Koszorúzás a szétszóratás emléknapján – Elhurcolt minoritákra emlékeztek Miskolcon

2018. június 21. csütörtök, 18:45

A szétszóratás emléknapja alkalmából június 19-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja koszorúzási ünnepséget rendezett a minorita rendház falán elhelyezett emléktábla előtt Miskolcon.

Kartal Ernő minorita tartományfőnök tizennégy éve kezdeményezte ezt az ünnepséget, és azóta évről évre megemlékeznek azokról a szerzetesekről, növendékekről, munkatársakról, akiket 68 éve, 1950. június 17-én éjjel az ávósok elhurcoltak és kényszerlakhelyre szállítottak.

Idén Sasvári István, a miskolci KÉSZ-csoport vezetőségi tagja köszöntötte az ünnepségre összegyűlteket, majd Pehm G. Antal ferences kistestvér, miskolc-vasgyári plébános mondott ünnepi beszédet.

Azokra a minorita szerzetespapokra, növendékekre, segítőkre emlékezünk – fogalmazott –, akiknek elhurcolására ez a tábla emlékeztet minket. 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott döntést. Ezt megelőzően, mint tudjuk, megfélemlítésként nyár derekán, jó néhányszor váratlanul, hajnalban vagy éjszaka hurcoltak el szerzeteseket embertelen módon.

1945-től folyamatosan, lépésről lépésre bontakozott ki ez az embertelen eljárásmód. A szerzetesek elhurcolása, a rendek feloszlatása folytatása volt mindannak, amit a marxista–leninista, sztálinista ideológia eltervezett és fontosnak látott. A nagy félelmük a vallás volt – emelte ki a szónok. – Amit nemcsak feleslegesnek tartottak, hanem egyenesen veszélyesnek. Az volt a vád a kereszténységgel szemben, hogy az embert passzivitásra kárhoztatja a társadalmi igazságossággal szemben, mert hívő belenyugvással fogad mindent, anélkül, hogy átalakítaná a társadalmat. Ennél a helyzet valószínűleg egyszerre egyszerűbb és bonyolultabb is.

Sem én, sem a közösségem nem éltük át ezeket az időket, de vannak, akik még átélték a jelenlévők közül, közvetlen emlékeik is lehetnek. Azonban az, ami akkor történt, az egész társadalmat, az egész Egyházat és mindannyiunkat sebezte. Sebzettségeinknek, lehetőségeinknek pozitív és negatív értelemben is a múltban keresendő az oka. A történelemnek személyes, nemzeti, egyházi értelemben egyaránt részesei vagyunk valamennyien. Hordozzuk mindazt a jót, amit őseinktől örököltünk, de hordozzuk mindazokat a sebeket is, melyeket ők személyesen vagy közösségileg hordoztak. Ahhoz, hogy megérthessük magunkat, egyházunkat, a ma társadalmát, ahhoz emlékezve kell megismernünk mindazt, ami történt – hangsúlyozta a ferences kistestvér.

Az ünnepi beszéd után a miskolci minoriták, a plébániai képviselő-testület és a miskolci KÉSZ-csoport képviselői megkoszorúzták az emléktáblát.

A templomban szentmisén emlékeztek meg az elhurcoltakról, amelyet szintén Pehm G. Antal mutatott be. Az ünnepségen és a liturgián közreműködött a templom Szent Ferenc kórusa, Gergely Péter Pál vezetésével.

Szöveg: Gróf Lajos

Fotó: Fojtán László

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök