Ünnepi találkozót tartott a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat

Hazai – 2016. december 7., szerda | 13:30

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, mely tavaly ünnepelte megalakulása 25. évfordulóját, még e jubileumhoz kapcsolódva december 6-án találkozóra hívta a társulat jótevőit, segítőit, barátait.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rendezvényen Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt két és fél évtizedben támogatták, segítették a társulat tevékenységét – nemcsak a Biblia, illetve az azzal kapcsolatos könyvek kiadását, hanem a Szentírás minél többekhez való eljuttatását, a bibliaolvasás szeretetének terjesztését is.

Elsősorban a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) mondott köszönetet az ügyvezető elnök, amely még Paskai László bíboros elnöksége alatt hagyta jóvá a bibliatársulat működését, így az országos hatáskörű egyházi egyesületként működhet. Tarjányi Béla köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak, aki felülvizsgálta a társulat szabályzatát, és ismételten jóváhagyta működését, valamint bátorítja munkáját. Az elnök háláját fejezte ki az MKPK titkárságának is, melyet Németh Emma szociális testvér képviselt a találkozón, a társulatnak nyújtott támogatásért.

Az ügyvezető elnök megköszönte az anyagi támogatást a társulat tagságának, valamint Semjén Zsoltnak, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak, valamint Latorcai Csabának, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárának. Tarjányi Béla megemlítette azt a jótevőjüket is, akinek rájuk hagyott öröksége immár több mint tíz éve biztosít anyagi hátteret a társulat munkájához.

Köszöntője végén az ügyvezető elnök kérte a bibliatársulat működésének jövőbeni segítését, az imákat, hogy tovább szolgálhassák a katolikus egyházat Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.

Az ünnepi találkozón bemutattak két, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában nemrég megjelent kötetet. Matta el Meszkin Isten megtapasztalása az imában című könyvét Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora ismertette.

A jövő kereszténye vagy misztikus lesz, vagy nem fog létezni – idézte Karl Rahner híressé vált mondatát a teológiaprofesszor, ugyanakkor hangsúlyozta: a misztikus kifejezés elsősorban nem rendkívüli élmények átélését jelenti, hanem azt, hogy amit az ember hitben elfogad, tapasztalati szinten is megéli. A ma embere két dimenzióban működik: a hasznosság (munka) és a kikapcsolódás (pihenés) tengelye mentén. Még a keresztény ember is elfelejtkezik néha a harmadik, a találkozás, a jelenlét dimenziójáról – mutatott rá Puskás Attila. – Azaz, hogy jelen tudjunk lenni Isten számára, találkozzunk vele, amiből aztán erőt meríthetünk. Ez maga a misztikus megtapasztalás.

Matta el Meszkin könyve különleges a maga műfajában – méltatta a professzor a kötetet. – Ritka a lelkiségi irodalomban, hogy egy könyv középpontjában az imádság áll, ugyanakkor jellemző rá a Szentírás közelsége. Ráadásul a spirituális könyvek magyarországi piacán nem találunk más kötetet, amelyben egy kortárs keleti szerzetes osztja meg tapasztalatit, gondolatait.

Puskás Attila hozzátette: a mű hátterében a keleti teológia hagyománya húzódik, amelynek két súlypontja van. Az egyik a paideia (nevelés) eszméje, miszerint Isten úgy vezeti az embert a lelki élet ösvényein, mint egy nagy pedagógus, aki mindig alkalmazkodik a nevelt, a formálandó ember éppen aktuális élethelyzetéhez. A másik a theószisz (átistenülés, megistenülés) eszméje. Ez Péter apostol második levelének tanításában gyökerezik, ahol azt olvashatjuk: az isteni ígéretek által meg tudunk szabadulni a világban uralkodó kívánságok romlottságától, és részesei lehetünk az isteni életnek (vö. 2Pét 1,4). Matta el Meszkin arra tanít bennünket, hogy istenképiségünk, amelyet a teremtő Istentől kaptunk, és amely eltorzult, helyreállítódik azáltal, hogy imádkozunk, szemlélődünk.

Bada Márta A Teremtés című kötetét a kiadást támogató Alapítvány a Közjóért elnöke, Juhász Judit mutatta be. Az alapítvány a szociális segítségnyújtás mellett kulturális célokat is szolgál, így amikor Kovács Gergelyné Szabó Irén néprajzkutató, muzeológus megmutatta Bada Márta, Balázs János-díjas cigány festőművész különleges kulturális értéket képviselő munkáját az alapítvány kuratóriumának, nem volt kérdés, hogy támogatják a kiadást. Bada Márta összegyűjtötte, leírta, illetve harmincöt krétarajzzal illusztrálta a cigányság teremtésmítoszát, amelyet eddig csak a szájhagyomány őrzött.

Különleges hittankönyv ez azok számára, akiknek a lelkében megszülettek ezek a legendák, történetek – mondta Juhász Judit. Hozzátette: a kötetet azoknak a cigány fiataloknak szeretnék eljuttatni, akik tanulnak, hitben élnek, akik szeretnének valamit felépíteni, és szeretnék megtalálni azt a bizonyos harmadik dimenziót, amelyet Puskás Attila professzor említett.

Kovács Gergelyné Szabó Irén hozzátette: különleges élmény volt megismerni Bada Márta rajzait, sajátos istenhitét, amelynek része a ragaszkodás egy régi-régi meséhez, amelyet most leírt és megrajzolt. Fontos, hogy ezt visszaadjuk a cigányságnak, mindazoknak, akik ebből továbbépíthetik lelküket.

Az ünnepi találkozón Vágvölgyi Éva főtitkár képekkel illusztrált élménybeszámolót tartott a társulat tagjainak közelmúltbeli egyiptomi utazásáról, amelynek egyik gyümölcse az Isten megtapasztalása az imában című könyv magyar nyelvű kiadása.

Az utazás során felkeresték az alexandriai kateketikai és teológiai iskola romjait. Ezen a helyen született meg az a teológiai hagyomány, amely a megváltás középpontjába a theósziszt, az ember isteni természetben való részesülését emelte be, és amelynek örökségéből Matta el Meszkin írása is született. Meglátogattak több ősi sivatagi kopt kolostort is, így például az egyik leginkább elzártat, a Líbiai-sivatag szélén található Baramusz-kolostort, valamint azt, ahol Matta el Meszkin hosszú évekig élt, a Szent Makariosz-kolostort. A fotók segítségével a találkozó résztvevői is bepillantást nyerhettek a keleti keresztény hagyományokat máig őrző sivatagi szerzetesek életébe.

Fotó: Lambert Attila

Szalontai Anikó/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria