Újjáépítették a szári templom II. világháborúban elpusztult orgonáját

Kultúra – 2017. május 28., vasárnap | 17:00

A több mint fél évszázada üresen álló karzatra adományok és közösségi összefogás eredményeként építették történelmi minták alapján az új hangszert – tájékoztatott Laub János építőmérnök, a munkálatok koordinátora.

A Fejér megyei Szár római katolikus templomában nemsokára egy történelmi magyar orgonaritkaság kópiája lesz látható és hallható a szári születésű Frank Hasenfratz kanadai vállalkozó nagylelkű adományának és közösségi összefogásnak köszönhetően. A szári orgona a lőcsei evangélikus templomban álló 17. századi hangszer mintájára a Paulus Orgonaépítő Műhelyben készült Budaörsön, mely Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő hangszerész vállalkozása, és amely három generációra visszamenőleg, 1977 óta áll az egyházzene és az orgonaművészek szolgálatában. A projekt ötletgazdája és művészeti vezetője Homolya Dávid orgonaművész, nemzetközi orgonaszakértő. 

2007 októberében egy elektromos zárlat következtében tűzkárt szenvedett a szári templom. Óriási társadalmi összefogás és négy évnyi megfeszített munka után 2011 decemberére sikerült befejezni a templom teljes külső-belső felújítását. A felújítás utolsó lépcsőfoka volt a templomtorony megújítása, amely új rézsisakot kapott. Ennek anyagi forrását Frank Hasenfratz, szári születésű, Kanadában élő üzletember nagylelkű adománya biztosította. 2015 februárjában Frank Hasenfratz  15 millió forint adományt ajánlott fel egy új orgona építésére.

Az új orgona építéséhez szükséges önerő előteremtése érdekében a közösség gyűjtést szervezett. Az új hangszer érkezése sok előkészítő munkát és kiegészítő fejlesztést igényelt. A karzat, a fúvószoba és a templom hangrendszere teljesen megújult. 

Két nemzetközi orgonaszakértő, Kormos Gyula és Homolya Dávid vezetésével olyan hangszer került megtervezésre, amely a 17. századi Magyarország legkiválóbb orgonaépítő mestereinek hagyományát követi. A korszakban a történelmi Magyarország, valamint az egész közép-európai régió orgonaépítői jellemzően a németség soraiból kerültek ki. Szintén német közösségek voltak a korszak legjelentősebb hangszereinek megrendelői. A szári orgona eredetije is a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb német városában, Lőcsén, az evangélikus templomban áll, melynek egyházközsége egészen 1945-ig német ajkú maradt. A közösség az új orgonával szeretne Száron, ezen a magyarországi német nemzetiségű településen hazánk jellemzően német nemzetiségi mesterségének, és a magyar történelmi orgonaépítésnek is emléket állítani.

Nyugat-európai mintára az utóbbi években hazánkban is egyre több, úgynevezett historizáló orgona (régi hangszerek mintájára tervezett új orgona) épül. Noha eddig is szép hangszerekkel gazdagodtunk, a szakma eddig távoli tájak (Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország) történelmi hangszertípusait tekintette mintának, míg a magyarországi történelmi orgonatradíció sajnos látókörön kívül maradt. Így a szári orgonaprojekt legfőbb kulturális hozadéka, hogy hazai vonatkozású: a történelmi Magyarország orgonavilágát idézi.

További érdekesség, hogy a szári hangszer és eredetije a szakma számára még alig felfedezett, napjainkban kutatott orgonatípus, a lengyel reneszánsz jegyeit hordozza. Az oszmán hódítást megelőzően a Magyar Királyságban, valamint a 150 éves oszmán fennhatóságon kívül eső Felvidék és Erdély orgonaépítészetében ez a stílusirányzat volt meghatározó.

A főként barokk mintájú historizáló hangszereink után szintén újdonság, hogy a szári orgona leginkább reneszánsz és kora barokk irodalom megszólaltatására lesz alkalmas. Bár a repertóriumot lényegesen nem korlátozzák a hangszer adottságai – mind a hazai, mind a nemzetközi zeneirodalom előadása lehetséges lesz a középkortól a 19. századig – a remények szerint az orgona mégis leginkább a hazai és a regionális régi irodalom kutatására és előadására, valamint a reneszánsz és kora barokk orgonazene felfedezésére inspirálja majd a szakmát.

Fotó: Laub János

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria