Gyarmati András, a győri székesegyház főrestaurátora a felújítási munkálatokról

2019. április 4., csütörtök | 11:10

A Győri Egyházmegye főtemploma, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház belső megújulásáért felelős szakemberrel, Gyarmati András restaurátorral készített interjút az egyházmegye honlapja, amit az alábbiakban közzéteszünk.

Veres András győri megyéspüspök és Gyarmati András, a Gyarmati és Társai Mérnöki és Szolgáltató Kft. ügyvezetője 2018. december 21-én írták alá a székesegyház rekonstrukciójának második üteméről szóló szerződést a Püspökvárban.

– Mettől meddig tart majd a székesegyház felújítása, és mit fog érinteni? Milyen feladatok előtt állnak?

– 2019 februárjától 2022 májusának végéig tartanak a helyszíni munkák. Elsőként a déli hajó három mellékoltárát és padjait szállítottuk restaurátor-műhelybe, majd március 18-án megkezdhettük az állványozást is. Az első, az idei szakasz február 1. és november 8. között valósul meg, a Szent István-hajót és az orgonakarzatot érinti, ennek az állványozását már láthatjuk. A Héderváry-kápolnát csak részlegesen érinti ez a beavatkozás: ugyan alapvetően jó állapotú a kápolna, de a korábbi villanyvezetékek nyomának javítása, az Apor-szarkofág és a mögötte látható, Mattioni Eszter által készített hímeskő alkotás restaurálása elengedhetetlenné vált. Ha sikerül befejezni a tervezett munkálatokat, akkor már idén novemberben átkerülnek az állványok az északi hajóba, és ott folytatódik a restaurálás az ottani mellékoltárok, festmények, szobrok, rátétdíszítmények műterembe szállítása után. 2020 kora tavaszán szeretnénk a főhajó szentélyét felállványozni a szembemiséző oltár előtti lépcső vonaláig. Ez a szakasz várhatóan 2020 november közepére zárul majd le. 2021 tavaszán állványoznánk fel a teljes főhajót, és előreláthatólag 2022. május végéig folynak e szakasznak a munkálatai. Ekkor valósulna meg a karzat alatti felvizesedett lábazatok restaurálása is, illetve ekkor újulnak meg a főhajó műterembe szállított padjai is. Helyreállítjuk a káptalani sekrestyét, az ott lévő barokk szekrények restaurálása is megvalósul: darabokra szereljük, műterembe kerül, és kész állapotában szállítjuk vissza. A bútorzat mellett különös tekintettel foglalkozunk a falképekkel, a Magyarok Nagyasszonya-oltárral és Zichy Ferenc püspök portréjával.

– Mennyire összetett a restaurátori munka, milyen szakterületek érintettek?

– Festmények, aranyozott faszobrok miatt festő- és faszobor-restaurátori munkák egyaránt sorra kerülnek, amint erre már ki is tértem. Ezenkívül jelentős munkát kapnak a kőszobrász-restaurátorok, hiszen a Szent István-oltár oszlopai, az oltárok lépcsői idesorolhatók. A további kőszobrász-restaurátori feladatok közé tartozik a műmárvány felületek renoválása is, mely az oldalfalak jelentős hányadát díszíti. Meg kell még említenem a fémrestaurátori szakágat is, hiszen a szószék korlátja, a szentélyrekesztő rácsok és Mollinarolo híres fekete oltárai, illetve több más műtárgy is fémből készült. Külön szakterületet képviselnek a textilrestaurátorok, akik a falikárpitokat, baldachinokat és a templomi zászlókat újítják fel.

– A felújítások során lesz olyan időszak, amikor a bazilika liturgikus funkciója esetleg szünetelni kényszerül?

– Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy minden felújítási szakaszban biztosítunk egy olyan oltárt – akár a főhajó, akár valamelyik mellékhajó oltárát –, amelyik méltó állapotban lesz a liturgiához.

– Mivel ilyen nagyívű restaurálásról van szó, számítanak esetleg arra, hogy a székesegyház történetével kapcsolatban a tudományos kutatás számára is hozhat újdonságot?

– A Könnyező Szűzanya-kegyoltár felújításakor már szereztünk tapasztalatot a székesegyház műtárgyállományával kapcsolatban, amit úgy összegezhetünk, hogy sok műtárgy jóval rosszabb állapotban volt, mint ahogy azt a korábbi kutatás felmérte. Én a saját szakterületemen, a falképek helyreállítási munkálatai során – mivel nagyon jól dokumentált az egyes helyreállítások története – nem számítok különösebb újdonságokra, meglepetésekre. A falképeket többször és sokan kezelték már különböző módszerekkel az elmúlt száz évben. A felújítás során azokat a másodlagos vagy esetleg sokadlagos kiegészítéseket, átfestéseket, amelyek az értelmezést vagy a formaérzékelést nem zavarják és nem bántóak, meghagyjuk, hiszen jellemzően nagyon kevés maradt meg a 18. századi, eredeti falképekből. Úgy gondolom, hogy elsősorban restaurálástörténeti megfigyeléseket tehetünk: mikor milyen színvonalon, milyen technikával és igényességgel dolgoztak korábban az elődeink.

– A székesegyház barokk átépítés előtti állapotáról megtudhatunk-e valamit?

– A barokk átépítés oly mértékben megváltoztatta a bazilika térképzését és felületkezelését, hogy nagyon nehéz lenne visszanyúlni korábbi korszakokhoz a barokk részletek rongálása nélkül. Munkánk célja most elsősorban az, hogy a Győri Egyházmegye főtemplomának eredeti barokk szépségét helyreállítsuk.

Forrás: Nemes Gábor/Győri Egyházmegye

Fotó: Hencz Márton

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

2019. május 26., vasárnap