Házasság és család Krisztus fényében – Bemutatták Szabó Ferenc SJ új könyvét

2016. január 15. péntek 22:48

Szabó Ferenc SJ Házasság és család Krisztus fényében című könyvét mutatták be január 15-én a Párbeszéd Házában. A kötet 2015 karácsonyára látott napvilágot a Jezsuita Könyvek Isten és tudomány sorozatában.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A könyvbemutatón a szerző, Szabó Ferenc mellett Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Török Csaba teológus, Bartók Tibor SJ, a jezsuita könyvkiadó vezetője vett részt; az estet Róna Judit irodalomtörténész vezette.

Róna Judit bevezető szavaiban külön megköszönte Bábel Balázs érseknek, hogy meggyorsította a készülő kötet kiadását; hisz annak köszönhetően került ki már karácsony előtt a mű a nyomdából, hogy az érsek jelezte, 120 példányra lenne szüksége belőle, mert ezt szeretné karácsonyra ajándékba adni barátainak.


Bartók Tibor elmondta, Szabó Ferenc szinte évente meglepi az olvasóközönséget egy új kötettel; változatos témájú művei is mutatják széles érdeklődését, melynek Pázmány munkássága és az Ostpolitik mellett része a házasság és család témaköre is, melyről előadássorozatot is tartott korábban a Párbeszéd Házában. Bartók Tibor felhívta rá a figyelmet, hogy a jezsuita hivatásnak egyik formája a scriptor jezsuita – ide tartozik Szabó Ferenc is.

Török Csaba teológus feladata volt a Házasság és család Krisztus fényében bemutatása a közönségnek, illetve a Bonum TV nézőinek, akik élőben követhették a rendezvényt. Török Csaba a mű születését a Gaudium et spes születéséhez hasonlította: munkacsoportokban, organikusan bontakozott ki a szöveg, mely források átfogó spektrumát dolgozza fel.


A pasztorális érzékenységgel megírt kötet a II. vatikáni zsinattól a 2015-ös rendes szinódusig terjedő időszakot elemzi, végül kitér a távlatokra: hogyan visszhangzik, hogyan csapódik le a szinódus a hétköznapokban.

A bevezetőben a szerző az új evangelizáció kérdéseiról szól – nem véletlenül, hiszen a 2015-ös szinódus szerves folytatása a 2012-es, Az új evangelizáció a keresztény hit továbbadására című szinódusnak, amelyen eldőlt, hogy a következő témája a mély válságot átélő házasság és a család lesz.

A II. vatikáni zsinat különösen erős hangsúllyal szerepel Szabó Ferenc művében. Az egyház a mai világban betöltött szerepével foglalkozott a zsinat; emberképe tekintetében teljesen új hangot ütött meg az egyház, mint korábban: új emberkép domborodott ki, új megközelítésben – mindez a morálteológia megújulását is szükségessé tette. Az erkölcstan nem a bűnökről szól – hogyan lehet megfogalmazni egy hiteles egyházi tanítást erről? Az utóbbi években számtalan nekiindulásnak és megtorpanásnak lehettünk tanúi, sok a nyitott kérdés ma is.


Amikor Ferenc pápa idején megszületett a döntés a szinódus folyamattá bővítéséről, a pápa az előrehaladás módjában voltaképpen a zsinati hagyományhoz nyúlt vissza, ami nem mindig könnyű út, de ezáltal újra megjelent a konfrontációt is felvállaló teologizálás – fogalmazott az előadó. Mintha bátrabbá vált volna ennek révén az egyház, hangok kezdtek hallatszódni; ami természetesen félelmeket váltott ki néhányakban, elbizonytalanodást; úgy érezték, „mintha repedezni kezdene a homlokzat”.

A szinódusi előkészületek és állapotfelmérés során már világossá vált, hogy az idealizált keresztény család már nem létezik; illetve hogy nem lehet tisztán doktrinális állításokat megfogalmazni a házasságról a lelkipásztori gondoskodás rovására.


Török Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy valószínűleg nem véletlenül következett a családszinódus után az irgalmasság szentéve, hanem Ferenc pápa tudatosan építette így fel a folyamatot; valamint hangsúlyozta: a szinódus igazi története még csak most kezdődik. Maradtak nyitott kérdések; a szinódus nem elégedhetett meg egyszerű elutasítással az azonos neműek kapcsolatait, a genderelméletet és hasonló nehéz témákat érintő kérdésekben. A szinódusi folyamat nincs lezárva.

Milyen mérleget vonhatunk tehát? Szabó Ferenc nagy tekintélyek véleményét fejti ki: Erdő Péter bíborosét, Christoph Schönborn bécsi érsekét, Ferenc pápáét, Walter Kasper bíborosét. Nehéz dolga volt a szerzőnek – világított rá Török Csaba –, hisz úgy kellett lezárnia a könyvet, hogy még nyitott a folyamat – mégis teljes a kötet.

Végezetül Török Csaba megemlítette, sokszor gondolt rá, milyen érdekes lehetett a II. vatikáni zsinat idején élni, amikor mozgásba lendültek a dolgok – és most ez nekünk is megadatott a szinódus révén.


Róna Judit kiemelte, hogy Szabó Ferenc ezzel a kötetével a gyakorlati lelkipásztorkodásban is segítséget szeretne nyújtani, és felkérte Bábel Balázst, mondjon néhány szót erről a témáról.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke elmondta, gyakorló lelkipásztori éveiben számtalanszor találkozott azokkal a problémákkal, melyek a szinódus révén most felszínre bukkantak. Kiemelte a disparitas cultus gyakran előforduló esetét, mely a katolikus és kereszteletlen felek közötti házasságokat érinti; valamint a megkeresztelt, de valójában nem hitben felnőtt fiatalok egyházi házasságkötésének kérdéseit. Szabó Ferenc műve arról beszél – fogalmazott –, merre mehet az egyház úgy, hogy a tanítást nem adja fel, de a megroppant nádat nem töri el, az emberek életét nem nehezíti meg.


Szabó Ferenc elmondta, egy a közelmúltban Parolin bíborossal készült interjúból úgy tűnik, hamarosan napvilágot lát egy buzdítás Ferenc pápától a családszinódus témakörében, az ott megfogalmazottak kapcsán. Beszélt azokról a feszültségekről, melyeket a változások váltottak ki a szinódus idején; a pápa ellen, illetve mellette kiálló csoportokról – hangsúlyozta, hogy imádkozni kell Ferenc pápáért, hogy sikerüljön neki, amit elkezdett, hogy bírja egészséggel, most, hogy „végre megmozdultak az állóvizek”.

Több hozzászóló is háláját fejezte ki Szabó Ferencnek és az előadóknak, hogy nehéz kérdésekre mertek választ keresni; majd Bartók Tibor zárta le a beszélgetést. Látszik, hogy ez a könyv is beleépül az új evangelizáció folyamatába – fogalmazott, majd elmondta, úgy látja: a II. vatikáni zsinat még mindig inkább előttünk, mint mögöttünk van. Utalt O’Malley atya pár hónappal ezelőtti előadására könyve magyar kiadásának bemutatóján, aki hangsúlyozta: Ferenc pápa a zsinati úton jár.

Az irgalmasságot kell magunkra ölteni; az egyháznak jóságos és irgalmas anyának kell lennie – erre hívott XXIII. János annak idején, és erre hív Ferenc pápa is.

Nyitottak a kérdések; nincsenek kész, konzerv válaszok; és tanulnunk kell a párbeszédet – zárta le Bartók Tibor a könyvbemutatót.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
babel-balazs-tempfli-jozsef-puspok-emlekezete
Bábel Balázs: Tempfli József püspök emlékezete

Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspök május 25-én, hosszú betegség után, a szentségekkel ellátva elhunyt, végső nyugalomra május 30-án helyezték a nagyváradi székesegyház kriptájában. Tempfli József püspöktől Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek emlékező soraival búcsúzunk.

2016. május 30. hétfő
igy-unnepeltek-az-urnapjat-egyhazmegyeinkben
Így ünnepelték az Úrnapját egyházmegyéinkben

Krisztus testének és vérének főünnepét, vagyis Úrnapját, amelyet a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön ül meg a világegyház, Magyarországon a Szentháromság-vasárnapot követő vasárnapon ünnepeljük, amely idén május 29-re esett. Az alábbiakban hírt adunk az egyházmegyei ünnepi szentmisékről.

2016. május 30. hétfő