Százéves a Szent István Tudományos Akadémia

2015. december 15. kedd 19:30

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott centenáriumi ülés keretében ünnepelte fennállása száz évét a Szent István Tudományos Akadémia (SZITA) december 15-én. Az emlékülést Erdő Péter bíboros, a testület elnöke nyitotta meg.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az emlékülés elején a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének kórusa Szent István-énekekkel köszöntötte a résztvevőket.

A jubileumi ülést Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke, a SZITA tagja vezette. Bejelentette, a centenárium ünneplése kapcsán az Akadémia jubileumi évet hirdet, ezzel is kapcsolódni kíván a jelen időszak nagy jubileumaihoz: az irgalmasság szentévéhez, a Szent Márton-évhez, az alapítása 800. évfordulóját ünneplő domonkos rendhez, illetve annak 50. évfordulójához, hogy a II. vatikáni zsinat végén, 1965. december 7-én VI. Pál pápa és I. Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen visszavonták az 1054-es kiközösítést. Mindezzel ezt üzeni a Szent István Tudományos Akadémia: ugyanannak a családnak vagyunk a tagjai. Sarbak Gábor utalt arra is, hogy a történeti, társadalomtörténeti tudományos munka mellett az Akadémia a klímaváltozás kérdéseivel is kiemelten foglalkozik.

Az ünnepi ülést Erdő Péter bíboros, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Rámutatott: a centenárium kapcsán végzett múltba tekintés jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk az Akadémia küldetéséről, valamint arról, hogy milyen szerepet tölthet be egyházunkban, kultúránkban és társadalmunkban.

Bolberitz Pál, a Szent István Tudományos Akadémia alelnöke a hit és a tudomány kapcsolatát elemezve köszöntőjében a tudás egymásra rétegződésének szükségességét hangsúlyozta, mely a részletekre figyelő analitikus megközelítés mellett az egységben látás, a szintézis igényével is él. Az alelnök szerint az Akadémia küldetése az, hogy hagyományaira támaszkodva megnyissa az értelmet a metafizikai dimenzió, sőt a teológiai megismerés dimenziója felé.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a SZITA tiszteleti tagja levélben köszöntötte a jubiláló közösséget. Üzenetében rámutatott arra, hogy az Akadémia évszázados munkássága hittel és a művelt tudomány erejével adott szellemi útmutatást az emberi élet Isten végtelen bölcsessége által meghatározott célja felé. A miniszterelnök-helyettes emellett hangsúlyozta az értékek mellett való kiállás fontosságát is.

Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke méltatta a Szent István Tudományos Akadémia azon szerepvállalását, mely az egyes tudományágak képviselőinek kapcsolatát intézményesíteni és rendszeressé tenni törekszik, majd emlékeztetett: Eötvös Loránd a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként „kitörő örömmel” üdvözölte a Szent István Akadémia alapítását.

Eötvös Loránd, aki piarista nevelést kapott – a pietas et litterae eszményében –, a hitben és tudományban való együttes jártasság fontosságát és lehetőségét látta az új intézményben – mutatott rá Freund Tamás. – A tudós tisztában volt azzal, hogy a tudomány nem képes az igazságkereső szellem minden igényét kielégíteni. Édesapja, Eötvös József révén értékelte az irodalom társadalomformáló hatásait, katolikus emberként pedig törekedett a hit, a tudomány és a művészet párbeszédének intézményesítésére. Mindezt akkor, amikor a kor – sem a társadalom, sem a tudósok, sem az egyház – nem volt még kész a konstruktív párbeszédre.

Messze volt még a II. vatikáni zsinat, melynek köszönhetően a tudomány és a vallás kapcsolata elméleti szinten rendezetté vált. Bár a társadalmi gyakorlat ma sem követi mindenben ezeket az irányelveket – szögezte le a SZITA alelnöke. Majd II. János Pál pápát idézte: „Amikor az ész és a hit látszólag szembekerül egymással, akkor minden bizonnyal vagy a kulturális tevékenység, vagy a hitből táplálkozó reflexió túllépte a saját illetékességi körét, nem vette figyelembe saját módszere követelményeit.”

Az MTA alelnöke rámutatott: látva a tudomány és a technika szédítő fejlődését, az ész és a hit párbeszéde nélkülözhetetlen. Mind a megválaszolt, mind a megválaszolatlan tudományos kérdések olyan erkölcsi dilemmákat vetnek fel, melyeket nem lehet a két fél párbeszéde nélkül kezelni.

A két megközelítés integrációja felvállalandó kihívás – fejezte ki személyes meggyőződését Freund Tamás. – Az évszázados múltú Szent István Tudományos Akadémia hagyományai és folyamatos megújulása magában rejti a széles körű párbeszédet és tanúságtevést is lehetővé tevő szellemi integráció lehetőségét.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke azt a reményét fejezte ki, hogy a tudomány, a művészet és a hit megtartó hármasa győzelemre tudja vinni az igazságot.

Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora folytatta a hit és tudás kapcsolatát elemző gondolatmenetet. A Péter apostol második levele első fejezetének ötödik versében olvasható értékfelsorolásra emlékeztetett: itt az író a hit és a tudomány közé a jó cselekedetet (más fordítás szerint az igaz emberséget, erényt) helyezi. Ezzel azt fejezi ki, hogy a hit és tudás közé összekötő erőként Jézus útmutatása alapján az erényt, erkölcsöt, jó cselekedetet kell helyeznünk.

Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prorektora Szuromi Szabolcs rektor nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Egy ősi arab mondást idézve – A mi sátrunk a te sátrad is lesz – arról biztosította az Akadémiát, amíg a Pázmány-egyetem lesz, mindig helyet ad az Akadémiának.

Az ünnepi köszöntőket követően Stirling János, a testület főtitkára A Szent István Akadémia száz éve címmel szubjektív hangvételű visszatekintést adott az Akadémia történetének, valamint anyaintézménye, a Szent István Társulat történetének néhány kiemelt mozzanatáról. A főtitkár, aki az Akadémia rendszerváltás utáni megújulásában meghatározó szerepet játszott, elmondta, mindkét intézmény azt kereste a nehéz időkben, hogyan lehet megoldani a problémákat, és megküzdöttek a megmaradásért.

Stirling János méltatta Giesswein Sándor szerepét, akinek köszönhetően a Társulaton belül létrejött a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a céllal, hogy a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelye legyen. A főtitkár felidézte: Giesswein a Társulat elnökeként a hatékonyabb munka érdekében kezdeményezte az osztály átszervezését, és végül 1915-ben létrehozták az önálló intzéményt, Csernoch János hercegprímás javaslatára Szent István Akadémia elnevezéssel. Csernoch az intézmény működését is támogatta, és neki volt köszönhető az az adománygyűjtés, mely biztosította az Akadémia fenntartását.

Az Akadémia működésében aztán Apponyi Albert és Serényi Jusztinián időszaka jelentette a fénykort, mely gyakorlatilag a kommunista hatalomátvétel idejéig tartott. Ezt követően, az egyházüldözés időszakában gúzsba kötve, de továbbélt mind a Társulat, mind az Akadémia – emlékeztetett Stirling János. – A nehézségek közepette a vezetők informális összejöveteleket kezdeményeztek a tagok számára. És így jött el a rendszerváltás időszaka, amikor a testület egykori tagja, Horváth Adolf Olivér O.Cist az újjáélesztésnek szentelte életét.

A főtitkár rámutatott arra is, hogy a lábra állításban fontos szerepet játszott Erdő Péter, aki kánonjogászként az alapszabály összeállításával segítette a megújulást.

Schweitzer Ferenc, a földrajztudomány doktora, a SZITA tagja Új folyamszabályozás mint nemzetbiztonsági kérdés Magyarországon címmel a társadalmunkat érintő egyik súlyos kérdés, az árvizek és a folyamszabályozás múltjáról és mai helyzetéről, sürgető feladatairól beszélt.  

Barna Gábor néprajzkutató, a Szent István Tudományos Akadémia tagja A máriás évszázad: a Jézus Szíve- és a Mária-tisztelet sajátos társulati formája címmel tartott előadást. A Jézus Szíve- és a Mária-tisztelet dogmatikai alapvetéseiből kiindulva azt mutatta be, mi segítette a „máriás” évszázad lelkiségében a két tisztelet összekapcsolódását.

Befejezésül adventi énekeket adott elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének kórusa. 

A Szent István Tudományos Akadémia

Magyarország legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével a Tudományos és Irodalmi Osztály Szent István Akadémia néven önálló intézménnyé alakult.

Az így létrejött – a Szent István Társulattal változatlanul szoros kapcsolatban maradó – tudós testület a két világháború közötti időszakban a magyar tudományos közélet egyik meghatározó tényezője lett, kitűnő együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb tudományos társulatokkal, társaságokkal. A Magyar Tudományos Akadémia után a Szent István Akadémia volt a második legrangosabb: tagjai ugyanúgy használhatták az akadémikus címet, mint az MTA tagjai.

A kommunizmus éveiben kényszerű elhallgatásra ítéltetett az intézmény, bár nem szűnt meg, nem oszlatták fel, mivel volt még élő tagja a Pécsen élő Horváth Adolf Olivér O.Cist személyében.

Az újjászervezést 1998-tól irányító Stirling János fölvette a kapcsolatot Adolf atyával.

2001-ben elkészült az új alapszabály, melyet Erdő Péter dolgozott ki. Javaslatára az Akadémia mindenkori taglétszámát százban határozták meg, közülük nyolcvan rendes tag, tíz tiszteletbeli, tíz pedig külföldön élő magyar tudós.

A hivatalos megalapítás 2003. március 10-én történt. 2004-ben vette fel az intézmény a Szent István Tudományos Akadémia nevet.

A Szent István Tudományos Akadémia célja, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően előmozdítsa a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.  

(Forrás: Szent István Társulat; Magyar katolikus lexikon)

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
hogyan-tovabb-csaladpasztoracios-papi-talalkozo-leanyfalun
Hogyan tovább? – családpasztorációs papi találkozó Leányfalun

Az őszi családpasztorációs papi találkozót szeptember 26–28. közt tartják Leányfalun. Az eszmecsere Veres András püspök, Frankó Tamás, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese, valamint Marton Zsolt, a Központi Papnevelő Intézet rektora felvezető előadásával kezdődött meg.

2016. szeptember 27. kedd
az-irgalom-mint-kapcsolat-interju-alois-testverrel
Az irgalom mindig kapcsolat – Interjú Alois testvérrel

A szeptember 24-én, Pannonhalmán megrendezett taizéi ifjúsági találkozó alkalmával Alois testvérrel, a franciaországi taizéi közösség elöljárójával beszélgettünk az irgalomról.

2016. szeptember 27. kedd