Egyházjogi világkongresszus Rómában

Kitekintő – 2017. október 6., péntek | 18:29

A Nemzetközi Kánonjogi Társaság (Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici Promovendo) Rómában zajló „Kánonjog és jogi kultúrák” című világkongresszusán október 5-én Erdő Péter bíboros a születő keresztény egyház vallási és kulturális azonosságáról és kapcsolatrendszeréről tartott előadást.

A Nemzetközi Kánonjogi Társaság (Consociatio  Internationalis Studio Iuris Canonici Promovendo) XVI. világkongresszusának házigazdái a Pápai Lateráni Egyetem, a Pápai Gergely Egyetem és a Szent Kereszt Pápai Egyetem.

Az öt világrészről érkezett mintegy négyszázötven résztvevő jelenlétében október 4-én reggel Pietro Parolin bíboros államtitkár nyitotta meg a rendezvényt, majd Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Pápai Tanácsának elnöke szólt az Egyházi Törvénykönyv eddig elvégzett és tervezett módosításairól.

Október 5-én reggel Luis Navarro, a Kánonjogi Társaság elnöke olvasta fel Ferenc pápa üzenetét. A Szentatya részletesen szólt az egyházjog mai kulturális körülmények közötti szerepéről és szolgálatáról. Az előadások vezérfonala az a gondolat volt, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici, az 1983-as és az 1990-es Egyházi Törvénykönyv és a mai egyházi jogalkotás hogyan kapcsolódnak az adott kor kulturális környezetéhez.

Október 5-én, csütörtökön az első előadást Erdő Péter bíboros tartotta a születő keresztény egyház vallási és kulturális azonosságáról és kapcsolatrendszeréről, arról a felismerésről, hogy az Egyház Isten népe. Hangsúlyozta, hogy ez a meggyőződés volt az alapja az Egyház intézményes szerkezete kialakulásának és teológiai értékelésének.

A római joggal, illetve a középkori világi jogtudománnyal fennálló kapcsolatokat Peter Landau és Kenneth Pennington professzorok elemezték. Giorgio Feliciani professzor előadásából kitűnt, hogy száz évvel ezelőtt az Egyházi Törvénykönyvet hosszú távon változtathatatlan szövegnek szánták. 1983-ban viszont II. János Pál pápa szándéka szerint olyan törvénykönyvet hirdettek ki, amely nyitott kívánt lenni az új helyzetekben szükségessé váló módosításokra. Mindez választ jelentett a környezet jogi kultúrájának és felfogásának változására is. Ugyanakkor szükségessé tette a hatályos jog és az egyházi hagyomány viszonyának, illetve az egyes normák teológiai értékének átgondolását is.

Az október 7-éig tartó világkongresszuson szakértők, szerzetes intézmények és lelkiségi mozgalmak képviselői vannak jelen. Magyar részről Erdő Péter bíboros mellett Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora is tartott előadást, aki azt mutatta be, milyen szerepet játszott Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás az 1917-es Codex Iuris Canonici szövegének kidolgozásában.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: consociatio.org/congresso2017

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria