökei voltak. A győri megyéspüspök megköszönte Rieger Tibornak, hogy a krisztusi örömhírt át tudta adni művészi munkássága során.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria