Michael W. Banach a szociális testvérek jubileumán: A leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik

Megszentelt élet – 2024. január 21., vasárnap | 13:00

Szentmisét ünnepelt a Szociális Testvérek Társasága január 20-án a budapest-újpalotai Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára-templomban. Alapításuk centenáriumáért adtak hálát, lezárták az emlékező és jövőbe tekintő jubileumi évet. „Ha igent mondunk az Istennek, lesz következő száz évünk” – ezzel a bizonyossággal adtak hálát.

Nagy sokaság gyűlt össze, megtelt a Boldog Salkaházi Sára ereklyéjét őrző templom. A magyarországi testvérekkel ünnepeltek a társaság nemzetközi közösségeinek képviselői. A kaliforniai ágat képviselte Maribeth Larkin SSS központi elöljáró. Nagy számban érkeztek testvérek Erdélyből, Szlovákiából.

A templom falain elhelyezett fényképes összeállítások a jubileumi év eseményeit dokumentálják. Elkalauzolnak számos helyszínre – Budapest, Kolozsvár, Buffalo, Csíkszereda, Nagyvárad, Balatonboglár, Szegvár –, végigvezetnek a programgazdag éven.

Kővári Magdolna SSS általános elöljáró köszöntötte az egybegyűlteket: A Szentatya áldásával kezdhettük egy éve az alapításunk centenáriumát ünneplő jubileumi évet, ma hálaadással a szívünkben zárjuk azt itt, a társaság védőszentje, Boldog Salkaházi Sára templomában. Megújítjuk küldetésünket: Itt vagyunk, Uram, minket küldj!

A latin nyelven bemutatott szentmisében imák, énekek, könyörgések hangzottak el több több ország nyelvén, ahol a  társaság jelen van – angolul, szlovákul, spanyolul.

A szentmise főcelebránsa és szónoka Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa volt. Koncelebrált többek között Fehér Zoltán, a Boldog Salkaházi Sára-templom plébánosa, Lambert Zoltán protonotárius, kanonok, érseki tanácsos, Andrásfalvy János SDB szalézi tartományfőnök, Berhidai Piusz OFM ferences tartományfőnök, Fehérváry Jákó OSB, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és több paptestvér.

A szentbeszéd középpontjában a társaság két meghatározó alakja, Slachta Margit és Boldog Salkaházi Sára állt. Slachta Margit, a társaság alapítója az egyház szociális küldetését tette a közösség életének mozgatórugójává: arra kötelezték és kötelezik magukat ma is lelkileg és szakmailag felkészülve a nővérek, hogy válaszoljanak társadalmilag, gazdaságilag és politikailag tehetetlenek szükségleteire, és küzdjenek a sebeket okozó körülmények megváltoztatása érdekében. Ebben a szolgálatban a keresztény hit az iránytű. Margit testvér vallotta, ha az ember nem vállal kockázatot, ügye vesztésre van ítélve.

Az Isten országáért – az Egyházért, a közösségért és az emberekért – való kockázatvállalásra biztatta a testvéreket a szónok. Jónás történetéből kiindulva a nuncius azt fogalmazta meg, mindazokat, akik a niniveiek példáját követve bűnbánatot tartanak, Isten megvédi és megújítja.

Boldog Salkaházi Sára életének a remény volt a mozgatórugója. A remény hajtotta, amikor 1944-ben felismerve a magyarokra leselkedő veszélyt, életfelajánlást tett, amire meg is kapta az engedélyt feletteseitől. December 27-én teljesedett be felajánlása: a nyilasok elhurcolták, és az egyike volt azon áldozatoknak, akiket a Duna partján agyonlőttek.

A nuncius XVI. Benedek szavait idézve fejtette ki tanítását a reményről.

Keresztény reménységgel rendelkezni azt jelenti, tudunk a rosszról, és mégis bizalommal nézünk szembe a jövővel.

Ez a remény a jót keresi az emberekben, ajtókat nyit, felfedezi, mit lehet tenni, nem táplál illúziókat, de nem enged a cinizmusnak sem. Megelégszik a szerény nyereséggel, felismerve, hogy a leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik, jó vesztes, mert isteni bizonysággal rendelkezik a végső győzelemről. A remény a hitben alapozódik meg, hogy Isten teremtette az embereket, és ő áll mögöttük szeretetével.

Sára testvér tanúbizonysága az állandó reményről visszhangzik Egyházunkban, és példája reményre inspirálja a közösség tagjait ma is. A nuncius arra biztatta a testvéreket, vizsgálják meg, mik a prioritásaik a következő száz évre. Ezek megkülönböztetésében eligazítást nyújt új mottójuk: „Menjetek, íme, úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé – csak a szeretet fegyverével.” Jézus a küldetésre felkészítette tanítványait, útmutatást adott nekik, s a testvéreknek is azt a bizonyságot közvetíti. Bár meg nem értéssel, akár üldöztetéssel kell szembenézniük küldetésük során, de Krisztust követve, neki engedelmeskedve nem kell félniük. Ebben a bizonyosságban, Jézus védelmében és békéjében élhetnek és szolgálhatnak a testvérek a Föld kilenc országában: Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Kubában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken.

Várjuk, hogy veletek és általatok újra felfedezzük a szeretet fegyverét.

Isten kegyelmének csodálatos erejével tesz képessé benneteket erre a küldetésre” – fogalmazott a nuncius.

Kővári Magdolna SSS és Maribeth Larkin SSS a szentmise végén hálájukat fogalmazták meg, és kifejezték elkötelezettségüket, hogy nem valaminek a végét látják maguk előtt, hanem a folytatást: belépünk a következő száz évbe.

Margit testvér száz évvel ezelőtt tűzzel, de nincstelenül indult el a szolgálat útján a testvérekkel. A Szentlélek tüze olyan dinamizmust adott nekik, hogy a társadág hat év alatt öt országban meg tudott jelenni. Ma jobbak a körülmények, de megvan-e a tűz, ami az alapítókat vitte?

Átadjuk-e magunkat a Szentlélek irányításának? Ha igent mondunk, lesz következő száz évünk

– fogalmazott Magdolna testvér.

Elmondta, karizmájuk ma ugyanúgy aktuális, mint egykor, ebben erősítette meg őket a jubileumi év. Feladatuk ma is, hogy a szeretet kultúráját építsék és a társadalmi párbeszéd jegyében előmozdítsák az egyetemes testvériséget. Ezért a testvérek kilépnek otthonaikból, kilépnek a templomokból. „Dolgunk van, sok a munka. A jubileum még inkább egyesített minket, a három ág együtt ünnepelt, és együtt megyünk tovább” – mondta Magdolna testvér.

Maribeth Larkin a Los Angeles-ben élő közösség üzenetét tolmácsolta: karizmánk, hogy a szenvedő világban szolgálunk, a cél, ahogy Ferenc pápa lelkünkre kötötte, hogy mindenkinek legyen helye szeretetünkben. Ehhez nekünk kell szerető közösségnek lenni, és átölelni különbözőségeinket, testvérekké válni, így szolgálhatunk a világban. Együtt tudunk előre menni, és képviselni az igazságosságot, ami karizmánk lényege, és együtt vállaljuk a kockázatot – fogalmazott.

Németh Emma SSS, a társaság kerületi elöljárója, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának elnöke az előretekintés jegyében elmondta, a társaság mindig úttörő munkára vállalkozott; figyeli a társadalom aktuális helyzetét, és megpróbál erre a Szentlélek hangját meghallva válaszolni. Jellemző ránk, hogy beindítunk dolgokat, örülünk, ha mások ebbe bekapcsolódnak. Egy ilyen új kezdeményezés, amit most indított el a magyar kerület, hogy fokozottan részt kívánnak venni a vidéki életben. Néhány testvér dolgozik az Alföldön és Szombathelyen, de leginkább Budapesten vagyunk jelen. Több testvérben is motoszkál az indulás a vidék felé.

Újra és újra fel kell szítanunk magunkban a Szentlélek tüzét, hogy átsugározzon rajtunk. „Ha rá tudunk nyílni Isten csodáira, öröm és lelkesedés tud ebből születni.”

Emma testvér elmondta, jelenleg hetvennégy testvér él a magyar kerület közösségeiben. Jelen vannak az élet minden területén: egészségügy, oktatás-nevelés, szociális terület, művészet, teológia, pszichológia, gyermekvédelem, de van közgazdász, jogász is a közösségben. Három novícia van képzésben, ideiglenes fogadalmat tett kilenc testvér. A társaságnak három ága van a világban, és kilenc országban vannak jelen.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria