Angelo Amato: A gonoszság misztériuma beszennyezi a történelmet, megrontja az emberi szívet!

2018. május 3. csütörtök 12:26

Hívek tízezrei gyűltek össze a magyar Egyház örömteli ünnepére, Brenner János vértanú pap boldoggá avatására május elsején Szombathelyen. A szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa volt.

Angelo Amato bíboros ünnepi beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

1. Gyermekkorában Boldog Brenner János [1] egy iskolai színielőadásban a kis vértanút, Szent Tarzíciuszt játszotta, akit a 3. században, a római keresztényüldözés idején öltek meg, miközben az Oltáriszentséget vitte a betegeknek.

Brenner János atya vértanúsága épp úgy történt, mint az az esemény. 1957. december 14-én egy fiatalember, aki korábban ministránsa volt, arra kérte, hogy vigye el a betegek kenetét haldokló nagybátyjának. A fiatal káplán, mellén az Oltáriszentséget tartalmazó tokkal, rögtön útnak indult.

Csakhogy csapdáról volt szó. Azon a hideg éjszakán a keresztény hit elleni gyűlölet újabb áldozatot szedett. János atyát ugyanis erőszakos és halálos támadás érte. Több mint harminc késszúrással végeztek vele. 1957. december 15-én hajnalban találtak rá Zsida falu határában: bal keze a mellén volt, védte az Oltáriszentséget, mint annak idején Szent Tarzíciusz vértanú. Gyilkosait sosem kapták el és sosem ítélték el.

2. Hogyan történhetett ilyen barbár tett egy fiatal pappal szemben, olyan dicső múltú, nemes nemzetben, mint Magyarország?

Sajnos azokban a tragikus években – melyek nincsenek is olyan távol tőlünk – Magyarországon a kommunisták ádázul üldözték a katolikusokat. Támadták és megalázták az Egyházat pásztoraiban és híveiben. 1948. december 26-án például letartóztatták Mindszenty József bíborost, és életfogytig tartó fegyházra ítélték. [2]

1950 nyarán mintegy kétezer-ötszáz szerzetest elhurcoltak, és augusztusban megszüntették a budapesti hittudományi kart. Az államhatalom létrehozott egy papi békemozgalmat is, hogy viszályt szítson és megoszlást keltsen a papok között.

1956. október 23-án kitört a híres magyar forradalom Budapesten, melyet azonnal vérbe is fojtottak. A mintegy tízezer áldozat többségében fiatal diák és munkás volt. A még teljesen nem feltárt dokumentumok szerint több mint ezerötszáz egyházmegyés papot és papnövendéket s körülbelül ötszáz szerzetest börtönöztek be és ítéltek jogtalanul halálra.

Az áldozatok közül néhányat már boldoggá avatott az Egyház, így például az esztergomi segédpüspököt, Meszlényi Zoltánt (1892–1956), aki egy internálótáborban halt meg, és a szalézi Sándor Istvánt (1914–1953), akit kirakatperben ítéltek halálra.

3. A kommunista kegyetlenség áldozata volt a fiatal káplán, Brenner János atya is. Buzgó, lelkes pap volt, szerette hivatását, és egészen küldetésének, segítő szolgálatának szentelte életét.

Az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette, nagyok és kicsik egyaránt.

Az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában, állhatatosan szolgálta az Urat és gyújtott fényt a fiatalok lelkében Jézus szavával.

Kevéssel azelőtt, hogy végzetes kelepcébe csalták, támadás érte az erdőben. 1957 decemberének első napjaiban ugyanis, miközben hazafelé motorozott hittanórája után Farkasfáról, ismeretlenek méteres, súlyos farönköket dobáltak az útra, hogy halálát okozzák. János atya azonban nem ijedt meg, másnap reggel pedig megjegyezte: „Azt hitték, kitöröm a nyakam, csakhogy a Jóisten velem volt, és megúsztam!” [3]

Tudta, hogy életével játszik, de kitartott küldetésében. Megérezte, hogy hamarosan megöli az államhatalom, úgyhogy meg is mondta az egyik hívőnek: „Ha meghalok, vidd, legyen tied a motorom!” [4]

4. Erényes élete felkészítette a vértanúságra. János atya jókedvű fiatalember volt. Hittel imádkozott, látogatta a betegeket és öregeket, és mindenkihez volt egy vigasztaló, erőt adó szava. Mosolygós lénye bizalmat keltett és örömet ébresztett. Bár tehetős családból származott, ő egyszerű, szegény életet élt. Gyakran mondta, hogy nem tudnak ártani neki, mert semmit sem tudnak elrabolni tőle. Csak egy darab, foltozott nadrágja volt.

Az egyik tanú azt hangsúlyozta, milyen nagy szeretet élt a fiatal papban: „Hatalmas szeretettel tudott a legnyomorultabb emberhez is fordulni, legyen az cigány vagy bárki más […]. Mindenkihez volt egy megnyugtató, jó szava. Nem tudom, honnan vette szavait, de ragyogó prédikációkat mondott. Felülmúlhatatlan szeretet élt benne.” [5]

5. Tegyük fel hát a kérdést: Mi az oka annak, hogy ezt a jóságos, ártatlan papot megölték? A gonoszság misztériuma mutatkozik meg itt, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust.

A konkolyról van szó, amely elburjánzik a jó mag ültetvényein, de majd tűzben pusztul el. A rossz misztériuma ugyanis már ezen a földön vereséget szenved, mégpedig a jó misztériumától. A rosszak gőgjét legyőzi a jók alázata. Az istentagadó és vérengző rezsimek barbársága elmúlik, bár hullahegyeket, szégyent és megvetést hagy maga után. A szeretet civilizációja azonban megmarad és győzedelmeskedik, hogy megerősítse szívünkben a hiteles emberi érzéseket, melyeket Isten belénk öntött a teremtéskor: a szabadságot, az igazságot, a testvériséget, a tiszteletet és a békét.

Ezt az örökséget hagyja ránk Boldog Brenner János. Becsüljük meg! A keresztény magatartás az üldözőkkel szemben az, hogy imádkozunk megtérésükért és súlyos eltévelyedéseik bocsánatáért.

A rossz keresztény viszonzása a feltétlen szeretet, Jézus kijelentése szerint, melyről János atya is sokszor elmélkedett: „Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért!” (Mt 5,44).

[Mondjuk közösen:]
Boldog Brenner János, imádkozz értünk!

JEGYZETEK
[1] Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen, és 1957. december 15-én halt vértanúhalált, amikor még nem töltötte be huszonhatodik életévét, és csak két éve volt pap. 1948-ban öltötte magára a ciszterci novíciusok szerzetesi ruháját Zircen. Mivel a kommunista rezsim betiltotta a szerzetesrendeket, tanulmányait a szombathelyi szemináriumban fejezte be. Miután 1955-ben pappá szentelték, kápláni kinevezést kapott, a gyermekek hitoktatásával bízták meg. A rezsim rögtön támadni kezdte, mert nem nézte jó szemmel a gyermekek keresztény nevelését.
[2] A kommunista üldözésről Magyarországon lásd Tóth Tamás, Somorjai Ádám, Németh László Imre, Kálmán Peregrin és Véghseő Tamás tanulmányát: Jan Mikrut (szerk.): Testimoni della fede. Esperienze personali e collettive dei cattolici in Europa centro-orientale sotto il regime comunista, Gabrielli Editori, San Pietro in Cairano (Verona), 2017, 1057–1174.
[3] Positio, 83.
[4] Uo. 85.
[5] Uo. 95.

Fotó: Merényi Zita, Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
bemutatjuk-vilag-legnagyobb-maria-kegyhelyeit
Bemutatjuk a világ legnagyobb Mária-kegyhelyeit

A nyár az utazások időszaka. Egy alkalommal II. János Pál is buzdított arra, hogy a szünidőben látogassuk meg az Istenszülő kegyhelyeit is. Ezt évente több millió hívő meg is teszi. A német püspöki konferencia hírportálja bemutatta a világ legnagyobb, az Egyház által elismert Mária-kegyhelyeit.

2018. július 21. szombat
a-biblia-uzenete-gyertek-ti-is-pihenjetek-egy-kicsit
Gyertek ti is, pihenjetek egy kicsit!

Évközi 16. varárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mk 6,30–34)

2018. július 21. szombat