Jelenlét és önátadás a családi életben – A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének konferenciája

2018. szeptember 28. péntek 15:29

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége (MMLSZ) a magyar kormány által meghirdetett családok évéhez kapcsolódva „A keresztény házasság és család – időt álló értékek” címmel rendezett konferenciát szeptember 27-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, védnöke Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke volt.

Pusztainé Podmaniczky Erzsébet, az MMLSZ tanácstagja konferálta a rendezvényt, a szervezőbizottság nevében üdvözölte a megjelenteket, majd Székely János szombathelyi megyéspüspök előadása következett. A főpásztor személyes hangú beszédében szülei példáját, gyermekkori emlékeit felidézve érzékeltette a házas kapcsolat és a családi élet szépségét, meghittségét.

Teológiai összefoglalójában pedig hangsúlyozta, „Isten örök szeretet, s mi, emberek ebből a titokból lettünk”. A Bibliának a házasságról szóló tanítására (Ter 2,24, Ter 1,28, Én 2,6, Mal 2,16, Oz 2,21, Mk 10,9, Lk 20,35, 1Kor 13,4, Ef 5,32, Ef 5,25) utalva arról is beszélt, hogy a Szentírás megmutatja a boldogság hiteles útját: a házasság nem börtön, nem is csupán az ösztönök parancsa, vagy futó érzelem, illetve szövetség a gyermekek nevelésére, hanem „eggyé válás”, és mint ilyen, isteni mű, ajándék, benne van maga Isten (Gyökössy Endre református lelkész szófordulatával a házasság: „ketten hármasban”). Nem cél, nem is maga a beteljesedés, hanem út, amely megtanít odaajándékozni magunkat a másiknak; a hit által önzésünk, sérelmeink, korlátaink fölé emel.

Székely János többek között javasolta: ha azt szeretnénk, hogy virágozzanak a családjaink, a szülői példa, a közös ima által töltsük be gyermekeink szívét, lássunk túl önző önmagunkon („az én kiterjesztése”), tanuljuk a szeretet művészetét. Állami szinten javasolta a family mainstreaming  (minden törvényi döntésnél figyelembe venni a családok érdekeit, különös tekintettel a legszegényebbekre) bevezetését, a jegyesoktatást minden házasságra készülőnek, a családi életre nevelést az iskolákban, az édesanyák, a gyermeküket egyedül nevelők, a fiatal házasok segítését, a családbarát munkahelyek létesítését, az egészségügyben az élet védelmét a fogantatástól kezdve.

A következő előadó, Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a számok tükrében vázolta fel az időszerű társadalmi, demográfiai folyamatokat. Az egyedülálló nők és férfiak száma évről évre egyre magasabb, a népesség 12 százaléka egyedül él. Egyre több az élettársi kapcsolat, esetükben figyelemre méltó, hogy a párok közel ötven százaléka gyermeket is vállal. Európai trend, hogy a család kötelékében maradó magasabb életkorú (25 éves vagy idősebb) gyermekek száma egyre nő. Köztudott, hogy a népesség egyre fogy Európában és hazánkban, de ha a kívánt gyermekek mind megszületnének, a termékenység közel a reprodukciós szintig emelkedhetne.

A KSH elnöke megemlítette, hogy 2011 és 2016 között 32 ezerről 52 ezerre nőtt a házasságkötések száma, és a különböző felekezetekhez tartozók körében magas a születési arány, a legmagasabb a görögkatolikusoknál. Kívánatos és sürgető az egyre több egyszülős (a legkiszolgáltatottabb) család támogatása, és sajnálatos a háromgenerációs családok arányának csökkenése.

Papp Miklós, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének igazgatója a házasság teológiájáról beszélt. Elmondta: Isten a feltétlen, a krisztusi szeretetre (agapé) hív meg mindenkit. A házasság ajándék: az erósz, a phília és az agapé egysége. Az előadó hangsúlyozta, a házas kapcsolatban szükség van az irgalmasság, a megértés mellett a követelményeket állító, kemény szeretetre is. Az arisztotelészi értelemben vett józan polgári jólét helyébe lépő krisztusi boldogságfogalom szerint: „az Atyától akart helyemen vagyok, és ott szeretek”. Ez utóbbi nem jelent sebek nélküli állapotot – gondoljunk a krisztusi útra.

Sok fiatal számára a házasság elavult intézménynek számít (mondván, „mindenki ezt gondolja”), de a történelem azt mutatja, hogy az előremutató tendenciák az elitből (és nem a „mindenki” köréből) indultak el. Az elit, a szó nemes értelmében az elhivatott embereket jelenti. Elkötelezett életük jézusi értelemben só, kovász, hegyre épült város, lámpás. Manapság a házasság mellett dönteni az elhivatott, az igényes emberek világába való belépést is jelenti.

Papp Miklós arról is szólt, hogy Troy Adam pszichológus kutatási eredményei szerint az ember wellnessének (jóllétének) középpontjában a spiritualitás áll, e körül forog, ettől függ minden, a kulturális, a fizikai, az érzelmi, a környezeti, a munkával kapcsolatos, az intellektuális, a családi-szociális jó állapota is.

Seidl Ágoston máltai lovag, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) volt főtitkára a megélt keresztény családi életről tartott előadást, arról, hogy egyensúlyra kell törekednünk a barátokkal, a munkával, a társadalommal kapcsolatos viszonyunkban, de mindezek alapja a házas kapcsolatban és az Istennel való kapcsolatban létező egyensúly megtalálása. Utóbbi esetben Isten szeretete felé billen ugyan a mérleg, de ez minket felemel.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szuggesztív, olykor vidám, máskor megindító, de mindvégig figyelemfelkeltő előadásában a nagycsaládosok életét mutatta be. Ő hét gyermek édesapja, ugyanakkor felelős vezető. A mindennapok „működési rendjét” fényképek segítségével illusztrálta. Szerinte a „gyermekeket be kell vonni a teendőkbe”, ez tartja össze a családot. „A kertben egy óra alatt lenyírnám a füvet, de ha bevonom őket, három óra lesz belőle; mégis érdemes: az együtt töltött idő a legjobb befektetés” – mondta. Hozzátette: fontosak a kis családi rituálék és a szent jelenlétének tudatosítása is.

„A nagycsalád működik, de nem áldozatmentesen, olykor bizony félre kell tenni a mégoly fontosnak látszó munkát is” – tette hozzá a vezérigazgató. Előfordulhatnak kudarcok is, amitől azonban nem kell megóvnunk a gyermekeinket. A család működése mögött pedig ott áll az anya, a feleség, akinek az élete valóban maga az odaadottság, napi 24 órában. A hálaadás éltet – foglalta össze előadását Dabóczi Kálmán.

A következő előadó Thorday Attila, a Szegedi Hittudományi Főiskola professzora volt, aki szívügyének tekinti a megújulási mozgalmakat. Előadásában biztatott mindenkit, hogy legyen igényes a hitéletében, és ha teheti, csatlakozzon valamelyik közösséghez, melyben a tagok, a házaspárok segítséget adhatnak egymásnak, gyógyulhatnak a sebeikből.

Thorday Attila elmondta, az Egyház lényegénél fogva mozgalom, területi alapon (egyházmegyék), ugyanakkor egyes személyek sajátos karizmája alapján is szerveződik (lásd szerzetesközösségek), és szüntelen megújulásra szorul. A professzor hangsúlyozta, az Egyház az elmúlt fél évszázadban sokat tett a családokért. Az előadó bemutatta a Magyarországon működő családokat meghívó mozgalmakat: Együtt Nagyasszonyunk Dicsőségére (E.N.D.) nemzetközi katolikus házastársi mozgalom, Magyar Schönstatt Család, Családok Jézusban Katolikus Közösség, MÉCS Családközösségek, Házas Hétvége, Fokoláre mozgalom, Antiochia, Chemin Neuf közösség.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének konferenciája kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amely a házasságban megélt önátadás és a jelenlét fontosságáról szólt. A beszélgetésben Palásthy István egyetemi hallgató (Műegyetemi Katolikus Közösség), Schumicky Mária, a Schönstatti Lánymozgalom vezetőségi tagja, Szikora Réka újságíró, családanya, Hirling Zsolt Európa- és világbajnok evezős, háromszoros olimpikon, Solymári Dániel máltai lovag és Török Máté, a Misztrál együttes alapító tagja vett részt.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-szeretunk-mar-megtettuk-az-elso-lepest-ahhoz-hogy-oljunk
Ferenc pápa: Ha nem szeretünk, már megtettük az első lépést ahhoz, hogy öljünk!

Október 17-én a Szentatya azt fejtette ki a „Ne ölj!” parancsról szóló katekézisében, hogy nem más ez a parancs, mint Jézus tanítása szerint felszólítás a szeretetre és az irgalomra, és vigyáznunk kell, mert a másik sértegetésével, lenézésével, levegőnek nézésével már gyilkosai is vagyunk neki.

15:26
-van-egy-almunk-vilag-vallasi-vezetoi-beke-muhelyeben-munkalkodnak
„Van egy álmunk!” – A világ vallási vezetői a béke műhelyében munkálkodnak

Ökumenikus imádsággal és ünnepélyes szertartással ért véget október 16-án Bolognában az idén 32. alkalommal megrendezett vallások közötti találkozó, ahol a világ vallási vezetői együtt keresték, építették a béke hídjait.

09:38