Életadó szerzetesség, szolgálat és öröm – Szerzetesek zarándoklata Mátraverebély-Szentkúton

2018. április 15. vasárnap 15:00

„Életadó szerzetesség – Szűz Máriával és Szent Józseffel a szerzetesi úton” címmel rendezték meg április 14-én a magyarországi szerzetesek zarándoklatát a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen. Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi érsek és Jeges Mirjam kármelita perjelnő tartottak előadást.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Ahogyan három évvel ezelőtt a szerzetesek évében, most is ragyogó napsütésben telt a találkozó a Mátra lábánál, a csodaszép, erdők övezte kegyhelyen, ahol a ferences házigazdák mindig örömmel és jól szervezetten fogadják a látogatókat. Immár hagyomány, hogy a fiatalabbak előző nap gyalog teszik meg az utat Szécsény és Szentkút között – szép bevezetése ez a szerzetesközösségek együtt töltött napjának.

Pierbattista Pizzaballa érseket, a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus apostoli adminisztrátorát a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnöke, Dobszay Benedek ferences tartományfőnök köszöntötte, majd a női szerzetesekhez fordult köszöntéssel. Kifejezte háláját belső látásukért, látásmódjukért, amely ajándékot jelent az Egyház számára. Lobmayer Ágnes M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöke, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának elnöke hasonlóan szép szavakkal üdvözölte a férfi szerzeteseket, megköszönve nekik, hogy húzóerők az Egyházban. A szerzetesi zarándoklat megszervezéséért Orosz Lóránt ferences házfőnököt és Kiss Didákot, a Magyarországi Szerzetes-elöljárók Konferenciáinak Irodája vezetőjét illeti köszönet.

Pizzaballa érsek Szent József alakját vizsgálva arról elmélkedett, mit jelent az apaság és anyaság a szerzetesi életben. Máté evangéliumából idézte azt a részt, amelyben Jézus azt kéri, a tanítványok ne hívják magukat atyának és mesternek. Jézus korában ezek a tisztek a hatalom jelei voltak, ma azonban mást, szolgálatot jelent atyának és mesternek lenni. Ahogyan Jézus magyarázta: legyen mindenki a másik szolgája. Ahogyan Szent Pál is írja a tesszalonikiaknak: nem tekintéllyel, hanem anyai, apai szeretettel élt köztük. Az apaság, anyaság egy életstílus, Pál mint apa és anya életre nemzette a közösség tagjait. Az apaság, anyaság nem más, mint a hitre való nemzés: a szerzetes annyira apa és anya, amennyire az Istennel való találkozásra, kiengesztelődésre szüli az embereket. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha kedvesek a számára.

Szent Józsefnek le kellett mondania önmagáról, hogy helyet adjon Isten apaságának. Isten hatalmas szeretetében szintén megtagadta önmagát értünk. Az igazi apaság nem emberi, hanem Isten atyasága: Krisztust nemzi a másikban. Ahhoz, hogy nemzeni tudjunk, előbb fiúvá, Isten fiává kell válni – figyelmeztetett az előadó.

Az apaság nem szerep tehát, hanem szolgálat. Ha az apaságot tekintélynek értelmezzük, az magányt szül, ha azonban szolgálatnak, az gyermekeket nemz. A szerzetesi közösségben oly fontos engedelmességről szólva a szentföldi érsek hangsúlyozta: ha a közösségben a szerepek határozzák meg a kapcsolatokat, akkor az engedelmesség folyamatos alkudozást jelent, az engedelmesség akkor könnyű, ha a szeretetre, a szolgálatra épülnek a kapcsolatok.

A szerzetesi testvériségnek próféciává kell válnia, ami csak akkor valósul meg, ha fénnyé válik a világ számára. A szerzetesi élet két veszélye, ha csak a spirituális életre koncentrál és nincsenek külső kapcsolatai; és ha fundamentalista, vagyis a szigorú, merev szabályokhoz ragaszkodik. Az életadás erőfeszítést kíván, a testvéri közösségnek nyitottnak kell lennie a világra, ugyanakkor ki kell fejeznie egy új hovatartozást. Apának lenni, életet adni: ez mindig a konkrét személyekkel való kapcsolatban fejeződik ki azokon a helyeken, ahol élünk. A testvéri közösség nemcsak egy csoport, ahol a tagok jól érzik magukat, hanem Krisztus teste, amely kifejezi az üdvösséget a világ számára. Nem is egy idilli, tökéletes hely, ahol nincsenek problémák. Máté evangéliuma felsorolja a problémákat is, de húsvéti perspektívába helyezi azokat: benne van ebben, hogy meg kell halni és újjá kell születni az életre. Szent József megtagadta önmagát, hogy új életet szüljön. Ha nincs meg a keresztény életben ez a húsvéti perspektíva, akkor nincs prófécia sem. A keresztény élet túlzás, olyan szeretet, amely túllép a határokon. Szent József túllépett az emberi számítgatásokon, és belépett a teljes ingyenesség logikájába.

Végül három pontban foglalta össze Pizzaballa érsek, mi kell ahhoz, hogy atyák legyünk: ki kell lépni önmagunkból; gyermeknek kell lenni, nem szolgának; a másik ember testvérének kell lenni, nem szerepeket, hanem testvéri kapcsolatokat megélni. Ha így élünk, újjászületünk és az életünk prófécia lesz, mi is új életeket szülünk.

Megrendítő volt hallani, hogy a Szentföldön milyen mélysége, konkrét valósága van ennek a profetikus létnek. A háborús feszültség légkörében, ahol minden a pusztulásról, a halálról szól, üres beszédnek tűnhet mindez, ha nem húsvéti perspektívában élik meg. Ha nem a helyzetből, hanem a hivatásból indulnak ki, a szerzetesek megmutathatják a világnak, hogy meg lehet élni Istennek ezt a szabadságát. Ahogyan sok szerzetes teszi, aki ott maradt a háború sújtotta Szíriában, konkrét valósággá váltotta ezeket a gondolatokat, munkálkodik a keresztényekért és a muszlimokért is.

Ha a szívünkben mélyen gyökerezik a hivatás, gyermekek vagyunk, akkor semmi nem akadályozza meg, hogy életadóvá váljunk – zárta gondolatait a szentföldi ferences.

A szabadtéri oltár előtt bemutatott szentmise homíliájában a diakónusok kiválasztását elbeszélő szentleckéből kiindulva Pizzaballa érsek tovább folytatta elmélkedéseit a közösségről. A húsvét fényében születő első közösség sem volt mentes a problémáktól, a megosztottság kezdettől fogva jelen volt benne. Ez a válság, a görögök és zsidók között támadt megosztottság azonban új lépeseket szült, a diakonátus megalapítását, amely által növekedést eredményezett.

Az evangéliumban a tanítványok a kenyérszaporítás után át akarnak kelni a vízen, de sötét van és a tenger viharos. Jézus megjelenik, beszáll a bárkába, és hirtelen a túlparton találják magukat. Az érsek azt kívánta a szerzeteseknek, tanúságtételük mindig annak a próféciája legyen az Egyházban, hogy Jézussal a bárkában tudunk csak átérni a túlsó partra. 

A közös ebéd után Jeges Mirjam kármelita perjelnő, a nap másik előadója Márián keresztül kapott felismeréseit osztotta meg a zarándok szerzetesekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Újszövetség keveset ír Máriáról, és ebben a kevésben aránytalanul sokszor szerepel a szív szó. Megjegyezte és „a szívében forgatta” a történeteket, írja Lukács (2,19). Az itt használt görög ige ugyanaz, mint amelyből a szimbólum szó is fakad: kettétört dolog összeillesztését jelenti, amely önmagán túli jelentést kap, mélyebb dimenziót tár fel. Mária a szív emlékezetével türelmesen összerakosgatta szívében Isten szavát, múltja történéseit és a megjelenő új valóságot. Ebben a hármas tükröztetésben találjuk meg mi is a valódi értelmét annak, ami történik velünk, legyen az keserves fájdalom, vagy a kegyelem túláradása. Mária mindezt „megőrizte szívében” (Lk 2,51) – a görög diatereo ige hosszú belső dialógust jelent, vagyis időt szán az értelem keresésére. Ha így teszünk, mi is belátjuk, hogy minden kegyelem, minden Isten irgalmát hirdeti.

„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes” – szól Máriához az angyal, Mária legmélyebb identitását árulva el: kegyelembe fogadott. Mi is kedvesek vagyunk Isten számára, nem csupán feladataink, eredményeink révén. A kegyelem és az öröm  görög szavak egy szótőről fakadnak: örömünk oka, hogy kegyelembe fogadottak vagyunk.

Mária hagyta, hogy megtörténjen vele az ismeretlen, ráhagyatkozott a Mindenhatóra. Mirjam nővér hangsúlyozta, hogy ez az elfogadás nem beletörődést jelent, Mária kész elfogadni Isten mindent átalakító erejét. Isten szívét próbálja megérteni. Mi is kérhetjük Mária oltalmát, amikor Isten gondolatai nem a mi gondolataink. A kontemplációnak ez a sajátossága: csodálni anélkül, hogy mindent érteni akarnánk. A pillanatnyi helyzeten nem kell feltétlenül változtatni, el lehet nyugodni benne és a bensőnk mélyén találkozni az Úrral. Ahogyan Keresztes Szent János mondja: a szív mélyén több központ van, ahová alászállhat a lélek akkor is, ha nem érte el a legmélyebbet.

Az ámen hitet és engedelmességet jelez egyszerre. Az Isten akaratába való beleegyezést azonban nem lehet improvizálni, hosszú hűség gyümölcse. „Fiat voluntas tua” – mondjuk mindennap a Miatyánkban. Isten olykor a szavunkon fog, és ezek a helyzetek valódi szabadságunk tesztjei lehetnek. Isten titokban etet a lélekkel egy gránátalmaszemet, mondja Simone Weil. Ez a beleegyezést jelenti, amit Istennek ajándékozunk. Ez a gránátalmaszem megbújik a lélek többi hajlama között, és mégis örökre eldönti a sorsát: vagyis Isten titokban odaajándékozza nekem a képességet az ámenre, én pedig szabadságom függvényében élek vele.

Az ember nem valósíthatja meg önmagát anélkül, hogy igent ne mondana. Az igen azonban sok nemet feltételez, a választás lemondás is. Minden igen kockázat, és célt kíván meg. A legelső kérdés az, mi a cél, amihez az igent és a nemet mérem. Ami megérleli az embert, az a meghozott döntésekhez való hűség.

Mindig megérint a nagyszombat nagy csendje – osztotta meg tapasztalatát Mirjam nővér. – Mintha megállna az idő – a Szentlélek fontosnak ítéli a hiány, a gyász tapasztalatát. Emberségünk elmélyítésének folyamatában nagy szerepet játszik a veszteség feldolgozása. Nagypénteken mindenki megtapasztalta a lehetetlenséget, Isten csendje volt mindenütt, a fájdalom szorítása. Itt kezdődik a nagyszombat munkája: a kudarc létezik, a halál létezik és nekem a reményt kell kimunkálnom magamban, értelmet kell keresnem a látszólagos kudarc mögött, mert így leszek képes befogadni az Országot. Ez a hosszú folyamat maga a szívünk megtérése. Az Istenszülőre rátámaszkodhatunk ebben, megtart minket. Mária jól tudott emlékezni, a reményt védelmezni. A remény anyja, mert a fájdalmak mellé odateszi Isten ígéretét, ez az ő értelmezési horizontja. Nem takarja el a valóságot, hanem túllát rajta. Ha én is így nézem életem valóságát, bátrabban, nagyobb nyugalommal tudok tovább menni.

Isten kegyelméből Máriában is megvalósultak Jézus szavai a földbe hullott gabonaszemről. Isten Fiáról szóltak a szavak, de a szentírási szövegeket is úgy lehet – a modern hermeneutika módszerével – értelmezni, hogy megnézzük, mit hoztak létre, milyen élet áramlik ki belőlük az idők során: az alázatos názáreti Szűz az évezredek során megszámlálhatatlan sokaság anyja lett. A mi életünknek is nagyobb a távlata, mint gondolnánk.

Kis Szent Teréz írja, hogy Mária nem futhat előre egyedül: „magával ragadja az összes lelket, akit szeret”. Ez a Szűzanya evangelizálása, fut Isten felé és magával visz, ha belekapaszkodom.

Mária soha nem vádlója testvéreinek, mindig közbenjáró. Észrevétlenül bogozgatja a csomókat. A Királyok második könyvében olvashatjuk Elizeus próféta történetét, amelyben Izrael királyának segít kilőni a nyilat. A belső szobánk nyitott ablakából mi is nyilakat, imáinkat lőjük az ég felé. Ezek a nyílvesszők egészen Isten szívéig érnek, mert Mária keze van a kezünkön és segít tartani az irányt.

Olvassuk, hogy Mária a mennybemenetel után egy szívvvel, egy lélekkel együtt imádkozott az apostolokkal – vagyis azokkal, akik magára hagyták az Urat a szenvedésben. Hogyan tudta integrálni életébe ezt a csalódást? Mária személyisége magjához tartozik a hálás elfogadás, és tudja, hogy az egység megőrzésének alapfeltétele a megbocsátás, a másik tartozásának elengedése. A Szűz tekintete „a gyengéd együttérzés tekintete” – írta Bernanos.

A bizánci Akathisztosz himnuszban sokszor énekeljük: „Örülj, szent Szűz”. Isten, aki végtelen öröm, nekünk akarja adni ezt az örömet. Ez az öröm az elé jön, aki nem keresi: válasz az életemet motiváló érték érdekében tett erőfeszítéseimre. Másfelől a Lélek gyümölcse, belülről jön, misztikus tapasztalat, Isten műve bennem. Tanulnunk kell örülni. Ha Isten szeretete központi jelentőségű az életemben, észreveszem a legapróbb jeleket, nincs szükségem rendkívüli jelekre. A többi jelnek pedig nem tulajdonítok akkora jelentőséget, mert nem hiszem, hogy tartós örömet tudnának szerezni. „Őérte mindent veszni hagytam” – mondja Pál apostol. A vágyaim, az ízlésvilágom evangelizálásáról van szó, hogy eljuthassak önmagam középpontjába, ne önző kis énem csapdájában éljek. A keresztény öröm igazi forrása az Atya szava, amelyben magamra ismerek. Hagyom, hogy az Atya öröme betöltsön engem és a bennem megszülető örömmel válaszolhatok. Mária segít ebben, fölemel, bátorít, nem nehezedik ránk. „Inkább anya, mint királynő” – írta Kis Szent Teréz. Nap mint nap megköszönhetjük Istennek, hogy ilyen anyát adott nekünk – zárta gondolatait a kármelita perjelnő. 

Az előadás után a téren korosztályok szerinti csoportokban beszélgethettek, fogalmazhatták meg a szerzetesek kérdéseiket az előadókhoz, akik aztán személyes tapasztalataikat elmesélve válaszoltak.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-koszonom-hogy-hazajohettem-osei-szulofalujaba-latogatott-michael-august-blume
„Köszönöm, hogy hazajöhettem!” – Ősei szülőfalujába látogatott Michael August Blume

Michael August Blume-mal, hazánk apostoli nunciusával és Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével ünnepelte az öröm vasárnapját Himod hívő népe és mindazok, akik a rábaközi faluba érkeztek december 16-án, advent harmadik vasárnapján.

2018. december 16. vasárnap
eljunk-ugy-hogy-annak-isten-is-oruljon-pal-feri-atya-az-oromrol
Éljünk úgy, hogy annak Isten is örüljön – Pál Feri atya az örömről

Pál Feri katolikus pappal, mentálhigiénés szakemberrel az örömről beszélgettünk a Gaudete vasárnap apropóján.

2018. december 16. vasárnap
Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle