Merjük képviselni magunkat – Sajtóapostolok tartottak szakmai találkozót Érden

2018. október 5. péntek 20:33

A MAKÚSZ kezdeményezésére évről évre összegyűlnek a sajtóapostolok, a plébániák, egyházmegyék, szerzetesközösségek kommunikációjába bekapcsolódó munkatársak. A ciszterci nővérek érdi Regina Mundi Apátságában október 3. és 5. között Erdő Péter bíboros is a találkozó vendége volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sokan, sokfelől, sokadik alkalommal vettek részt a sajtóapostolok országos találkozóján Érden. Tizenhetedszer hirdette és szervezte meg a MAKÚSZ, két év óta a Magyar Kurír szakmai támogatásával továbbképzés, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere céljával ezt a programot. Olyan elkötelezett emberek gyűltek össze a ciszterci nővérek Regina Mundi Apátságában, akik 10–20 év óta írják, szerkesztik plébániájuk, egyházmegyéjük honlapját, újságát, illetve vesznek részt sajtóreferensként, munkatársként egyházmegyéjük, szerzetesrendjük kommunikációs feladataiban.

Résztvevők jöttek Magyarország különböző egyházmegyéiből, és nagy számban érkeztek a határon túlról is, Erdélyből és a Vajdaságból. A vendégek között volt Szikora József, a MAKÚSZ elnöke, Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó igazgatója, Karácson Tibor, az erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója. Kuzmányi István, a Magyar Kurír/Új Ember igazgató-főszerkesztője szervezőként és előadóként volt jelen.

Különleges hely a ciszterci nővérek Érdliget fölé magasodó monostora. A domb tetejére épült templom és főépület körül nagy, igényesen megművelt kert, szétszórva több vendégház. A nővérek egész évben az elcsendesedés lehetőségét kínálják itt a lelkigyakorlatozóknak. Ezúttal is a rájuk jellemző szolgáló és szerető szívvel biztosították a tartalmas együttlét hátterét.

A sajtóapostolok a szakmai gyarapodás szándékával érkeztek. Sokak életében meghatározó esemény, hogy évről évre eljöjjenek a találkozóra. Az új, a sajtóreferensi munkát a közelmúltban kezdő résztvevők az útkeresés, ötletgyűjtés szándékával vettek részt a szakmai tapasztalatcserén.

Gazdag program várta a sajtóapostolokat. Két előadó – Kuzmányi István az egyházi, Szőnyi Szilárd, a jezsuita média és kommunikációs iroda koordinátora a világi média – a fake news (álhír) mai térhódításáról beszélt. Ahhoz adtak szempontokat, hogyan ismerhetők fel az életünket irányítani akaró álhírek. A Magyar Kurír főszerkesztője előadását Ferenc pápa a tömegtájékoztatás 52. világnapjára  kiadott üzenetére építette. Baranyai Béla, az Új Ember vezető szerkesztője az interjúkészítés rejtelmeibe tartott bevezetést személyes gyakorlatából vett példák segítségével. Dobszay Benedek ferences provinciális és Varga Mónika, a Ferences Sajtóközpont munkatársa bemutatták a rend kommunikációs stratégiáját, a sajtóközpont működését.

Erdő Péter bíboros, prímás fórumra hívta a sajtóapostolokat. Ahhoz adott útmutatást, miben számít az Egyház a sajtóapostolok munkájára. Kiemelte a katolikus szakmai szervezetek összefogásának  fontosságát, ahogy ez a MAKÚSZ égisze és a 72 Tanítvány Mozgalom keretében megvalósul, mely lassan áfogja az egész társadalmat: egyes szakmák, hivatások katolikus jellegű szervezetei közös programokban saját hivatásukból, szakmájukból fakadó kérdések megoldásán dolgoznak keresztény, katolikus szellemben. 

A bíboros VI. Pál 1975-ben megjelent Evangelii nuntiandi apostoli buzdításhoz kötötte gondolatait, arra kereste a választ, a szentté avatás előtt álló egykori egyházfő nyomán, mik az Egyházban élő egyes szereplők feladatai az örömhír átadásában. Erdő Péter az apostoli buzdítás alapján rámutatott: az evangelizáló munka sajátos területe a rendkívül bonyolult politikai, társadalmi, gazdasági élet; a kultúra világa, a tudomány, a művészetek, a nemzetközi kapcsolatok, a tömegkommunikációs eszközök világa. A döntéshozók felelőssége nőttön nő: megvan-e az a szakmai ismeretük, mely felelős döntéshozatalt tesz lehetővé?

Az Egyház életében sem könnyebb a helyzet – mutatott rá a bíboros. „Az evangélium hirdetésének útja mindenekelőtt a tanúságtétel” – idézte az enciklikát, és arra figyelmeztetett, a keresztény tanúságtételnek mindig konkrét élethelyzetekre vonatkoztatva kell megfogalmazódni, ami az adott terület ismeretét követeli meg a kommunikátortól, hiszen ő az, akin keresztül az adott szakmai kérdés eljut a nyilvánossághoz.

Egyszerre kell hitelesen, érthetően és kellő finomsággal fogalmazni, hogy egy-egy döntés indokoltsága kirajzolódjon. Ez érvényes az Egyház életére vonatkoztatva is. A hívő emberek a Tanítóhivatal megnyilatkozásaival legfőképpen a médián keresztül találkoznak. Döntő fontosságú, hogy a katolikus média – a nem katolikus időnként ugyanis tudatosan is eltorzíthatja – nem lehet pontatlan, és nem tévedhet. A katolikus tájékoztatás szereplőinek ismerni kell az Egyház tanítását. Ez belső kötelezettség, önművelési feladatot jelent a benne dolgozók számára.

Talán kevéssé vagyunk szakszerűek, ha karácsonykor a gyermek Jézust tesszük a címlapra, s nem egy síró kisgyereket – mutatott rá arra a zsákutcára a bíboros, amibe Nyugaton még a katolikus média is besétál a politikai korrektség jegyében.

„Mi nem a kényelem, nem a magától értetődő erő pozíciójában vagyunk, hanem egy lenyomott pozícióban, sok megtépázás után.  Saját médiumainkban ki lehet és kell mondani a keresztény tanítást, közérthetően és egyértelműen. Hitünk tartalmairól kell írni, merni kell kifejezettnek lenni, amikor gyűlölethadjáratnak, tudatos dezinformációnak vagyunk tanúi. A mi feladatunk, hogy válaszoljunk a hamis információkra” – mondta a főpásztor.

Azt fogalmazta meg, egy sajtóapostolnak a Krisztushoz való hűséget és az igazságot kell közvetíteni, az egységet kell építeni ebben a hangzavarban, egy olyan a világban, ahol nem az a kérdés, igaz-e egy történet, hanem az, hogy melyik sztori az érdekesebb.

„De talán ma jobban jelentkezik a Szentlélek. Aki érzékeny a valódi állapotok iránt,  a hit közösségteremtő ereje iránt, az érzékelni tudja a Lélek hangját. Adja meg a Lélek, hogy ebben a rossz versenypozícióban  képviselni tudjuk azt, ami a feladatunk, hogy a legigazabban és legkonstruktívabban közvetítsük a valóságot.”

A szakmai programok mellett a találkozó a lelki feltöltődés alkalma is volt. Szent Ferenc ünnepén Dobszay Benedek mutatott be szentmisét. Hogyan képes megújulni az Egyház? – tette fel a kérdést Dobszay Benedek, és a világban ismeretlen, a logikus gondolkodástól idegen utat írt le. „Isten megragad egy embert, áthatja a szívét és lelkét. Aki elindul egy úton, és követői lesznek. Szent Ferenc élete jó példa erre a csodára, néhány év alatt ötezer testvér követte őt, és mi, kései utódok sem tudjuk olyan rosszul csinálni, hogy ne jelentkezzenek ebbe a közösségbe.”

Hogy mi ragadta meg Ferencet, és mik jellemzik azokat, akik őt követik – ma is felkínálható minden ember számára, ma is élhető utat jelöl ki a ferenci példa.  Az elöljáró ezeket így foglalta össze:

Ferenc számára Isten mindig hatalmas, Ő a legfölségebb, a dicsőséges. Ugyanakkor ez az Isten egészen közel akar jönni hozzánk, emberekhez, kezünkbe adja magát.  Ezt ünnepeljük a szentségekben. Assisi szentje hozzáállását a világhoz az egyszerűség, szegénység jellemezte, ami nem egyszerűen a tulajdonról való lemondás volt, hanem a megajándékozottság állandó megélése, hogy mindenem, amim van, azt kaptam, és nem csupán magamnak kaptam, hanem azért, hogy szolgáljak vele, tovább is adjam. Jellemezte Ferencet továbbá a derű – nem az az állapot, amikor az ember hosszú infantilizmusból tér át a korai szenilitásba – hanem mély istenkapcsolatban annak megélése, hogy életünkben egyszerre van hétköznap és ünnep, fájdalom és öröm. „Ha Istenhez ragaszkodunk, képesek vagyunk derűvel élni” – biztatott Dobszay Benedek.

Gőbel Ágoston, a NEK Titkárság kommunikációs munkatársa a 2020-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészületeiről, az eddig megtett lépésekről és a feladatokról beszélt. Bemutatva a katolikus sajtóban eddig elért eredményeket, mindenkit hívott és bátorított a további együttműködésre.

Október 5-én Szőcs Csaba mutatott be szentmisét, aki homíliájában többek között arról beszélt, mennyire fontos a sajtóapostolok számára, hogy munkájukat szakmai hozzáértéssel és élő hittel végezzék. „A kegyelem nem pótolja a szakmai tudást” – figyelmeztetett.

A résztvevők egyöntetűen azt fogalmazták meg, sokat adott nekik a találkozó. A Vajdaságból érkezett Edit szerint évről évre van miért visszajönni. Ő már 11. alkalommal vesz részt a szakmai programon. „Sokat kaptunk egymástól. Erőt ad a pozitív kisugárzás, a tapasztalat, hogy egyfelé megyünk, és látjuk, mennyi lendület van egy kis plébánián. Megyesi Ferenc, a Veszprémi Főegyházmegye médiaismeretet és kommunikáció szakot végző papja kifejtette, mennyire fontos építeni a kapcsolatot a sajtóapostolokkal, akik egy-egy egyházmegye kommunikációjának első vonalát jelentik. „Ti vagytok otthon a saját közösségetekben, ti látjátok, mi a fontos ott a közösségnek. Hogy küzdeni tudjunk céljainkért, tudnunk kell, mire számítsunk egymástól, megtaláljuk, mi a mi utunk.”

Polyákné Tóth Nóra, a Nyíregyházi Egyházmegye sajtóreferense elmondta, a találkozó abban erősítette meg, hogy munkájában nincs egyedül, számítanak az általuk végzett munkára, a nehézségekkel mindenütt ugyanúgy küzdenek, és az útkeresésben valóban egymás segítségére tudnak lenni.

Fotó: Merényi Zita, Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
kegyelmet-es-eszkozoket-kapunk-hithez
Kegyelmet és eszközöket kapunk a hithez – Vízi Elemér SJ tartományfőnök a huszonöt éves Manrézáról

Huszonöt évvel ezelőtt, Szent Erzsébet napján áldotta meg Angelo Acerbi pápai nuncius a jezsuiták dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Házát. A lelkigyakorlatos és konferenciaközpont történetéről, jelenéről és a jövőre vonatkozó tervekről Vízi Elemér SJ tartományfőnököt kérdeztük.

19:59
ferenc-papa-gondolkodjunk-el-miben-tudnank-valtoztatni-magatartasunkon
Ferenc pápa: Gondolkodjunk el, miben tudnánk változtatni magatartásunkon!

December 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala imát a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Hangsúlyozta, hogy nekünk is tudnunk kell változtatni magatartásunkon, nyitnunk kell mások felé, reményt és vigaszt kell vinnünk az embereknek.

18:57