A teremtésről képekben – Bemutatták Bada Márta festőművész könyvét Gödöllőn

2016. október 29. szombat, 14:59

Hogyan lettünk cigányok? – „A Teremtés” című könyv Bada Márta krétarajzaival erre a kérdésre ad választ szövegben és képben. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat gondozásában megjelent könyvet október 28-án mutatták be Gödöllőn, a Szentháromság-plébánián.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Rendhagyó könyvbemutatóra gyűltek össze az érdeklődők azok meghívására, akiknek részük volt Bada Márta, Balázs János-díjas cigány festőművész A Teremtés című albumának megjelenésében. Ez könyv, mint egy Biblia Pauperum a teremtéstörténetet dolgozza fel 35 krétarajzban, Székely János püspök utószavával; mégpedig úgy, ahogy az a cigányság körében évszázadokon át szájhagyomány útján élt, választ adva a cigány eredetre.

A könyv egy szélesebb kör együttmunkálkodásának eredménye. Szekeres Erzsébet textilművész, Bada Márta barátnője buzdítására születtek a rajzok, Kovács Gergelyné muzeológus támogatásával jutottak el Tarjányi Béla professzorhoz, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnökéhez, aki kiadásra előkészítette a könyvet, és Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke találta meg a forrást a megjelentetésre. A bemutatón jelen volt továbbá Oláh Dezső, aki lovári nyelvre fordította a Bada Márta lejegyezte szöveget.

A Teremtésről ezer példányban jelent meg. „Jó szívvel ajánljuk kötetünket …….. szeretetébe, remélve, hogy megőrzi és mindnyájunk örömére belegyökerezteti közös kultúránk virágos kertjébe!” – olvasható az első oldalon. A könyvet ugyanis hitben élő, tanulásban is jeleskedő cigány gyermekeknek szánják névre szóló karácsonyi ajándékul.

A könyvbemutatón Hugyecz János, a házigazda Szentháromság-templom plébánosa a könyv megjelenése kapcsán a hála érzéséről beszélt, hogy a könyv, a magyar cigányság kultúrtörténeti kincsét közvetítve újabb és újabb nemzedékek örökségévé teheti azt.

Juhász Judit magyarság és cigányság hatszáz éves együttélésének kiemelkedő irodalmi lenyomatait idézte fel. Arra hívta fel a figyelmet, mennyire keveset tudunk a cigányság történelméről, a velünk együtt élő más kisebbségekkel összehasonlítva. Különösen fájdalmas, hogy az ötvenes években a cigányság a magyar parasztsággal egy időben hagyományai, szokásai feladására kényszerült. „Vajda-rendszerétől és vándorló életmódjától megfosztva éltető közössége és hagyományai elhagyására, olykor megtagadására kényszerült” – idézte fel az önfeladáshoz vezető diktatúra éveit. „Azonban, amíg a magyar parasztság néphagyományait Kriza Jánosok, Ipolyi Andorok, Bartók Bélák, Kodály Zoltánok felgyűjtötték, múzeumi gyűjteményekbe mentették, a magyar cigányság zenei, énekes, tánchagyománya, hiedelemvilága – a cigány értelmiség hiánya miatt – csak töredékekben, foszlányokban maradt meg.” Ez a tény még inkább aláhúzza a most megjelent könyv jelentőségét, mely szavakba és képekbe foglalta, amit népének közösségi emlékezete a teremtés misztériumáról őriz. A krétarajzok a cigányság hitvilágát, istenképét, a föld és az ég összetartozásának nagy pillanatait örökítik meg.

Tarjányi Béla a könyvbemutatón elmondta, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat legfőbb célja, hogy mindenkihez eljuttassák Isten Igéjét, melyet három úton közelítenek meg. A Szentírást jól hordozható formában, elérhető áron kínálják; továbbképzéseket, a Szentírást értelmező könyveket tesznek közzé; és arra törekszenek, hogy kisebbségek – így a határon túli magyarság és a velünk élő, anyanemzet nélküli népcsoportok – számára is elérhetővé tegyék azt. Ez utóbbi célkitűzés jegyében jelent meg roma nyelven a teljes Szentírás.

Kovács Gergelyné a kötetet méltatva a kiadásban közreműködők céljáról beszélt: Bada Márta születésétől fogva – ötgyermekes cigány családban nőtt fel – hallotta nagyanyjától, cigány öregektől a cigány meséket, köztük a teremtéstörténetről szóló elbeszélést. Emlékezetében megőrizte; most, baráti biztatásra írásba foglalta, és sajátos adományának köszönhetően, a festészet eszközeivel is megörökítette. Ezt a kincsét szeretnénk a cigány tanulóifjúságnak, az ismeretszerzésben jeleskedőknek átadni. „Az élet akkor megy tovább, ha tanulunk, tudást szerzünk. A lelkünkbe épített, maradandó tudás vezet jobb, igazabb életre” – fogalmazott.

A kezdeményezők a könyvet ajándékul szánják: karácsonykor, a közösség színe előtt kívánják a megajándékozott gyerekeknek, fiataloknak névre szólóan dedikálva átadni. Ezért most, a könyv megjelenésével egy időben megkezdték a névsor összeállítását. Megszólítják a cigánysággal foglalkozó állami szervezeteket, minden felekezet roma szakkollégiumát, közreműködésre kérve őket. Kérik a cigány közösségek vezetőit, ajánljanak gyerekeket számukra. Ezeket a felajánlásokat a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat fogadja.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
-az-legjobb-arvahaz-amit-soha-nem-epitenek-meg-bojte-csaba-hatvaneves
„Az a legjobb árvaház, amit soha nem építenek meg” – Böjte Csaba hatvanéves

„Hatvan év – mi ez az évmilliárdokhoz képest, amióta a mennyei Atya a világról gondoskodik! És a szeretet gyakorlása amúgy sem olyasmi, amiből bárki nyugdíjba mehetne” – vallja a ferences szerzetes, aki január 24-én ünnepli 60. születésnapját. Hivatásáról, életútjáról kérdeztük Csaba testvért.

19:48
zenari-biboros-az-artatlanok-lemeszarlasa-ma-is-zajlik-sziriaban
Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

14:33