Szent Gellértet és az egyházmegye alapításának jubileumát ünnepelték Nagycsanádon

Martin Roos nyugalmazott temesvári megyéspüspök évek óta tervezte a jubileumi ünnepséget. Csanád település történelméről és jelenéről többnyelvű füzetet szerkesztett, hogy közel hozhassa a hívekhez az egykori püspöki székvárost és Szent Gellért alakját.

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy együtt mutathatja be a szentmisét az ősi egyházmegye első vértanú püspökének kőkoporsójánál a másik két testvéregyházmegye főpásztoraival, Kiss-Rigó László szeged-csanádi és Német László SVD nagybecskereki püspökkel, a három utódegyházmegye lelkipásztorai és zarándokai jelenlétében.

Elérkezett az ünnep, szeptember 24-e, de a sokat megélt történelmi csanádi egyházmegye területén élő hívek ismét csak imában ünnepelhettek együtt. Most nem a tatárjárás, a török uralom, a világháború szabta határok vagy az istentagadó hatalom akadályozták a nagyszabású zarándoklatot, hanem a világjárvány.

Így aztán maroknyi hívő lehetett csak jelen a nagycsanádi templomban. Pál József Csaba megyéspüspök szavai, valamint Jäger Béla kanonok, temesvár-újkissodai plébános román és német nyelvű homíliája azonban az Isten szeretetében és irgalmában gyökerező mély hit reménységét és bátorítást sugároztak feléjük.

Fontos, hogy nem lélekben megtörten vagyunk itt, hanem ünnepelni jöttünk – hangsúlyozta a főpásztor. – Azt ünnepeljük, hogy itt egy szent élt, akinek a nyomdokain járunk, aki 990 évvel ezelőtt kezdte meg itt tevékenységét. (A Pozsonyi Évkönyv feljegyzése szerint 1030-ban szentelték püspökké Gellértet.) Ma mi vagyunk az a nemzedék, amely hálásan tekint vissza a múltra, szentjeire, nagyjaira, hogy reménységgel tudjon továbblépni. Mindazok, akik nem tudtak ma eljönni, itt vannak a szívünkben, így egyesülünk Szent Gellért hitével, és így egyesülünk mi is a hitben.

Szent Gellért magvető volt, hirdette az evangéliumot, építette Isten országát. Nekünk is küldetésünk van, ahogy Szent Gellértnek küldetése volt 990 évvel ezelőtt. Teljes odaadással dolgozott, és munkájának ma is érződik a hatása. Csak néhány példa erre: augusztus 30-án szenteltük fel az újmosnicai közösség templomát Szent Gellért tiszteletére, a mai napon pedig az új plébániaépületet fogjuk itt a szentmise után megáldani. Szent Gellért nem a múlté. Itt él velünk ma is, és Isten szeretetét, az Isten iránti bizalmat sugározza a mai nemzedéknek. Ma is szükség van olyan missziós lelkületű emberekre, amilyen Szent Gellért volt – hívta fel a figyelmet Pál József Csaba megyéspüspök.

Jäger Béla temesvár-újkissodai plébános szintén az első csanádi vértanú püspökre emlékeztetett, kiemelve: az ezen a vidéken élő katolikusok számára szeptember 24-e kiemelkedő ünnep. Szent Gellért hite mindannyiunk számára példamutató. Mert az ő hite nem elméleti, nem csupán szavakkal, hanem tettekkel megvallott hit volt, amiért életét is feláldozta.

A zenei szolgálatot Kercsó Béla csanádi kántor, valamint Dumitresc Emil temesvár-gyárvárosi kántor és családja, Dumitresc Norbert temesvár-józsefvárosi kántor, Dumitresc Mihály és Csilla végezték a szentmisén, a népénekek által is megidézve az első vértanú püspök alakját.

A liturgia végén Bene Tamás helyi plébános köszönetét fejezte ki a főpásztornak és az egybegyűlt oltártestvéreknek a közös ünneplésért, a plébániai közösségnek pedig mindazért a támogatásért és munkáért, amellyel az elmúlt hónapokban az új plébániaépület felépítését, valamint a Szent Gellért-ünnepség megszervezését segítették. A lelkipásztor úgy fogalmazott, az új épület elsősorban a közösség otthona, az a rendeltetése, hogy közösséggé egyesítse a hívek csoportját, hiszen ők alkotják az élő köveket, amelyekből az egyház épül.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír