Szeder Fábián bencés tudósnak állítottak szobrot a felvidéki Csábon

2018. szeptember 19., szerda | 15:53

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a felvidéki Csáb község temploma felszentelésének 250. évfordulóját, melynek zárónapján, szeptember 16-án felavatták a falu neves szülötte, Szeder Fábián bencés szerzetes, néprajzkutató (1784–1859) köztéri szobrát.

A kettős ünnep nemcsak a csábiak számára volt jelentős esemény, hanem az Ipoly menti palócoknak is.

Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát mutatta be. Prédikációjában a helyi közösséget méltatta, és biztatta, hogy továbbra is maradjon meg ilyen erős hitben a mai világban.


A szentmise után az ünneplők átvonultak a község új parkjába, ahol a napokban állították fel a falu neves szülöttje, Szeder Fábián bencés néprajzkutató első köztéri szobrát.

A mellszobor a községből származó két, jelenleg külföldi szolgálatban álló lelkipásztor – Balga Zoltán prágai magyar lelkész és Miskei László kanadai magyar lelkész – támogatásával valósult meg. Felismerve a jubileumi templombúcsú jelentőségét, melynek megünnepléséhez a nagy távolság ellenére ők is hozzá akartak járulni: javaslatukra és adományaikból készült el a műalkotás, mely Oláh Szilveszter szobrászművész munkája.

A község polgármestere, Tóth Henrik az avatóünnepségen elmondta: a szobornak köszönhetően a község által kivitelezett közpark nemcsak fizikai, de szellemi felüdülést is nyújt majd az itt megpihenőknek. „A helyi alapiskola épületének tőszomszédságában méltó, jogos helyet kapott Szeder Fábián bencés pap, tanár, a palóc nép első tudományos kutatója.”

Ezt követően Várszegi Asztrik megáldotta a műalkotást.

* * *

Szeder Fábián 1784-ben született a Hont vármegyei Csáb községben; a falu templomában keresztelték meg. Iskoláztatására szülei mindig nagy figyelmet szenteltek. Tanulmányait Csábon kezdte meg, ahol magába szívta a palóc kultúrát és nyelvjárást; majd a bencések komáromi és esztergomi gimnáziumban tanult. Húszéves korában belépett a bencés rendbe, majd négyéves teológiai tanulmányainak végeztével pappá szentelték.

A tudós szerzetes huszonnégy évig a rend iskoláiban volt tanár és iskolaigazgató; irodalmi lapokat is szerkesztett. Ennek köszönhetően intenzív levelezést folytatott a korabeli művészeti és tudományos élet nagyjaival, köztük Kazinczy Ferenccel.

Szeder Fábián tekinthető az első magyar néprajzkutatónak: a kor nívós fórumain publikálta A’ palóczokról című értekezését. Művében népe, a palócok Csábon megismert kultúráját, eredetét, nyelvezetét; életüket, kincseiket ismertette. Pannonhalmi tanári tevékenysége alatt a rend könyvtárosa és levéltárosa volt. Tizennyolc éven át igazgatta a bencés rend komáromfüssi birtokait – itt halt meg 1859-ben. A község temetőjében nyugszik.

Szöveg és fotó: Balga Zoltán, Murányi Gábor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink – olvasta már?
hittel-multbol-jovobe-mindszenty-szobrot-avattak-petofiszallason
Hittel a múltból, a jövőbe – Mindszenty-szobrot avattak Petőfiszálláson

A Mindszenty Társaság és a Magyar Pálos Rend meghívására gyűltek össze a hercegprímás szobrának avatására, valamint a társaság alapította Mindszenty-emlékérem átadására az ünneplők Petőfiszállás-Pálosszentkúton március 23-án. Az ünnepen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be szentmisét.

2019. március 23., szombat
a-biblia-uzenete-napunk-gyumolcset-hozza-meg
Napunk gyümölcsét hozza meg

Nagyböjt 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 13,1–9)

2019. március 23., szombat