Szenvedés: amikor nincsen miért, csak hogyan – A szombathelyi egyetemi lelkészség előadás-sorozata

2018. március 17. szombat 19:20

Március 12-én Éger Csaba pszichológus és Németh Norbert egyetemi lelkész „Szenvedés válaszok nélkül – Amikor nincsen miért, csak hogyan” című előadásával folytatódott a „Párbeszédben a teológia és a pszichológia” című előadás-sorozat Szombathelyen.

A Szenvedés válaszok nélkül – Amikor nincsen miért, csak hogyan című előadás első felében a szenvedésből adódó negatív spirált és az abból való kilépés útját ismerhette meg a hallgatóság.

E szerint az első, talán legkézenfekvőbb kérdés a szenvedés pillanatában a „Miért pont én?” – fejtette ki Éger Csaba pszichológus. A kérdésre adható válasz a szenvedést kiváltó ok eredőjére, és ezáltal a már perfektuálódott múltra kérdez rá. Ez a kérdés azonban nem tud kielégítő és stabil választ kapni. Példának említi a pszichológus a tüdődaganatban szenvedő embert. Hiába hangzik az önmagának adott válasz: „Biztos azért, mert sokat dohányoztam!”, mert abban a pillanatban, amikor egy nála többet dohányzó, és a tüdődaganattól mentes társával találkozik, az adott válasz elveszíti tartását, és összeesik.

A krízisek mentén kialakuló szenvedés negatív spirálja akkor teljesedik ki, amikor a „Miért pont én?”, illetve a „Miért?” kérdésre adott nem kielégítő válaszokhoz társul a krízisekre oly jellemző fókuszált figyelem – csőlátás –, és a szenvedő ember látóterét teljesen betölti a krízis. Az említett folyamatban az elégtelen válaszokból fakadó feszültség folyamatosan nő, és a csőlátás egyre jobban szűkül. Végül a látóterünket teljesen betölti a szenvedés.

A logoterápia, Viktor E. Frankl elmélete azt mondja, hogy ezen a ponton radikális nézőpontváltásra van szükség – hangzott el az előadásban. – Frankl szerint a szenvedés az emberi élet elidegeníthetetlen velejárója. Éppen ezért a „Miért pont én?” kérdés – még ha azt meg is tudnánk válaszolni – nem enyhíthetne a szenvedés terhein. Így válik érthetővé a „nincsen miért, csak hogyan”. A „Miért?” jellegű kérdés nem hordoz értéket, mert a szenvedés adottság. Ellenben létjogosultsága van a „Hogyan?” kérdésnek. Hogyan élem meg a szenvedést? Hogyan állok hozzá ahhoz? Ezen kérdések mentén a jelenben keressük az értelmet és értéket, amely a jövőbe mutat.


A pszichológus felhívta a figyelmet, hogy a logoterápia szerint az ember a szenvedésen keresztül tapasztalhatja meg a legnagyobb szabadságot, miszerint mindent el lehet tőle venni: pénzt, egészséget, szabadságot, szeretteit – de a megélést, hogy hogyan tekint saját helyzetére, soha.

Paul Tillich evangélikus lelkészt, teológust idézte az előadás második felében Németh Norbert egyetemi lelkész: „Vallásosnak lenni azt jelenti, hogy szenvedélyesen rákérdezünk létünk értelmére.”

A kereszténység olyan Istenben hisz, aki nem egyszerűen elviseli a szenvedést, vagy orvosolja, hanem osztozik velünk benne – utalt az egyetemi lelkész Jézus Krisztus keresztjére, szenvedésére. Együtt szenved velünk az Isten. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a hit „ópium”, ellenkezőleg, keresztény hittel a szenvedést vállalni meredekebb utat és szűkebb ösvényt jelent.

Ez az előadás abban kívánt segíteni a hallgatóságnak, hogy megértsük, a szenvedés segítségünkre is lehet. A szenvedés teljesítményt, növekedést és érést is jelenthet – mondta Norbert atya. Az az ember, aki felnő, túlnő önmagán, felnő magához. Az érés ott ragadható meg, hogy belső szabadságra juthatunk (ami a szenvedésben roppant fontos), minden külső függés ellenére (feltételektől, körülményektől is szabaddá válhatunk). Az ember kezében van a hatalom, hogy a legmostohább és a legembertelenebb körülmények között is ember maradhasson. A hívő ember a szenvedésben a hite által védettséget kap a Transzcendenstől, kapaszkodót az Abszolútumhoz. A hit ajándékot jelent, aminek a segítségével megtalálhatjuk az utat a szenvedés értelmének, értékének a felismeréséhez.

Az előadás végén a nagyböjtre utalva emlékeztetett Németh Norbert, hogy a szenvedés evangéliumának örömhíre éppen az, hogy a szenvedés nem értelmetlen, hanem az emberi és lelki fejlődés döntő állomásává válhat.

A teljes előadás ezen a linken megtekinthető.

A következő előadást Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról címmel tartja Németh Norbert egyetemi lelkész és Éger Csaba pszichológus 2018. március 26-án, hétfőn 18.00 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.). Szeretettel várnak mindenkit!

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-pozna-ban-adjatok-egy-fix-pontot-es-en-kiforditom-sarkaibol-vilagot
Erdő Péter Poznańban: „Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot”

A Lengyel Püspöki Konferencia szervezésében szeptember 22-én Poznańban tartották az Országos Lelkipásztori Fórumot. Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnökének meghívására Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével szentmisét ünnepeltek.

2018. szeptember 22. szombat
felkesziteni-az-orok-eletre-nyary-zsigmond-igazgato-25-eves-szent-gellert-iskolarol
Felkészíteni az örök életre – Nyáry Zsigmond igazgató a 25 éves Szent Gellért Iskoláról

Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Budapest-Krisztinavárosban található Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Jelenleg 461 diák tanul itt, a tantestület létszáma 48 fő. A negyedszázados jubileum alkalmából Nyáry Zsigmond igazgatóval beszélgettünk.

2018. szeptember 22. szombat