Virágvasárnap a püspöki székhelyeken – FRISSÍTVE

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban végzett barkaszentelési szertartást, majd ünnepi szentmisét mutatott be. A passiót a székesegyház Szent László kórusa énekelte.

A főpásztor rövid elmélkedésében arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy virágvasárnap, a liturgikus elnevezés szerint, a szenvedés vasárnapja. A szenvedés a szeretetből meghozott áldozattal jár együtt, amelyre olyan hálával kell tekinteni, mint egy kinyíló virágra. Isten jóságára, szeretetére évről évre újra rácsodálkozunk, végiggondoljuk nemcsak a szenvedéstörténetet, hanem a szeretet nagy hírét is.

Az ezzel szemben álló bűn abszurditását hangsúlyozva Palánki Ferenc úgy fogalmazott, megdöbbentő, hogy az a nép, amely örvendezve fogadja Jézust Jeruzsálemben, néhány nap múlva azt kiabálja: „Feszítsd meg!” Hálátlan az ember. Ha nem úgy alakulnak a dolgaink, Isten nem úgy teljesíti kéréseinket, ahogyan mi szeretnénk, akkor elfordulunk tőle, és képesek vagyunk Őt halálra ítélni.

A megyéspüspök saját életünkre vonatkoztatva mindezt, hozzátette: így teszünk embertársainkkal is; a mi életünkben ugyanolyan abszurditása van a bűnnek. Ha nem teljesednek kéréseink aszerint, amit várunk, ha nem Istent várjuk, akkor csalódni fogunk, és embertársainkra is gyakran kiáltunk „feszítsd meg”-et egy-egy szóval, cselekedettel, megjegyzéssel.

„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem!” (Mt 27,46) A debrecen-nyíregyházi püspök Jézus kiáltása kapcsán rámutatott, bennünket az Isten soha nem hagy el, hanem mi térünk le a szeretet útjáról. Jézus a gúnyolódások között is megmutatta, Ő az élete árán is megmenti az embert. Erre a szeretetből meghozott áldozatra szeretettel kell válaszolni, ezt kell belevésni a szívünkbe, és egyre inkább e szerint a szeretet szerint kell élnünk. Nagyhéten átgondolhatjuk, hol tartunk ezzel a válasszal, ki tudjuk-e mondani ezt egész életünkkel.

* * *

Egri Főegyházmegye


A barkák megáldásával vette kezdetét a virágvasárnapi liturgia Egerben, a székesegyház előtti téren.

Bár a szenvedéstörténetet mindannyian jól ismerjük, mégis, újra és újra megdöbbent bennünket hogy a mi Urunk ezt a sok szenvedést értünk viselte – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba érsek.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét virágvasárnap. Az esztergomi ünnepről ITT olvashatnak.

* * *

Győri Egyházmegye

A virágvasárnapi szertartás Győrben a székesegyház melletti Apor Vilmos püspök terén, az Árpád-kori templom romjai előtt kezdődött a barkaszenteléssel és a homíliával, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban folytatódott.

Veres András megyéspüspök prédikációjában emlékeztetett arra, hogy virágvasárnappal kezdődik a szenthétnek is nevezett nagyhét, amely során egész üdvösségünk misztériumát megéljük.

Ez a hét segíthet bennünket hitünk elmélyítésében, megerősítésében. A nagyhét a „szenvedés ünnepe”: azért lehet ezt a két szót egymás mellé állítani, mert Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával üdvösséget szerzett az egész emberiségnek. Ezekben a napokban Jézus földi életének utolsó óráit követjük végig, a megaláztatás és a szenvedés idejét. Jézus szenvedéséből alázatosságot, hűséget, elkötelezettséget tanulhatunk – hangsúlyozta a győri főpásztor.

Majd felidézte Jézus jeruzsálemi bevonulásának jeleneteit: Jeruzsálemben furcsa lehetett annak idején ez az ünnep. Jézus bevonulása nem volt meghirdetve, nem voltak szervezők, olyanok, akik az alkalom különböző kellékeiről, a „hangosításról” gondoskodtak volna azért, hogy minél több emberhez eljussanak Jézus szavai. Jézus bevonulása különös volt, mert nem uralkodókhoz, győztes hadvezérekhez méltó, díszes menetben, szép lovon, hanem egy teherhordó állat hátán érkezett Jeruzsálembe.

Jézuson kívül senki sem tudta, hogy milyen fontos esemény történik azokban a pillanatokban. A Jézust fogadó tömegben sokan voltak azok, akik már régóta szerettek volna vele találkozni, hiszen hallottak a csodákról, amelyeket véghez vitt, de voltak olyanok is, akik néhány nappal a bevonulás előtt még meg akarták kövezni. A bevonulás pillanatában a Jézust szeretők hangja vált erősebbé – mutatott rá Veres András.

Loyolai Szent Ignác szerint akkor érthetünk meg jobban egy-egy szentírási szakaszt, ha beleképzeljük magunkat a leírt eseménybe, vagy az adott történés egyik szereplőjének helyébe. A jeruzsálemi bevonulás képei önvizsgálatra indítanak bennünket: a Jézust körülállók melyik csoportjához tartozunk? Azokhoz, akik szerettek volna találkozni Jézussal, vagy azokhoz, akik halálra akarták kövezni? Milyen kapcsolatban állunk Jézussal, mi fűz bennünket hozzá? Jézus azt kéri, hogy maradjunk hozzá hűségesek. A megszentelt barkaágak a Krisztushoz való tartozásunkat jelképezik, arra emlékeztetnek bennünket, hogy Krisztus mellett köteleztük el magunkat, és ezt az elköteleződésünket hűségesen meg kell tartanunk – zárta elmélkedését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Kalocsán a Szentháromság téren kezdődött a szertartás. Bábel Balázs érsek megáldotta a barkákat, majd Retkes Zsolt felolvasta az evangéliumot. Ezt követően a hívek az asszisztenciával a főszékesegyházba vonultak. Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékezete után a liturgia az Úr szenvedéséről kezdett elmélkedni. A passiót a Főszékesegyházi Kórus énekelte.

Szentbeszédében a főpásztor emlékeztetett a városok zajára, amely közepette sokan észre sem vennék az Úr bevonulását. Kiemelte keresztény küldetésünket: ne könnyedén formálható tömeg legyünk, hanem közösség, amely tagjaiban is és egységében is szabadon igent mondott Jézus Krisztusra, s ezt az igent minden pillanatban meg is éli.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Kaposváron a város sétálóutcáján kezdődött a virágvasárnapi ünnep. A Jézus Szíve-templom állandó diákonusának, Fekete Csabának és feleségének, Szabó Mártának ötlete volt, hogy húsvétra készülve megmutassák Jézust az utca emberének. Szerették volna megjelenteni ezért a virágvasárnapi bevonulást és a szenvedés több állomását.

Mindehhez segítséget kaptak a Csiky Gergely Színháztól: színművészek alakították a főbb szerepeket; de jelmezekbe bujtatták a Jézus Szíve-templom ifjúsági közösségének tagjait is.

A menet a város központjából, a Kossuth térről indult, öt állomáson elevenedtek meg a bibliai képek: Jézus szenvedéstörténetének utolsó állomásai. A sétálóutcán keresztül haladtak a résztvevők a Jézus Szíve-templomig, a menet végén a Jézust alakító színművész szamárháton ült. Utolsó jelenetként eljátszották a templom megtisztításának történetét is.

A Jézus Szíve-templomban az ünnepi szentmisét Varga László kinevezett kaposvári püspök celebrálta, aki Jézus szenvedéséről beszélt. A szentmisén a Szent Imre-templom gitáros csoportja Sillye Jenő oratóriumát adta elő. A liturgián közreműködött még Víg Margit hegedűművész és Kardos Kálmán orgonaművész.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Udvardy György megyéspüspök a pécsi székesegyházban celebrált ünnepi szentmisét. Homíliáját így kezdte: Úgy tűnik, mintha az Egyházunk már virágvasárnap mindent elmondana, mintha sietne megülni az ünnepet, ahogy ez mindennapjainkban egyre gyakoribbá válik. Mégsem így van, a reményünkben akar megerősíteni minket, hogy bármi, ami történik Jézus életében, az az Isten szeretetéből történik – mutatott rá a főpásztor.

A megyéspüspök arra bíztatott, ebben a reményben éljük át a nagykedd éjszakájának és az előző napoknak a szenvedését a Getszemáni kertben, a vérrel verítékezést, így éljük át, amikor Jézus lehajol és megmossa a tanítványainak a lábát. Nem emberi vagy isteni gyengeség jelenik meg ezekben a cselekvésekben, hanem a szolgáló Isten – hangsúlyozta. A reményt szem előtt tartva éljük meg a szentségeket megjelenítő olaj megszentelését, így éljük meg nagycsütörtökön a kenyér és a bor megjelenését, így éljük meg majd Jézus panaszát a keresztről: Népem, mi az, amit nem tette meg, mondd meg, és megteszem! és annak tudatában hódoljunk előtte, hogy reményünk van. Így éljük meg a nagyszombat csendjét, így várjuk húsvétvasárnap hajnalát, a tetten érhetetlen pillanatot, amikor megjelenik az Úr  folytatta gondolatmenetét a főpásztor. Udvardy György hozzáfűzte: ezt a reményt éljük át családjainkban, a küzdelemben, a gyermeknevelésben, az esetleges feszültségek némaságának hordozásában is, amikor szeretnénk tudni, mikor szolgálunk jól. Tárjuk fel szívünket, hiszen mindaz, ami a héten

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

A Szent István-székesegyházban Spányi Antal megyéspüspök tartotta a virágvasárnapi ünnepi liturgiát, amely a hagyományoknak megfelelően a hívek által hozott barkaágak megszentelésével és a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező körmenettel kezdődött.

Jézus szenvedéstörténete, a passió elhangzása után, a főpásztor a kereszthordozásról, halálról és feltámadásról mint az emberi élet útjáról elmélkedett, amely megváltásunkhoz elengedhetetlenül szükséges. „Legyünk társai Krisztusnak, a szent három napban, járjuk vele együtt az utat, imádkozzunk és virrasszunk – buzdított a püspök. – Éljük át szenvedését, hogy a feltámadás is megérinthesse lelkünket. Az Úr most arra hív meg minket, hogy ne csak emlékezzünk a húsvéti eseményekre, hanem vele együtt részesei legyünk ezeknek az eseményeknek. Váljunk Krisztus társaivá, az apostolokkal és a Szűzanyával együtt érezzük át a történteket, hogy ezek a napok megszólítsanak bennünket.”

A főpásztor kérte, próbáljunk kiszakadni a mindennapokból, a kedvteléseinkből, hogy a teremtő csöndben, az imádságban, Isten szemlélésében ezek a napok kegyelemben gazdaggá tegyenek bennünket, megújítsanak és segítsenek, hogy keresztényi küldetésünket teljesítsük. Nekünk kell ugyanis állhatatosan és buzgón imádkoznunk a világért, mert az emberiség ma zűrzavarba kergette önmagát, és a mi felelősségünk, hogy mégiscsak megtalálja Istenbe rejtett életét, a hit, a remény, a szeretet útját, és ezáltal Isten békéjét tudja hordozni, Isten békéjében tudjon élni.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Szombathelyen szintén a székesegyház előtti téren kezdődött a virágvasárnapi liturgia az ünnepi szimbólumok: a barkák és a pálmaágak megáldásával.

Rövid beszédében Császár István egyházmegyei kormányzó kiemelte, a most kezdődő héten közösen felfedezhetjük, hogy kik vagyunk mi, és ki az Isten. Ma meghívást kapunk arra, hogy a jeruzsálemi tömeggel szívesen és örömmel köszöntsük Jézust, hozsannát kiáltsunk, befogadjuk őt: „Áldott, aki az Úr nevében jön.”

A bevonulást követően az olvasmányok után elhangzott a passió, Jézus szenvedéstörténete Máté evangéliuma szerint.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi várban, a Szentháromság téren barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi liturgia virágvasárnap. Márfi Gyula érsek kispapok asszisztenciájával vonult a térre, és a Szentháromság-szobor előtt megáldotta a barkákat. Ezután Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve léptek be a bazilikába, ahol a szentmise keretében a Szent Mihály kórus énekelte el a passiót.

A szentmisét a főpásztor Nagy Károly címzetes apátkanonokkal és Brenner Józseffel, a Boldog Gizella Szeminárium spirituálisával együtt mutatta be.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Egri Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kaposvári Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Mudrák Attila, Egri Főegyházmegye, Nagy Lajos/Győrfotó, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Hegedüs György, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Videó: Szent István Televízió, Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír