Udvardy György érsek tartott előadást a pécsi egyházmegyei szabadegyetemen

A szabadegyetemi előadás előtt Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte Udvardy György érseket és a résztvevőket.

A Krisztus alapította Egyházat megtért emberek közössége alkotja, akik Istennel, egymással és a világgal is közösségben vannak – szögezte le előadása elején a veszprémi főpásztor. – Az Egyház lényegileg örök, a megjelenési formája változik meg azáltal, hogy hatással van rá az adott kor, amelyben létezik.

Az Egyház lényegét és megjelenésének formáját hat pontban foglalta össze Udvardy György.

Elsőként kiemelte: az Egyház a cselekedeteiben él, de tetteiben mindig az ember vagy a közösség nyilvánul meg, beleértve annak múltját, jelenét, társadalmi dimenzióját, jövőbe vetett reményét. Az Egyház cselekvése mindig az ember végső célja, az üdvösség érdekében végzett tett, melyben megnyilvánul Isten cselekedete, a Szentlélek vezetése által.

Az Egyház adott korban való megjelenésének formáit meghatározza, hogy az Egyház szentség, amit a hit szemével lehet felismerni és szemlélni, amelyben Krisztus a fő misztérium.

Az Egyház szentségi mivolta Krisztus misztikus testében nyilvánul meg.

A Krisztushoz való kapcsolat határozza meg, hogy az Egyház tagjai egymásnak testvérei, és alapvető küldetésük a világ megszentelése – hangsúlyozta a veszprémi érsek.

Az Egyház tanítványok közössége, akiket Isten Igéje gyűjt egybe.

Mindig közösségben vannak Jézussal és egymással, megtanulják megérteni és követni őt. Erejüket az Eucharisztiából és a Szentlélekre való hagyatkozásból nyerik.

Az Egyház Isten úton levő zarándok népeként a beteljesülést várva önmaga és a világ megszenteléséért zarándokol.

Ennek a megjelenési formának jellemzője a szabadság, amelyben a szabadon cselekvés minden esetben a félelem nélküli, szeretetből történő cselekvést jelenti – fejtette ki az érsek.

Az Egyház Krisztus örömhírét hirdeti, felkínálja a megbocsátást és hirdeti a feltámadást.

Hiteles, áthatja az istenkapcsolat, a lét öröme. Nyelvezete tanító, de nem kioktató. Jellemzője még, hogy meghívó és együtt felfedező, és a hit átadása, áthagyományozása a felnőttektől a fiatalokra száll át.

Ugyanakkor az Egyház szolga is, mert természetéből adódóan szolgálni akar, de fontos, hogy nem kiszolgálni

– tette hozzá a főpásztor. – Sorsközösséget vállalva a szegényekkel, az üldözöttekkel egyre jobban hasonlítani kíván Krisztusra. Nem szociális problémákat old meg, hanem szolgálatával segíteni akarja a Krisztushoz való hasonulást, és mindezt egy megújuló struktúra szerint létező, a hierarchiára, a tanítás fegyelmére és hűségére épülő intézményben.

Udvardy György az Egyházba vetett bizalomról is szólt, kiemelve, hogy a társadalmi, kulturális és ideológiai változások az Egyházban is megjelennek, melyek következményeként egyfajta belső bizonytalanság hathatja át, de akár támadásként is érheti, mely megrendítheti az Egyházba vetett bizalmat. Sem az egységet, sem az evangelizációt nem segíti, amikor nézetek egymásnak feszülnek az Egyház tanítását illetően, vagy amikor a Szentatya tanításának, cselekvésének véleményezése kerül a média adta eszközök által a középpontba.

Nagy szükség van arra, hogy bizalomra építsük egyházi kapcsolatainkat. A közeljövő egyházi életének ugyanis kulcskérdése, hogy bízunk-e az Egyházunkban, bizalom nélkül ugyanis nincs egység és nincs jövő. Ha bízunk benne, akkor elfogadjuk a tanítását, mert általa megismertük Istent, és ismerjük az ő ígéreteit – szögezte le a főpásztor. – A bizalom pedig azt is jelenti, hogy van bátorságunk a szeretet és az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit gyakorolni, mert bízunk abban az Istenben, aki értünk adta az ő Fiát. Ennek a bizalomnak egymás felé is meg kell mutatkoznia.

Mindazok, akik vagyunk, az Egyház által és Isten Szentlelke által vagyunk; és amit teszünk, nagy bizalommal tesszük – mégpedig úgy, hogy valljuk: az Egyház szentség, tanítványok közössége, zarándok nép; valljuk továbbá azt is, hogy hírnök és szolga, és intézményként jelenik meg közöttünk. Ezek a szempontok pedig emberi viszonyulásainkat is meghatározzák.

Az isteni hatalom nem Krisztuson keresztül mutatja meg magát, akit nem látunk, hanem az élő Egyházban, mely szemünk előtt van. Ha látjuk a testet, hiszünk a főben”

– zárta Szent Ágoston szavaival az Egyházról mint krisztusi közösségről szóló előadását Udvardy György veszprémi érsek.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír